Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

Strasbourg! precedensek

Történetének első két magyar vonatkozású ítéletével a magyarjog alapintézményeit is érintő döntéseket hozott a közelmúltban az Európa Tanács emberi jogi bizottsága. Verdiktjével közvetve állast foglalt az itthon hónapok óta tartó Legfelsőbb Bíróság kontra Alkotmánybíróság hatásköri vitában, s feltehetően kimondta a végső szót a háború utáni nagybirtokok reprívatizálasanak ügyében is.

Az egykori magyarországi nagybirtokok, gvárak és más ingatlanok visszaszolgáltatását követelő hajdani tulajdonosok utolsó reménye alighanem szertefoszlott: az Emberi Jogok Európai Bizottsága július közepén befejeződött kéthetes ítélkező ciklusa során elutasító döntést hozott az elékerűlt első magyarországi repriyatizációs ügy ben. A strasbourgi pert néhány hónapja egy nemesi sarj, a Becsben élő 72 éves Széchenyi Ágost indította a magyar állam ellen, éspedig az 1950-es Római Egyezmény tulajdonjogi passzusának megsértése címén. A felperes a háború után kártérítés nélkül elvett egykori 1270 kataszteri holdas pocsaji birtokának visszaszolgáltatását, továbbá családja vagyoni érdekeltségeinek az 1945-ös állapotok szerinti visszaállítását kérte a nemzetközi ítélószéktől.

Az in integrum restitutio, vagyis az eredeti állapot visszaállítása az indítványozol - a Széchenyi-vagvon egyik örököse ként - több házingatlanhoz, illetve kastélyhoz juttatta volna. A budapesti parlament által biztosított részleges kárpótlás lehetőségét - ennek alapján összesen 32 ezer francia franknak megfelelő 530 ezer forintra tarthatott volna igényt - a felperes visszautasította. Az eljárás során döntő jelentőségűnek bizonyult, hogv Magyarország az európai emberi jogi konvenciónak is nevezett Római Egyezmény ratifikálásakor (1992. november 5*én) eleve kikötötte: Strasbourg illetékességét csak azokra a tulajdonjogi vitákra nézve ismeri el, amelyekben legfelsőbb majyar bírói fórum a ratifikálás után hozott ítéletet. Az Emberi ogok Európai Bizottságának elvi jelentőségű ügy ekben ítélkező egyik 12-tagú kamarája e záradékra hivatkozva utasította el végül Széchenyi Ágost kérelmét, amely korábban a magyar

fővárosban a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot is megjárta. A mostani döntés, amelyet a testület a strav bourgi ítéleteket tartalmazó hivatalos lapban, a Decisions and Repons-ban is publikál majd. precedensértékű lesz a magyar reprivatizációs ügyekben - közölte a HVG érdeklődésére a bizottság magyar munkatársa, Grád András. „Ugyanilyen sors, vagyis elutasítás vár a Strasbourgba eddig befutott másfél tucat hasonló keresetre is" - tette hozzá a szakértő.

Ebi jelentőségű kérdés tisztázására adott alkalmat a bizottságnak a második most elbírált magvar ügv is. Ez a procedúra azért indult meg a magyar állam ellen, mert az egv munkaügyi jogvitában a felperes szerint nem biztosította a „right to fair trial", a tisztességes bírósági eljárás lehetőségét. A felperes egy ébként Fejér megve helyeues tűzoltó-főkapitánva volt, akit 1992 márciusában egv szolgálati autó állítólagos magáncélú használata miatt „tett lapátra’ személyesen Bo ross Péter belügyminiszter. Az elbocsátási procedúra során egv infarktuson is átesett, s ezért 44 éves korában kényszernyugdíjazott Vén József exalezredes - aki azonban nyugdíjára csak 55 éves korától tarthat majd igényt - a Római Egyezmény 6. paragrafusának megsértésére hivatkozva fellebbezett Strasbourgba, minthogy itthon nem talált egyetlen jogi fórumot sem, ahol megtámadhatta volna a belügyminiszter döntését. Az ügy jogi szempontból csemegének számítolt, mert közvetve állást foglalt a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság között régóta húzódó azon vitában, hogy az utóbbit egvedi ügyekben vajon jogorvoslati fórumnak kell-e tekinteni Magyarországon, vagy sem. A pozitív válasz egvet jelentett volna azzal. hog\ a magyar polgároknak a strasbourgi per- j

indítás előtt nemcsak a rendes bírósá- j

gokhoz, hanem az Alkotmánybírósághoz is fellebbezni kell. A strasbourgi válasz azonban nemleges, volt. Így hiába döntött a Római Egyezmény ratifikálása után a tűzoltótiszt ügyében a budapesti Alkotmánybíróság (elutasítva a tűzoltó kérelmét), a fellebbezést „idő előttiség’ címén - vagyis merőben formai okokból - az Emberi Jogok Európa Bizottsága elutasította. {

.............. J

■ ★ *

* ■ ★

COUNCIL . * * CONSEIL

OF EUROPE ★ * * DE fEUROPE

EUWEAN COMMISSION OF HUMAN MGKTS

COMMISSION EU«0*t£>#JE oes DHorrs de l-momme

DECISIONS AND REPORTS DECISIONS ET RAPPORTS

61

Strasbourgi döntvénytár - az Emberi Jogok Európai Bizottságának hivatalos lapja. Publikálni fogják a két .magyar’ ítéletet

kapuját, hogy az alkotmányellenes jogszabályok felülvizsgálatát bárki kezdeményezhesse. Az utóbbi időben alkotmánybírósági elnökként már azt javasolja, hogy a polgárok csak személyes érdekeltség esetén s csupán ügyvéden keresztül fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. Mi az oka a pálfordulásnak?

S. L.: A tapasztalat s a körülmények változása. A nyolcvanas évek közepétől valóban én kezdeményeztem a populáris akciók bevezetését Magyarországon, csakhogy nem az alkotmánybíráskodásban, hanem a környezetvédelemben. Ez

utóbbi területen ma is el tudok kép zelni közérdekből ilyen akciókat. Tény az is, hogy a rendszerváltás első periódusában, amikor a legsúlyosabb ellentmondásoktól kelleti megtisztítani a jogrendszert, igen komoly érvek szóllak a korlátlan keresetindítási jog mellett. Ennek a korszaknak azonban vége. Ezt világosan jelzi az is, hogy az alkotmánybírósági beadványok nagy része ma már nem a régi jogszabályokat támadja.

HVG: Ön több ízben is kifejtette, hogy az alkotmány előírása dacára ellenzi az Alkotmánybíróság létszámának

felemelését 10 főről 15-re. Attól taru hogy a létszámemelés nyomán szétfeszítenék a testületet a már ma is markánsan megmutatkozó különféle jogi irányzatok?

S. L.: Nagyon súlyos technikai nehézségekről van szó. Aki vezetett már óban tanácskozást, ahol minden apró részletkérdésről vita folyik, sőt szavazni kell. az tudja, hogy ez egv 15-tagú testületben csaknem lehetetlen. Épp a napokban tett látogatási nálam az amerikai legfelsőbb bíróság egyik tagja, Sandra O’Connor, aki maga is úgy nyilatkozott,