Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

HVG, 1993.7.24

hogy a 15-ös létszám a testület „halálát" jelentheti. Náluk például a Supreme Court 9-tagú, ami megítélésem szerint az optimális létszám. A magyar alkotmánybíróságnak egyébként csak azért kellene 15-tagúnak lennie, mert az ellenzék arra gondolt, hogy ha az 1990-es választásokon a kommunisták győznek, akkor a rákövetkező parlamentnek 1994-ben kell még adni egy lehetőséget a testület összetételének módosítására.

HVG: A létszámemelés ugyanakkor lehetővé tenné, hogy - a modellként gyakran emlegetett német alkotmánybírósághoz hasonlóan - két szenátusban tárgyalják az ügyeket Ez lerövidíthetné az ítélkezést, amely ma olykor két-három évig is eltart

S. L: A két szenátus felállítása gyakorlatilag két párhuzamos bíróságot jelentene, ami azzal a veszéllyel járna, hogy a két testület között versengés kezdődik. Éppen a német tapasztalatok azt mutatják, hogv ilven szétválasztás esetén az alkotmánybíróság politikai hovatartozás szerint is polarizálódhat. A karlsruhei testületben - erről a jogirodalomban éveken át cikkeztek - gyakorlatilag egy „vörös" és egy „fekete" szenátus alakult ki a hetvenes években. Az előbbi szociáldemokrata, az utóbbi kereszténydemokrata értékrendet képviselt. Volt egy időszak, amikor jogászkörökben fogadásokat kötöttek: milyen ítélet szüleük, ha egv-egv ügy az első, s milyen, ha a második szenátushoz kerül..Ezt a szerencsétlen szituációt itthon el kellene kerülni.

HVG: A bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos határozatukban nemrég feltűnően kesztyűs kézzel bántak a kormánnyal. Értelmezésükből ugyanis az következik, hogy az igazságügy-miniszter több ízben is alkotmányt sértő módon értelmezte a törvényt, s hogy ilyen interpretáció alapján nevezett ki bírósági elnököket, ennek ellenére magát az alkotmányellenesen is értelmezhető bírósági törvényt nem helyezték hatályon kívül. Másfél évvel ezelőtt viszont némileg hasonló helyzetben - a szakmai körök nem kis megrökönyödésére - habozás nélkül eltörölték a családjogi törvény egyik passzusát, sőt megsemmisítettek egy bírósági ítéletet is. Utólag úgy tűnik, a bíróságok függetlenségének megerősítése nem állt az Alkotmánybíróság érdekében.

S. L: Ennek a gondolatmenetnek nagv érdeme, hogy alkalmat ad a cáfolatára. Májusi ítéletünkkel a bírói függetlenség az európai standardot meghaladó garanciákat kapott, amelyektől

csak alkotmánymódosítással lehetne visszalépni. A magyar Alkotmánybíróság fennállása óta egyébként csupán egyetlen alkalommal fordult elő, éspedig a nevezetessé vált Jánosi-ügyben, hogv egy jogerős bírósági ítéletet hatályon kívül helyeztünk. Abban az esetben azonban az alkalmazott jogszabály egyértelműen alkotmányellenes volt, s e jogszabályt konkrét jogsérelem miatt alkotmányjogi panasszal támadta meg az egyik érdekelt fél. Merőben más volt a helyzet a bírósági törvény esetében, ahol elvont jogértelmezéssel a törvény alkotmányosságáról kellett döntenünk.

Az Alkotmánybíróság precedenseken alapuló jogfejlesztésének egyébként épp az a szépsége s egyben haszna, hogy a jogrend ezáltal egyre differenciáltabbá válik. A jogszabályok homályossága esetén kezdetben a „minden vagy semmi" módszert alkalmaztuk, azaz vagy hatályon kívül helyeztük, vagy érvényben tartottuk a normát. Most azonban lehetőséget teremtettünk egy harmadik megoldásra is. Az Alkotmánybíróság meghatározta a bírósági törvény alkotmányos értelmezésének kereteit, amelyeket a jövőben a mindenkori kormányzat köteles lesz betartani. BABUS ENDRE