Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.5 Az FM szerint korai a bírálat Földtörvénytervezet kontra megállapodás Június 23-án tartotta a három koalíciós párt a földtörvénnyel kapcsolatos szakértői egyeztetését, majd a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt politikai szinten is megfogalmazta álláspontját — tudtuk meg Pallós Lászlótól, a KDNP agrárszakértőjétől. Itt még egyetértés mutatkozott a lényeges kérdésekben, a szaktárca által kidolgozott tervezet azonban már nem tükrözi mindezt. Ezt akár a szakértői szabadság megnyilvánulásának is tekinthetnénk, ami pozitívan is felfogható — mondta Pallós László. Az eddigi parlamenti gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a képviselők úgy' „szétszedik" az ehhez hasonlóan született tervezeteket, hogy azok aztán már alkalmatlanok lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A KDNP szakértőjének elmondása szerint már az ellenzéki kerékasztalnál egyetértés volt abban, hogy állami és szövetkezeti földeket ne lehessen gazdasági társaságokba apportként bevinni, ennek azonban azóta sem sikerült érvényt szerezni, ezért Gáspár Miklós, a párt országgyűlési képviselője önálló indítványt nyújtott be — a Földművelésügyi Minisztériumban készülő tervezettől függetlenül. Azon a bizonyos júniusi egyeztetésen a koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen földtulajdont Magyarországon, a szaktárca tervezete azonban erről hallgat. Mint ahogyan arról is, hogy a megállapodás szerint magánszemélyek földtulajdonát 250-300 hektárban, vagy 5- 6000 aranykoronában kellene maximálni, ami szintén kimaradt a tervezetből. A külfödiek haszonbérletének idtoeni korlátozásáról is szó volt a júniusi egyeztetésen. A KDNP művelési ágtól függetlenül 25-30 évben határozná meg a földbérlet maximális időtartamát. A másik két párt mindezt a földhasználat céljától tenné függővé (szántó esetén például 10 évet javasoltak). Ehhez képest a tervezetben 30-60 év szerepel. Gáspár Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője kérdésünkre válaszolva elmondta, |iogy a korlátozásokra csak addig lenne szükség, amíg Magyarországon ki nem alakulnak a normális piaci viszonyok. Amíg viszont egy hektár föld 100 ezer forint körüli áron cserél gazdát — szemben az Ausztriában és Németországban szokásos, átszámítva 1, illetve 2 millió forintös hektáronkénti árral — spekuláció tárgya lenne a föld. A külföldi tőke beáramlása a KDNP véleménye szerint haszonbérlet esetén is lehetséges lenne. Elhamarkodottnak tartotta viszont a földtörvény tervezetének bírálatát Mikó Zoltán, a FM jogi főosztályának vezetője. Mint elmondta, jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van az anyag. Ebben ugyan valóban nincsenek a KDNP által hiányolt korlátozások, a változat azonban jelentősen módosulhat az egyeztetések alatt. Annál is inkább, mivel nem csak az összes érintett tárca, illetve valamennyi kormánytag, hanem a parlamenti pártok és az érdekképviseletek is véleményezik a tervezetet. A főosztályvezető szerint még ezen a héten beérkeznek a tervezettel kapcsolatos különböző álláspontok, a jövő héten pedig elkészítik a kormány elé kerülő végleges szöveget. Értesüléseink szerint egyébként Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára sem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi tervezet sem a külföldi állampolgárok földtulajdon-szerzését, sem a vásárolható föld nagysá- J gát nem korlátozza. • Kelemen B. Zoltán KDNP: magyar útlevél birtokában földhöz lehetne jutni A Kereszténydemokrata Néppárt keddi sajtótájékoztatóján azt az álláspontját hangoztatta, hogy külföldi állampolgár ne vásárolhasson Magyarországon földet. Inotai Ferencet, a KDNP frakciójának tagját arról kérdeztük, nem érzik-e ellentmondásosnak azt, hogy amíg koalíciós elképzelések szerint külföldön élő magyarok választójoghoz juthatnának, addig a földhöz jutást lehetetlenné tennék. A képviselő elmondta, szó sincs erről, hiszen a választójoghoz hasonlóan mindazok lehetőséget kaphatnak a földvásárlásra, akik érvényes magyar útlevéllel rendelkeznek. A számítások szerint az ilymódon szóba jöhető külföldön élők száma összesen nem éri el az 50 ezret — vélte Inotai Ferenc. •Ú. K.
