Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

168 Óra, 1993.7.27 26 Csoda vagy besúgás? Hernádi és a KGB--------­Hálózati legyek és pókok A m/ra-as ügy csurkai fordulata óta pró és kontra sokan elmond­ták véleményüket, egyebek közt lapunk hasábjain is. Az minden­esetre bebizonyosodott: pusztán pálcát tömi nem elegendő, a törté­nelem megrendítő és hátborzongató tanulságokkal egyaránt szol­gál. Hernádi Gyula, aki egyébként igyekszik távol tartani magát a napi politikai botrányoktól, ezúttal mégis szót kért, persze a maga sajátos módján. Azt firtatva - egyik személyes sorspéldája révén -, szabad-e bárkit olyan dilemma elé állítani, hogy hős legyen-e vagy gazember. Az íróval Váradi Júlia beszélgetett. Hj -Ön tehát azt mondja: van egy története, J amelyet érdemes meghallgatni....- Ez egy másik történethez kapcsolódó történet. A 168 óra Ul, III-as, tehát az úgy­nevezett besúgó vagy hálózati személyek ügyével foglalkozik. Előre szerelném bocsá­tani, hogy én a III/lII-as és mindenféle múltbeli bűnügyben teljes amnesztiát sze­retnék meghirdetni Méghozzá amnestia in­­tegra sine vocét, hangtalan teljes amnesz­tiát. Olyan amnesztiái, amelyhez nem is kell törvényeket hozni, amely egyszerűen leírja, elfelejti, soha többé elő nem hozza a múltat, csak a jövő felé orientál. Ki szövta tiálóf&F- , . ' J. . V‘v!kJ "1 - Gondolj*, valóbac lebet úgy élni, hogy-M az ember * múltat leirja, elfelejti?- Olyan bonyolult a múlt, szubjektív és objektív összetevői annyira sokrétűek, auy­­nyiféle értéket képviselnek, hogy e múlt egyszerűen tisztázhatatlan. S mivé! tisztáz­­hatatlan, ezért összevisszaság uralkodik a múlt megítélésében. Az összevisszaság pe­dig bizonytalanság. Bizonytalanság, aggo­dalom és félelem olyan dolgoktól, amelyek­től Dem is kellene igazán félni. S ha tuiudez agresszióba csap át, mi történik?... Háló­zatot emlegetnek, hálózati embereket, de valójában mindig csak hálózati legyekről van szó. Hálózati legyekről, áldozatokról. De hol vannak a hálózati pókok? Sót hol vannak a pókok fölötti pókok? Talán azok közt is, akik mostanában a parlamentben az ember szemébe nevetnek és kioktatják arról, hogy mi is a demokrácia... J- Es gondolja, bogy szövik tovább a ká­lót, a hálókat?- Ezt én nem tudom. Lehet, hogy szövik is tovább, de az tény, hogy a legyek meg­ítélésében is nagyon különbözőek a lehető­ségek. .. Ehhez kapcsolódik egy velem meg­esett történet. 1945-ben hadifogságba ke­rültem. Nem voltam katona, leventeként vittek el először a németek, aztán az oro­szok. Három évet töltöttem el így Oroszor­szágban. Időközben megtanultam oroszul, tudtam ugyanis, hogy ez nagyon fontos a túléléshez. Ennek révén aztán afféle tol­mács lettem a szevasztopoli központi hadi-Hernádi Gyula: .Én hangtalan teljes amnesztiát hirdetnék* fogolykórházban. Gyakran tolmácsoltam különböző SS-ek, csendőrök és mások ügyében. Volt ott egy KGB-s alezredes, Vlagyimir Borjak. Nos, ö egyszer, talán 1947-ben, behívott magához es azt mond­ta: nézze, magát szeretik ebben a tábor­ban; arra lenne szükség, hogy megtudakol­ja, kik azok, akik a Szovjetunió ellen lazí­tanak, kik a bujdokló SS-ek, csendőrök meg effélék. Akkor, nem tudom, miért - és ez nem volt hősiesség, nem volt különös tettnek számító dolog sem -, ezt én afféle zsigeri ügynek éreztem. Nos hát. azt mond­tam Vlagyimir Borjaknak: ha tíz évig tar­tanak. akkor sem. És nem azért, mintha szeretném azokat az embereket, akiket be kellene mószerolnom, hanem egyszerűen a gyomrom nem bírná. Elmondtam ennek az embernek, hogy papokhoz jártam Magyar­­országon iskolába, teljesen más erkölcsi légkörben nőttem fel, úgyhogy egyszerűen képtelen vagyok erre. Es csoda történt. Vlagyimir Borjak azt mondta: jó. hát ak­kor viszontlátásra... Nemsokára kiszállt egy bizottság, amely afelöl döntött, hogy ki mehet haza Én meg ott álltam és tolmá­csoltam. Egyszer kijött az alezredes és ram mutatva azt mondta a bizottság vezetőjé­nek: ez az ember beteg, ez hazamegy. A vizsgáló főorvos pedig hiába erösgette, hogy semmi bajom sincsen, az alezredes megismételte: de igen, ez az ember beteg, így kerültem haza. . Nem Ítélem el egyéb­ként azokat, akiket beszerveztek, de azt ál­lítom, hogy nem kötelező beszerveztetm. mert vannak a világon csodák. Felkészülésr a csodákrap- Mit gondol, esetleges testi kínzásoknak vagy másfajta zsarolásnak is ellen tudott volna állni?- Nem tudom. De azt tudom, hogy amint a besúgásra való biztatás elhangzott az illető tiszt szájából, az valójában egy zsarolási sor megindítása volt, hiszen azzal kezdte: ugye, maga minél előbb haza akar kerülni? S az én igenemre következett az ajánlat... M - És vajon fel lehet-e készülni a csodák­a ni?- Fel kell készülni a csodákra. Nem sza­bad olyan rendszernek létrejönnie, amely­ben kisembereknek hőssé kell válniuk ah­hoz, hogy identitásukat meg tudják tartani. Aki hős akar lenni, annak vannak lehető­ségei: az menjen az idegenlégióba, menjen nem tudom, hová, de a kisembert nem sza­bad olyan helyzetbe hozni, hogy aközött kelljen döntenie, aljas legyen-e vagy hős le­gyen. Ezt nem szabad, semmiképp nem szabad.

Next

/
Thumbnails
Contents