Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Népszabadság, 1993.8.3 fi* u Antall nem képes arra, amire vállalkozott Gerbovits a lemondást ajánlja- Gerbovits Jenő, kisgazda képviselő a minap egy Antall Józsefnek szóló nyílt levél közlésének gondolatával foglalkozott. Ebben lemondásra szólítaná föl a miniszterelnököt. Miért?- Kezdjük az elején. Antall József olyan taktikát alkalmazott a koalíciós partnereivel szemben, amely szétzilálta, működésképtelenné tette a kormányzást vállaló pártok szövetségét. Persze én elsősorban az FKGP miatt emelek szót. Meg is kérdeztem a miniszterelnököt: a pótköltségvetés megszavazásáért mit hajlandó nyújtani a kisgazdáknak? A kérdés válasz nélkül maradt, s a miniszterelnökkel folytatott eszmecserén rádöbbenhettek a szomorú valóságra a 36-ok közül azok is, akiknek illúzióik voltak.- De hát mit tehetne a miniszterelnök? Például melyik kisgazdavonulattal - ha nem tévedek legalább négy pártszerú képződmény van - „állíthatná vissza” a koalíció működését?- Szerintem, ha a 36-ok megfelelő lehetőségeket kapnának, köréjük szerveződve újra helyreállna a kisgazdaegység.- Miféle egység? Hiszen egészen mást mond a Torgyán-féle párt, mint a 3<-ok, és mind a kettő különbözik az eredeti kisgazdaprognmban meghatározottaktól.- Ez a lényeg: az eredeti program. Utalnék az 1990. április 18-ai MDF-FKGP közös nyilatkozatra, amely tulajdonképpen a koalíció alapja volt. Ez kimondja, hogy a földtulajdonviszonyokat az 1947-es állapotokat alapul véve rendezzük. Ezt a nyilatkozatot, mint a tárgyaló csoport vezetője, egyik oldalon Antall József, a másikon én írtam alá. A megállapodás elsősorban a miniszterelnök magatartása miatt - anélkül, hogy bármely illetékes fórum módosította, fölülbírálta vagy elvetette volna - meghiúsult- Nem gondolja, bogy még a kárpótlásból és a téeszvagyon szétosztásából következő megrázkódtatásmái is nagyobb lett volna az, ami a '47-es tulajdonviszonyok visszaáll!tasavai járt volna?- Nem. Ez a koncepció - s én mindig ezt hangoztattam - egy megfontolt, akár 10-15 évig tartó átalakulást tartalmazott. Röviden fogalmazva: a tulajdon és a használat különválasztását. Vagyis, a telekkönyvet - szinte költségmentesen - rendbe tettük volna, úgy, hogy minden jogosult a nevére írja a tulajdonát; és akinek anyagi helyzete, piaci ismeretei megengedik, használatba is vehette volna. A nagyüzemek átalakítását - mert erről beszéltünk és nem szétverésről - fokozatosan képzeltük el. Az eszközökhöz - amiket ma üzletrésztulajdonként mazsoláznak ki a gazdaságokból - nem nyúltunk volna, úgy gondoltuk el, hogy azokat a már említett 10-15 éven belül a termelés használja föl, s ez egyben a magángazdaságok tevékenységének hátterét is garantálta volna. Magyarán,-a nagyüzem pozíciói úgy csökkentek volna, ahogy a kicsi megerősödik. De térjünk j vissza a koalíciós megállapodáshoz. A dologban az a tragédia, hogy a tulajdonviszonyokra vonatkozó passzus nem a kettőnk véleménye, hanem pártjaink programja, akarata volt, Nem volt joga sem a miniszterelnöknek, sem a Nagy1 Ferenc József által vezetett kisgazda-delegációnak ezt 1990. november 26-án egy új megállapodásban úgy módosítani, hogy a magántulajdon ellen elkövetett törvénysértéseket nem reprivatizálással, ha- : nem általános kártalanítással kell orvosolni. Minket á választóink nem azzal bíztak meg, hogy egyéni ötleteinkkel jeleskedjünk, hanem hogy a pártjaink programjait - amelyekkel a választásokon szerepeltünk - megvalósítsuk. A programtól való eltérés után joggal mondhatja a választópolgár: miért menjek el szavazni, úgyis az lesz, amit ott fönn akarnak. Úgy vélem példa nélkül álló hitszegés az, amivel az eredeti koalíciós megállapodást fölrúgták, választóink akaratát semmibe vették. Ezért mondom: Antall József nem állhat a koalíció, illetőleg a kormány élén- Nem gondolja, hogy túl messzire megy az efféle követelésekkel?- En azt hiszem, hogy ezt ki kell mondani. És azt is hiszem, hogy sokan gondolnak erre. nem is kizárólag a kisgazdák közül. Ennek oka - előrebocsátva, hogy szerintem csak az MDF által vezetett koalíció lehet most működőképes - az, hogy Antall Józsefnek nincs szüksége sem a koalícióra, senf a kisgazdákra, sem az MDF-re, sem az agrár-érdekvédelemre - semmire, ami személyes hatalmát érinti. Ha a koalíció kedves lenne számára, akkor annak idején nem formált volna - minősíthetetlen módon - magának jogot arra, hogy a teljes ismeretlenségből adoptáljon nekünk egv kisgazda tagot, és az FM élére állítsa. Tagságunk máig sem fogadta el ezt a beavatkozást, s ezért követelte a kilépést a koalícióból. Nem Torgyán úr lépett ki, hanem az FKGP. S innét már egyenesen következett a kisgazdapárt felosztása. Tanúi lehettünk a vilá- | gon példa nélkül álló esetnek: van egy parlamenti párt, amelynek nincs frakciója, és van egy frakció, amelynek nincs pártja.- Úgy tűnik, bogy ön a kisgazdapárt balsorsa miatt támadja a miniszterelnököt.- Nyilván az FKGP ügyei mélyen érintenek, hiszen kisgazda vagyok. De hát végül is mégis az ország helyzete az, ami igazán jellemzi az efféle hatalomgyakorlás következményeit. Ha most mondanom kellene valamit Antall Józsefnek, azt mondanám: lássa be kérem, hogy eltékozolta a szavahihetőségét, és nem képes arra amire vállalkozott. Ez persze önmagában még nem lenne szégyen. Sportnyelven szólva: nem baj, ha valaki hatvan centinél leveri a lécet, de az igen, ha ezzel a képességével az olimpiai csapat kapitánya akar lenni. Én sokat utazok vonaton. Azt hiszem ismerem az emberek véleményét. Talán ezért tűnt olyan furcsának, hogy a miniszterelnök még egy ciklust kért. Istenem, ennyire tájékozatlan lenne?- Miért, annyira biztosnak tartja, bogy az MDF Antall-lal az élen nem győzhet a választásokon?- És ha győz? Vajon mit tenne akkor Antall József? Mit kezdene ezzel az országgal, hiszen eddig sem volt semmi gyakorlati elképzelése. Ha lett volna nem verik szét a mezőgazdaságot a meglévő eszközeivel együtt; nem kerülne sor a gyakorlati érzék teljes hiányára utaló törvénykezés okán éledt nyugtaadási háborúra; nem kellene a bankcsődök sokaságával szembenézni, és - ezzel összefüggésben - az idős emberek rettegésével sem, akik megtakarított pénzüket féltik. Es akkor nem beszéltem még a parasztcsúfoló idegen mezőgazdasági terméközönről, a féktelen importról; nem szóltam az ország szeme láttára zajló privatizációs botrányokról, s arról, hogyha valaki a parlamentben egy-egy ügyben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, akkor a miniszterelnök szavazógépezete azonnal leszavazza. Sokan azt mondják: a Rákosi és a Kádár-rendszer tulajdon- és jogfosztását most szentesítették.- Ért is a vonaton hallotta?- Ott is. Mindenesetre olyan emberektől, akik számára nem vigasztaló Szabó Iván úrnak a Duna TV-vel és a Sándor-palotával, vagy Katona Tamás úrnak a Nemzeti Tájékoztató Hivatal létrehozásával kapcsolatos szorgoskodása. Akik Antall Józsefet más, rossz emlékű vezetőkkel állítják szembe - az ö hátrányára és nem dobja föl ókét a nemzeti büszkeség azért, mert a miniszterelnök a Sándor-palotába költözik. Különben is, szerintem számara túl magas a küszöb Egyébként én azért is ajánlom a miniszterelnöknek a lemondást, mivel az agrárosok, a kisgazdák nem fogják ölbe tett kézzel nézni a mezőgazdaság szétverését D P F
