Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-09 / 8513. szám

Magyar Nemzet, 1993.8.4

(Folytatás az I. oldalról)

Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke lapunk kérdéseire válaszolva visszautasította Lengyel László kijelentését, és elemezte a közigazgatás helyzetét.- Az ön véleménye szerint eluralkodott-e az országban és a közigazgatásban a korrupció?- Adatok és információk nélkül felelőtlenség ilyen kijelentést tenni - mondta Fogarasi József. - Esetleg következtetéseket vonhatunk is a feljelentések száma alapján vagy a bebizonyosodott visszaélésekből. Suttogásokra nem építhetünk ítéleteket. Ezért azt nem mondanám, hogy a társadalom ma lényegesen komiptabb, mint néhány évvel ezelőtt. Az igaz, bogy nehezebbé vált a megélhetés, és egyesek törvénytelen eszközökkel is fenn akarják tartani a korábban megszerzett életszínvonalukat, vagy gyorsan meg akarnak gazdagodni. !E jelenségekből nem vonhatunk le általános következtetést ja társadalomra.

' - A közigazgatásban nemcsak a társadalmi feszültségek hatnak, hanem veszélyforrás a szabályozatlanság is.- A közigazgatásnak három nagy területe van: az önkormányzati, a területközi és a miniszteriális szintű közigazgatás. Nem igaz az. hogy a közigazgat.

„Nem uralkodott el a korrupció”- állítja a közigazgatási kamara elnöke

(Munkatársunktól)

„Az országban eluralkodott a korrupció, és ezért súlyos felelősség terheli a kormányt és sok tekintetben az ellenzéket is, hogy ez ellen nem lépett föl" - nyilatkozta a rádióban Lengyel László a legutóbbi 166 órában

annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a kormány nevében feljelentette, men azt állította: a közigazgatásban teljes a korrupció, az államapparátus vezetői, köztük a miniszterek is megsásárolhatók.

(Folytatás az 5. oldalon)- Az egyik legnagyobb probléma, hogy lassan működik az igazságszolgáltatás. Ha megszületik egy jogsértő döntés az önrkományzaioknál, melyet valaki bejelent, a bizonyítás és a tárgyalás a jogerős ítéletig akár két-három évig is elhúzódhat. Eközben a bejelentőt „kikészítik”, és a jogsértő döntést végrehajtják. Ez visszariaszthatja azokat az embereket, akik szóvá tehetnék a visszaéléseket.- Mely területek vannak leginkább kitéve a korrupciónak?- Azok a közigazgatási dolgozók jöhetnek szóba, akik az érdemi döntéseket hozzák. Nyilvánvaló a különbség az anyakönywezető, az építési engedélyt kiadó, valamint a privatizációt előkészítő hivatalnok között. A tisztességtelenség egyik leghatásosabb ellenszere a nyilvánosság. Már a döntéseket előkészítő szakaszban mindenki számára hozzáférhetően kell intézni az ügyeket. Ez nemcsak közösségi érdek, hanem a hivatalnok érdeke is.- Véleményem szerint a pozícióba kerülés előfeltételévé kell tenni az erkölcsi feddhetetlenséget. Másrészt a közigazgatásban dolgozókat - megfelelő képesítés esetén - meg kell fizetni, hogy ne érje meg nekik tisztességtelenné válni.

(moldoványi)

tás ban általánosan eluralkodott a korrupció, hogy a köztisztviselők megvesztegethetők. Ez ellen az állítás ellen tiltakozom, mint a közigazgatási kamara elnöke, és mint e terület kutatója és oktatója. Ma a közigazgatásnak rengeteg olyan jogszabállyal kell dolgoznia, amely a régi rendszerben született, és az új viszonyok ellenére a régi normáknak felelnek meg. A jogalkotó lemaradt a régi szabályok harályon kívül helyezésében. A feszültségek és az ellentmondások a jogalkalmazó szintjén jelennek meg, aki választani

kényszerül. Vagy összeütközésbe kerül az ügyféllel, mert a hatályba lévő elavult jogszabályt alkalmazza vagy megpróbál önállósodni. de, evyd jogsértést

követ el. Az ilyen esetek korrupcióhoz vezethetnek.- Nagyon sokan hiányolják az ellenőrzést.- A régi rendszer szervezeti felépítése magában foglalta az erős, centralizált ellenőrzést. Ha valaki bejelentést tett, akkor az ügy kivizsgálása megindult. Ez nem jelentette azt, hogy eredménye lett volna az észrevételnek, de különösen

nem jelentene azt, hogy az ügy nyilvánosságra került. Ma nem létezik olyan jellegű hivatal, mint a népi ellenőrzés volt.

... - Az Állami Számvevőszék működik ugyan, de létrehozásakor még nem gondoltak arra, hogy az önkormányzati gazdálkodást is ellenőriznie kellene. Utána pedig nem tették alkalmassá a feladat ellátására, noha rábízták ezt a területet is. A külső ellenőrzés hiánya tisztességtelenségre csábít. A másik lehetőség a belső ellenőrzés, mely csak akkor működhet eredményesen, ha független a helyi politikai vezetéstől. Az önkormányzatoknál például vizsgálhatná a külföldi kiküldetéseket vagy a helyi privatizációt. Elméletileg a pénzügyi ellenőrző bizottság látja el ezt a feladatot, de mjvel tagjait a testületből választják, s annak alá van rendelve.énelemszerűen nem lehet pártatlan.- Csakhogy a hivatali belső ellenőrzés nem képviselőkből áll.- Ez igaz. de a polgármester a jegyző fölött áll. A jegyző jogosult elrendelni a belső ellenőrzést, de a polgármester vagy az elnök, mint politikai vezető és mint irányító, leállíthatja a vizsgálatot.- Úgy tűnik, a bizonyítható visszaélésekről csak hosszú idő elteltével születik ítélet.