Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Népszabadság, 1993.8.3 Az Antall-kabinet ez év tavaszán határozatot fogadott el a közigazgatás korszerűsítésének főbb irányairól. Énnek a programnak egyik kulcskérdése a középszintű közigazgatás, azaz a megyerendszer jövőbeni sorsa. Bilecz Endre (MDF), aki az Országgyűlésben a szabaddemokraták és a függetlenek padsorait is megjárta, elutasít minden olyan elképzelést, amely a megye szerepét erősítené. Úgy vélekedik: az élet átrajzolja a magyar közigazgatás térképét.- Nagyon helyesnek tartom, hogy a kormányzat komoly kutatási programot indított be a magyar önkormányzati rendszer hosszú távú reformjának előkészítésére. Ez a program azért is fontos, mert az új közigazgatási rendszerünk még viszonylag kialakulatlan. Nyilvánvaló tehát, hogy a fejlődési irányokat az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján elvi szinten is összegezni kell.- A közigazgatási reformprogram megszületésének tényét az önkormányzati törvény kritikájaként is lehet értékelni. Megjegyzem: ön az elmúlt években - igaz, szabaddemokrata képviselőként - többször élesen bírálta a jogszabályt.- Az önkormányzati törvény azért annál jobban sikerült, mint amit én 1990-ben vártam tőle, hiszen az önkormányzatok működnek. Legalábbis a működésűknek elsősorban nem szervezeti vagy jogi akadályai vannak Szerintem inkább a pénztelenség, illetve a pénzek rossz elosztása jelent ma gondot. Az viszont sajnos „bejött”, hogy a magyar közigazgatás középső szintje megoldatlan maradt. Úgy gondolom, továbbra is komoly ellentmondás van a társadalmi elvárás és a jogi szabályozottság között, Másrészt: az önkormányzati törvény deklarálja a települések egyenrangúságát. Mivel ezt az alapelvet garanciális jelentőségűnek érzem. elítélek minden olyan törekvést, amely valamilyen hierarchiát akar felállítani önkormányzat és önkormányzat között. Nincs apelláta: a községi önkormányzatokat ugyanazok a fo^bk illetik meg. mint a megyei vagy - ha lenne ilyen - a regionális önkormányzatokat.'*'- Mit ért azon, hogy a magyar közigazgatás középső szintje megoldatlan maradt?- Szerintem két dolgot kellene a gyakorlatban is tudomásul venni Egyfelől: érthető az a törekvés, hogy a kormányzat bizonyos közigazgatási feladatokat alsóbb szintekre igyekszik telepíteni. Mégis célszerűbb lenne, ha ezeket a közigazgatási, szakigazgatási intézményeket - mondjuk - a nyolc köztársasági megbízotti régió keretében összpontosítanánk. A jelenlegi tizenkilenc megyében ugyanis teljesen indokolatlan ennyi közigazgatási hivatalt fenntartani. Ezzel a megoldással a szakigazgatási teendőket egy minisztériumi központ helyett nyolcfelé lehetne osztani. Ma például a Belügyminisztérium egyszerűen képtelen háromezer önkormányzat címzett és céltámogatási kérelmét kellő megbízhatósággal, alapossággal és részletességgel elbírálni. Ugyanakkor a másik oldalon burkoltan és nagyon bizonytalan formában felvetődik két kérdés. Az első: az önkormányzatok képesek-e létrehozni megyei szinten úgynevezett önkéntes társulásokat? Erre az önkorm á n y z a t i törvény egyébként lehetőséget ad, csakhogy az önkéntes társulások rendkívül lassan szerveződnek. Ha pedig ez nem megy, akkor az a kérdés: kell-e a folyamatot törvénnyel, jogi szabályokkal ösztönözni?- És ön szerint kell?- Ha az önkéntes társulásokat jogi rendelkezésekkel kezdenék ei ösztönözni, akkor feladatokat is kellene nekik adni, fctéldául pénzelosztó, döntéshozó funkciókat meg egyebeket. Még egyszer hangsúlyozóm: fölösleges és indokolatlan a szakigazgatási teendőket megyei szintre koncentrálni. Meggyőződésem, ezzel nem a társulások új rendszere, hanem a régi megyei szellem és elosztó funkció erősödne meg. Utóbbit pedig az önkormányzatiság szempontjából igen károsnak, sőt kórosnak tartanám.- Verebélyi Imre belügyi államtitkár a közigazgatas korszerűsítéséről szóló tanulmányában egvéri tehnuen a megyereform mellett teszi le a voksát. Es Bilecz Endre?- Én a megyerendszer elvi ellenfele vagyok, azt hiszem, sokadmagammal. Nézzük meg. kiknek nem érdeke a megye erősítése. Nem érdeke a kisebb településeknek, hiszen egyoldalú alárendeltségi viszonyba kerülnének a megyei apparátussal. Ennek összes hátulütőjét a magyar falu néhány évszázadon keresztül már megtapasztalhatta. A megyereform nem érdeke a városoknak sem Az eddig alakult megyei társulásokat - például a vízmütársulásokat - a városi önkormányzatok inkább szétbontani, mint életben tartani szeretnék Legtöbbjük szives örömest a saját tulajdonába venné ezeket a társulásokat. És végül nem érdeke a megyei döntésközpont erősítése a mostani megyei jogú városoknak sem. Miután a legnagyobb megyei jogú városoknak a vonzáskörzete szinte a megye egesz területére kiterjed, egy újabb központ létrehozása csak az önkormányzatiság fölösleges megkettőzéséhez vezetne.- Megnevezne egy-két ilyen várost?- Említhetem Pécset, amelynek vonzáskörzetébe Baranya megye nagy- része beletartozik. De hasonló a helyzet Szombathellyel és Békéscsabával is. Tehát itt az a fő kérdés, és ez távolról sem érinti a szakigazgatás témakörét, hogy az önkormányzatiság és a területfejlesztés szintjén milyen középfokú területi szerveződést lenne célszerű kialakítani Az élet átrajzolja a magyar közigazgatás térképét- állítja Bilecz Endre (MDF), aki a megyerendszer elvi ellenfelének tartja magát
