Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Népszabadság, 1993.8.3 16 A szakmai vezetők és a politikus miniszter között bizalmi viszonynak kell lennie Politikai kérdésekben persze nem foglal állást a közigazgatási államtitkári értekezlet, legfeljebb feltérképezi a lehetőségeket és jelzi a döntési alternatívát. Nagyon fontos szerepe van a gazdasági kabinetnek. Amiben ezen a fórumon megállapodnak, azt általában elfogadják a kormányülésen is, hiszen egy gazdasághoz kevésbé értő miniszter nem fogja megvétózni azt, süniben a gazdasági miniszterek már egyetértettek- Kupa Mihály egy - lemondása utáni - interjúban azt mondta, hogy Antall József nem tűri a gazdaságpolitikai vitát a kormányülésen...- A miniszterelnök úr általában szakmai részletkérdésekben nem tűri a vitákat a kormányülésen. Ha kiderül egy előterjesztésről, hogy az szakmailag nincs kellően előkészítve, akkor ő ezt úgy értékeli, hogy nem tartották be a kormány ügyrendjét. Ez ugyanis előírja, hogy végső esetben az érintett minisztereknek egymás között kell tisztázniuk a vitás kérdéseket. Nagyon ritka az olyan ország, ahol a kormányülések egy-két óránál tovább tartanak! Ezt csak úgy lehet elérni, ha olyan előterjesztést nem engednek a testület elé, amelyben - akár csak két miniszter köpött is - vita van. Ha az ülésen egy javaslatról kiderül, hogy nem alakult ki egyetértés benne, a miniszterelnök úr leveteti a napirendről és további egyeztetéseket rendel el.- Van-« mód az általános politikai vitára?- Természetesen van.- Azért kérdezem ezt. mert előfordul, hogy miniszterek kormányülés után értelmeznek különböző módon döntéseket.- A miniszterelnök úr - ahogy korábban már említettem - a kormányülésen szakmai részletkérdésekben vitáknak nem enged teret, de tisztázandó elvi, politikai kérdéseket gyakran éppen ő vet fel.- Közigazgatási szempontból mit jelent az. hogy három part koalíciója kormányoz?- A kormányhivatal apparátusát e miatt nem kellett átalakítani A tárcáknál a miniszternek döntő befolyása van Még ha más pártbeli is a politikai államtitkár, az esetleg eltérő nézeteiket házoA belül egyeztetik. Ha szükséges - erre nagyon ritkán volt példa a miniszterelnök úr is bekapcsolódik a politikai egyeztetésbe.- Jól értem, hogy a miniszterelnök úr egy tárcán belüli ellentét elsimításában vett részt?- Előfordult, bár ennek nem annyira politikai, mint inkább személyi okai voltak, az érintett emberek nehezen csiszolódtak össze.- Az utóbbi időben többször dűlt vihar a kormány úgynevezett háromezres határozatai körül. Minek alapjan dől el egy-egy határozat nyilvánossága?- Ez egyértelműen a határozat tartalmától függ A kormányhatározatok közül azok jelennek meg a Magyar Közlönyben, amelyek - bár nem jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. de - olyan feladatokat szabnak kormányzati szervek számára, amelyek az állampolgárokat is érinthetik. Vannak úgynevezett kétezres határozatok, amelyek szőkébb körű érdeklődésre tarthatnak számot, ezeket a Határozatok Tárában tesszük közzé. Végül pedig a háromezresek, amelyek a szervezet belső működését szabályozzák. Zömük feladatkijelölö jellegű: a kormány egyik miniszterét valamilyen feladat elvégzésével bízza meg hatandó megjelölése mellett.- A besorolásról ki dönt? Mar az előterjesztő tárca apparátusa javaslatot tesz?- Pontosan. Az előterjesztőnek kell javaslatot tennie a döntés nyilvánosságára vonatkozóan, de végső soron természetesen maga a kormány foglal állast.- Előfordul, hogy egy tarca azt mondja: ez a dolog „belső ügy", háromezresnek javasolja, azutan az államtitkári értekezlet vagy a kormány úgy dönt, hogy mégis publikus legyen?- Ez nagyon gyakori- És fordítva?- Fordítva nem Érdekes módon a kormányülés és az államtitkári értekezlet az a fórum, amelyik fel szokta oldam az apparátus fölösleges óvatosságát és azt mondja: miért ne lehetne ezt a döntést közzétenni'’- Nem merült fel, hogy megszüntessék a politikai támadásokra alkalmat adó háromezres besorolást, hiszen közéjük nagyreszt nem titkos, hanem inkább érdektelen határozatok kerülnek0- Nem Az úgynevezett belső, háromezres határozatok intézményé „örökség", nem az Antall-kormány találmánya, sőt a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott és elfogadott módszer. Bár a közelmúltban sajnálatosán a háromezresek ügye néhányszor indokolatlan hisztériára is okot adott, mégis azt kell mondanom, hogy a belső határozatokra a jövőben is szükség lesz, csak talán a jelenleginél kisebb mértékben. Ferencz Gábor
