Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
népszabadság, 1993.8.3 J. Átszervezett kormányhivatal Beszélgetés Kajái József államtitkárral Kajái József szerint nem lehet arra számítani, hogy a helyükön maradnak a közigazgatási apparátus vezetői, ha a következő választások nyomán radikális politikai kurzusváltás következik be. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára szerint jó néhány választást tartanak még Magyarországon, amíg a szakmai és politikai vezetők közötti bizalmi viszony fontossága már nem fog megelőzni minden más szempontot.- A Miniszterelnöki Hivatal »Tervezete jelentősen átalakult az Antall-kormány hivatalba lépésé előtti állapothoz köpést. Mennyire stabil aaa a hivatal közigazgatási apparátusa, mennyire lebet a folyamatosság záloga politikai változások esetén?- Valóban, a központi közigazgatási szervek közül itt volt a legerősebb a fluktuáció. A nagy „elvándorlás” még az új kormány hivatalba lépése előtt befejeződött, sok, korábban itt dolgozó ember döntött úgy, megismerve a választások eredményét, hogy nem várja meg az új kormányt. Akadt olyan részleg is, amelyik teljesen kiürült, egyetlen munkatársa sem maradt. (Népszerű feladat... folytatás a 9. oldalon)- Az titok, hogy melyik részlegről van sző?- A hivatal gazdaságpolitikai részlegéről. A változásokat tehát az is indokolta, hogy fel kellett tölteni a létszámot, de szervezeti módosításokat is végeztünk, a kormányhivatal struktúráját ugyanis a megváltozott alkotmányjogi konstrukcióhoz kellett illesztem. Érdemes arra gondolni, hogy a pártállam megszűnésével megszűnt a pártközpontban felépített - az utolsó években fiatal, tehetséges szakembereket foglalkoztató - párhuzamos közigazgatási apparátus, ugyanakkor meg kellett növekednie a miniszterelnök személyes stábjának Sokatmondó a hivatal elnevezésének változása is: 1990 májusától már nem a Minisztertanács Hivatalaként. hanem Miniszterelnöki Hivatalként működik, jelezve. hogy törzskari apparátusként alapvető feladata a miniszterelnök tevékenységének szakmai szolgálata.- L'gy tudom, hogy külföldi tanácsadók is segítettek az átszervezést.- Ez a munka népszerű feladatnak bizonyult a tanácsadók körében, nagyon sokan jelentkeztek, hogy segítséget nyújtsanak a többpárti demokráciához illeszkedő kormányhivatal kialakításához. Jó viszony alakult ki a külföldi „társhivatalokkal”, többek között a német kancellári hivatallal, a francia és az angol kormányhivatalokkal. A legnagyobb segítséget azonban attól az amerikai programtól kaptuk, amely lehetővé tette, hogy egy szakértő csapat „világítsa át” a Miniszterelnöki Hivatal szervezetét. Az ö tanácsaik alapján hoztuk létre például a kabinetfőnök] intézményt.- Jól tudom, hogy ezt a tanácsadó céget Szekeres Szabolcs - az ÁV Bt. mai vezérigazgatója - vezette?- Igen. Számára nem volt szokatlan a feladat, hiszen már több országban végzett hasonló munkát. Az időközben hazatelepült szakember az átvilágítás befejezése után - nem közvetlenül - került az ÁV Rt.-hez- A szervezeti tanácsadás költségeit is a nemzetközi segélyprogramok finanszírozták?- Igen, ez a magyar államkasszát nem terhelte.- Mennyire stabil ma a Miniszterelnöki Hivatal appparatusa? Nem ismétlódhet-e meg az. ami 1990-ben történt? Mennyire vannak megfizetve a szakemberek?- A kormányhivatalnak, de talán az egész magyar közigazgatási apparátusnak ez az egyik legégetőbb problémája: igen nagy csábereje van a gazdasági szférának. A leginkább közgazdászokra és jogászokra gyakorolt vonzás olyan erős, hogy nemcsak a legjobb szakemberek mennek el, hanem a középszintűeket is „elcsábítják”. A nálunk kialakult jövedelmi szint mellett nehéz a távozók pótlása, nem véletlen az. hogy rengeteg fiatalember dolgozik ma a központi közigazgatásban Sajnos a jövedelmek viszonylag alacsony szintje miatt kontraszelekció alakulhat ki.- Mennyire független a politikától a szakmai apparatus? Felhetnek-e attól az emberek, hogy egy kormányváltás számukra egzisztenciális bizonytalanságot hoz?- Reális „veszéllyel” csak a helyettes államtitkároknak és a magasabb beosztású tisztségviselőknek kell számolniuk Az 1990- es választások után a törvényhozók úgy gondolták, hogy a közigazgatásban meg kell teremteni az állandóság garanciáit, ezért létrehozták a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár posztját. A szándék az volt. hogy ezek az emberek politikai kurzusváltas esetén is biztosítják a szakmai folyamatosságot, en azonban ma úgy gondolom, hogy egy esetleges változás ezeket az embereket is énnteni fogja. Ezt elképzelhetőnek tartom, a különböző pártok szakapparátusában dolgozó személyek pártjuk győzelme után nyilván a közigazgatásba kerülnek. Azt is tudomásul kell venni, hogy a szakmai vezetők és a politikus miniszter között bizalmi viszonynak kell lennie. Az új miniszterek pedig valószinüleg a szakmai, baráti körük tagjai között fognak találni olyan szakembereket, akikben megbíznak.- Ez viszont azt is jelentheti, hogy a „normális” választásokat követően nagyobb aranyu személycserek lesznek, mint a „rendszerváltoztató" választás után volt!- Igen. ez előfordulhat, különösen 1994-ben, ha radikális kormányváltásra kerülne sor. Szerintem csak több választási ciklus után juthatunk olyan helyzetbe, amelyben a közigazgatási vezetőket már nem érintik a kormányváltások- Új intézmény a közigazgatási államtitkárok értekezlete is. ahol a kormányülés napirendjeit készítik elő. Hol folynak az érdemi viták az elóterjesrtesekról? A kormányülésén'’ Az államtitkári értekezleten? Esetleg a politikai államtitkárok megbeszélésen'1- Az Antall-kormány első fel évében úgy folyt a munka, hogy még a szakmai részletkérdéseket érintő viták is a kormányülés idejét rabolták. Az akkori híradások hajnalig tartó ülésekről számoltak be. Ez tarthatatlan volt, ezért - külföldi tapasztalatok alapján - bevezettük a közigazgatási államtitkár; értekezlet intézményét, és létrejöttek a különböző kabinetek Ma már ott tartunk, hogy a kormányülésén terítékre kerülő javaslatok több mint fele „vita nélküli” elöterjesztéskent kerül napirendre, a kormánytól lényegében csak egy bólintast igenyel.
