Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.4 . < / Az előjel A keddi Pesti Hírlap első oldalán nagybetűs cím: Szeressük a bősi erőművet! Alatta egy hirdetés kópiája a Népszabadságból. Szlovák vízgazdálkodási vállalat érvel a szövegében a bősi erőmű mellett. Ha én ezért a címért és szövegért nemzeti érdekeink sérelmével vádolnám a lapot, helytelenül járnék el. Hiszen a szövegösszefüggésekből kiderül, a lap azért írja, hogy „Szeressük a bősi erőművet!”, hogy ne szeressük a bősi erőművet. És azért közli a hirdetést, hogy magyar lap ne közöljön ilyen hirdetést. A keddi Uj Magyarország harmadik oldalán felcím: Bős után Nagymaros is megépül. Alatta a következő állítások olvashatók: ......Magyarország és Szlovákia két éven belül megállapodik a bősi erőmű nagymarosi részének felépítéséről ...az erőmű térségében minden körülmény az előzetes számításoknak megfelelően alakul. Mar bebizonyosodott, hogy nem kerül sor környezeti katasztrófára...” Ha én ezeknek a nyilvánvalóan egyoldalú és hamis állításoknak a közléséért az Új Magyaroszágot a magy ar érdekek elárulásával vádolnám, nagy hibát követnék el. Hiszen a szövegből kiderül, ezeket nem az Új Magyarország állítja, hanem Julius Binder, a vízerőmű szlovák atyamestere. Ebből az egyszerű tényből az Új Magyarország olvasója rögtön tudja, hogy ez egy szlovák érdeket tükröző vélemény. Éppen ezért teljesen érthetetlen a — számomra nem legkedveltebb — napilap hirdetése körül kialakult hisztéria. A szöveghez oda van írva, hogy hirdetés, és oda van írva, hogy ez a szlovák Vodohospodárska álláspontja, ők próbálják ezzel meggyőzni a magyar olvasót, és ha sikerül a ' toborzás, akkor az érdeklődőket is a helyszínen. A szövegnek — mint a számoknak — van előjele, például az, hogy ki mondja és miért. Az olvasó mindig ezek ismeretében olvas — és hisz. nem hisz. „Van százezer forintom.” Tegyünk oda egyetlen mínuszjelet. s máris ugyanennyi az adósságom. Enny it számít az előjel. Különben is elég szégyenletes lenne a magyar sajtó hatására, meggyőzőképességére nézve, ha több éven át tartó vízlépcsőellenes cikkeinek ezreivel szemben egy fizetett hirdetés komoly ellenerőt képviselne. A nemzetietlen. hazafiatlan jelzőt pedig egy kicsit óvatosabban kellene használni. Mi a nemzetietlen abban, ha valaki — ellenérdekű fél. szomszéd, akárki — kifejti a véleményét. Ha agitál az igaza mellett? A nyilvánosság ezért van. Emellett foly ik a harc a politikai küzdőtéren is. Sajnos eddig a szlovák hirdetés nélkül sem mentünk sokra a bősi ügy megoldásában. Ez a hirdetés az úgy érdemi részét tekintve nem oszt, nem szoroz. Annyit jelent, hogy a nyilvánosság szabadsága akkor is érvényes, ha ellenünkre van. Utálom a vízerőművet teljes szívemből — mert érzelmi okok- J ból azoknak a tudós szakembereknek hiszek, akik ellenzik —, de Voltaire szellemében fogcsikorgatva is azt mondom, a szlovák vízügy esek is hadd mondják a magukét. Hátha a végén még megértjük egymást... SZÁLÉ LÁSZLÓ