Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-09 / 8513. szám

1 «wo» reagálnit .. foyyverbotrány "-ilyybon Be kell jelenteni a technikai leszállást i Népszava, 1993.8.4 0 c v. • O Tovább bonyolódik a Ma­riborba csempészett fegy­verek ügye. Tegnapi szá­munkban Bócz Endre, fő­városi főügyész tájékozta­tása alapján megírtuk, hogy a fegyvercsempészet­tel több Ízben összefüggés­be hozott Hungarian—Uk­­rainan Heavy Lift Ctd. lé­giszállító vállalatot a ma­gyar hatóságok nem vádol­ják fegyvercsempészettel. A nyomozás arra irányul, hogy a vegyes vállalat egyáltalán megvalósítót­­ta-e a csempészet bűntettét avagy sem, függetlenül at­tól, hogy mit szállított IL 76-os gépén. Mint ismeretes, a cég tavaly ősszel több ízben szállított Kartumból rako­mányokat — az okmányok szerint élelmiszersegélyt — Mariborba. Gépük kétszer, technikai okok miatt le­szállt Ferihegyen, ekkor azonban rakományukról és gépükről nem nyújtották be a vámrendelkezésekben előírt bejelentést a feri­hegyi határvámhivatalhoz. Az ukrán—magyar ve­gyes vállalat ügyvezető igazgatója ugyanakkor azt állítja: tanúkkal tudja bi­zonyítani, hogy mindkét technikai leszállást végre­hajtott gépen jártak vám­tisztek. A cég a leszállásért fizetett a Maiévnek, mely­nek fejében a Malév köte­lessége volt, hogy az admi­nisztrációt elvégezze. A szállítócég logikája szerint tehát ha a gépeken nem járt volna vámtiszt, ők ak­kor sem felelnek a kérdé­ses mulasztásért. Járt-e vámos a repülőté­ren vagy sem? A kérdést a legilletékesebbnek, a re­pülőtéri vámhivatal pa­rancsnokának, Búzás And­rás őrnagynak tettük fel, aki kijelentette: nincs tu­domása arról, hogy az omi­nózus gépeken vámtisztek jártak volna. Arról viszont igen, hogy' az ukrán—ma­gyar vegyes kft. nem tett Mii cáfol Horráth Balázs ? eleget a vámjogszabályok­ban előírt kötelezettség­nek, mely szerint jelente­nie kellett volna a gép ér­kezését és indulását, továb­bá annak rakományát. A vámosok már csak azért sem járhattak a gépen, mert a vámvizsgálatot csu­pán bejelentett okmányok alapján lehet megejteni. Búzás őrnagy egyébként nem érti, az ügyvezető igazgató miért hivatkozik a nemzetközi légijogra, amikor a chicagói egyez­mény, amelyet az 1971. évi 25-ös törvényerejű ren­delettel hirdettek ki, épp azt mondja ki, hogy a vámügyekről szóló szabá­lyokat meg kell tartani. Magyarán, minden ország­nak a saját jogszabályait. Nálunk pedig minden gép­ről és rakományáról, akár technikai leszállást hajt végre, akár nem, akár üres. akár nem, bejelentést kell tenni. II o f ni a ii ii-n a k tolmácsot is adtak Magát megnevezni nem kí­vánó, belügyminisztériumi körökhöz közel álló, magas beosztású személyiségtől kapott tájékoztatásra ala­pozva írtuk meg lapunk múlt pénteki számában, hogy dr. Horváth Balázs egykori belügyminisztersé­­géhez kötődik az az idő­pont, amikor megjelent Bu­dapesten Dieter Hofmann osztrák állampolgár, aki je­lenleg kémkedés miatt van előzetes letartóztatásban a Gyorskocsi utca valamelyik zárkájában. Horváth Balázs MDF-es országgyűlési képviselő a tv Nap-kelte egyik műso­rában cáfolta azt az állítá­sunkat, hogy ő bármiféle kapcsolatban lett volna az osztrák kémmel, s ugyan­ezt nyilatkozta a Népsza­badságnak is. De a cáfolatokból, attól eltekintve, hogy nem zárta ki: esetleg bemutathatták neki egy fogadáson, hiá­­iij-i^k a konkrétumok. Amennyiben az általa veze­tett minisztériumnak sem­mi köze nem volt Dieter Hofmann és az ORFK kap­csolatához, akkor azt is meg kellett volna monda­nia, hogy az osztrák férfi milyen ajánlásokkal került a rendőrség legfelsőbb ve­zetéséhez, és miért adtak számára lehetőséget, hogy az egyik legszigorúbban őr­zött szervezethez, a repülő­téri biztonsági szolgálathoz beépüljön. A'rendszerváltást követő időszakban a rendőrség közvetlen felügyeletét a Belügyminisztérium látta el. Az ORFK vezetése ön­hatalmúlag nem avathatott volna be senkit legféltet­tebb titkaiba, különösen akkor nem, ha az illető kül­földi. Szakértők szerint az ilyen nemzetközi együttmű­ködés a felügyeletet gya­korló hatóságok hozzájáru­lása nélkül szóba sem jöhe­tett. Feltehetően mégis meg­felelő támogatást kapott a minisztérium részéről Die­ter Hofmann, mert mellé rendeltek egy tolmácsot, B. rendőr alezredest, aki hi­vatalosan segítette Hof­mann munkáját. Dr. Horváth Balázs bel­­ügyminisztersége alatt igen jó kapcsolatot alakított ki az osztrákokkal, ugyanis amikor elfoglalta, és jelen­tős beruházással azonnal át is rendeztette a dolgozószo­báját, megbízta a Nemzet­­biztonsági Hivatalt a helyi­ségek ellenőrzésére, „polos­­kátlanítására”. A feladatot soron kívül elvégezték, és jelentették, hogy senki nem hallgathatja le a miniszter rezidenciáját. De miután Horváth doktor nem bízott meg a magyar titkosszolgá­latban, az osztrákokkal is elvégeztette a helyiségellen­őrzést. Feltehetően jó oka volt rá dr. Horváth Balázsnak, hogy a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette: sem a Népszava, sem a cikk szerzője ellen nem tesz föl­jelentést. Egy bírósági tár­gyaláson. amelyen elrendel­hetik a valóságbizonyitast. felettébb kínos részletekre | derülhetne még fény , . . Schmidt Attila !

Next

/
Thumbnails
Contents