Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-06 / 8512. szám

Népszava, 1993.8.3

50

Mit ér a statisztika, ha magyar?

A Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly utcai patinás épületének lépcsőházában „állandó kiállítás” fogadja a látogatót. A tárlókban díszes kivitelű vagy csak hasznos könyvek, jegyzetek sokasága, melyek az elmúlt években a KSH kiadásában, gondozásában jelentek meg. Megakad a szemem az egyik színes borítójú, feltűnő címlapú könyvön: „Mit ér a siker, ha magyar?” Valami hasonló kérdés okán tértem be én is a hivatalba. Azt szerettem volna megtudni, mit ér a statisztika, ha magyar.

A KSH az egyik legnagyobb múltú magyar intézmény, tavaly ünnepelték születésük 125. évfordulóját. (Már 1848-ban alakult egy kis létszámú statisztikai szervezet, Fényes Eleknek, kora egyik legkiválóbb statisztikusának irányításával, de a szabadságharc kudarca után csak a kiegyezést követően vált lehetségessé a hivatal létrehozása. Keleti Károly, a neves közgazdász nevéhez fűződik megszervezése, ő lett az intézet első vezetője is.) 119 éves az első magyar statisztikai törvény is. amely adatszolgáltatásra kötelezte a gazdaság akkori szereplőit. A hivatal nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 1876-ban már Budapesten tartották a statisztikai világkongreszszust.

Ugorjunk most egy jókorát, egészen a jelenbe. Amelyről szólva azonban nem tudjuk kikerülni az elmúlt negyven év „hozadékát”, legyen szó akár jó, akár rossz tapasztalatokról.

— Azért sem — mondja dr. Soós Lőrinc tájékoztatási főosztályvezető —, mert a hivatalról alkotott előítéletes vélemények is ebből a korból származnak. Persze vannak gondjaink, hiányosságaink, melyeket inkább előbb, mint utóbb fel akarunk számolni, de a jogos bírálatok mellett jócskán akadnak olyanok is, amelyek már igaztalanok velünk szemben.

Egy füzetet mutat. Roppant szimpatikus, hogy a hazai statisztika jelenével, jövőjével foglalkozó dolgozatot a leggyakoribb kritikus megjegyzések felsorolásával kezdik. „Több százalékot torzítanak a statisztikai kimutatások azzal, hogy nem tartják nyilván az ötven embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat... A GDP valójában több, mint amennyit a KSH kimutat ... A KSH árindex-számítása nem reális ... Még mindig nem tudja senki, milyen is a gazdaság valós állapota az idén.”

— Lehetne még sorolni a néha egymásnak is ellentmondó ítéleteket, de nézzük meg inkább azt, milyen értéket képvisel a mai magyar statisztika.

— A KSH adatszolgáltatójaként, adatait a gazdaságban, politikában, tudományban felhasználóként legalább egymillió ember kerül kapcsolatba velünk évente. Megítélésük jórészt attól függ, mi a „kapcsolat tárgya”. Ha adatokat kérünk tőlük, a

„minek ez már megint! ?” kérdésre számíthatunk, ha valamilyen elemzéshez nekik kellenek a számok, akkor a „mi az, még ilyen adatuk sincs! ?” megjegyzés a gyakoribb.

Jó ideje már arra törekszünk. hogy a korábbi rideg hivataljellegünket elfelejtsék ügyfeleink, s helyébe a szolgáló, szolgáltató intézmény képe lépjen. Korábban elegendő volt pár ezer, viszonylag nagy méretű gazdasági egység számait elemezni a folyamatok vizsgálatához. De százezer adatszolgáltató felmérése már a költségek miatt sem lehetséges. Nem is lenne indokolt. A kisebb létszámú szervezeteknél bőven elegendő a széleskörűen alkalmazott reprezentatív adatfelvétel.

Április 27-é'n fogadta el az Országgyűlés az új statisztikai törvényt. Addig valóban fűnek-fának joga volt statisztikai beszámolókat kérni, s a harminc-egvnéhány jogosultból csak egy volt a KSH. Az azonban biztos, hogy ami rossz volt abban a beszámolási rendszerben, azt mind a statisztikai hivatal „számlájára könyvelték”. A törvény-előkészítés során ezért a KSH elegánsan lemondott saját adatbekérési jogáról, példát adva ezzel a többieknek is. Az új törvény az országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) szentesítésével, az átfedések kiküszöbölésével lényegesen egyszerűsítette az adatszolgáltatást. A KSH összegyűjti a különböző hatóságok, szervezetek statisztikai igényeit, azokat egységes, koordinált rendszerbe foglalja, de az

OSAP kérdőívei csak akkor kerülhetnek az adatszolgáltatókhoz, ha azokat a kormány már jóváhagyta. A hivatal munkáját segíti, s egyben a társadalmi érdekeket fejezi ki az Országos Statisztikai Tanács. Ebben ott vannak a tudományos élet. a munkavállalók, a munkáltatók, a tb-önkormányzatok képviselői éppúgy, mint az adatvédelmi biztos és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervezetek szakemberei.

— Stílusosan: milyen számok jelzik a pozitív változásokat ?

— Hat éve még több mint ezer átfogó adatgyűjtést rendeltek el évente, ebből 450-et a KSH. Ma 468 felmérés készül, ebből 165 a KSH saját kezdeményezése.

— A nem eléggé pontos, lassú adatszolgáltatást kitartóan emlegetöknek mit mondhatunk?

— A gazdasági helyzet főbb jellemzőinek alakulásáról havonta közzétesszük adatainkat. A fogyasztói árak. a munkanélküliség, a létminimum számai 15 napon belül, a teljes felmérés adatai 45 napon belül megjelennek. Az iparról közölt információk valamennyi 50 fő fölötti vállalkozás adatait tartalmazzák. A 20—50 fő közöttieket reprezentatív megfigyelés, a 20 fő alattiakat más források (példái az adóbefizetések) alapján szerepeltetjük az összesítésben.

Hogy a számokat sokan még ezek után is „csúnyának" tartják, az már nem a tükör, vagyis nem a KSH hibája.

Török J. Tibor