Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-06 / 8512. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.3 45 Papok és váll-lapok Lesz-e váll-lapjuk a tábori papoknak? A kérdés termé­szetesen nem a ruházkodásra vonatkozik, hanem elvi jelen­tőségű. A parlament ugyan július kö­zepén módosította az egyházi törvényt, s ezzel lehetővé vált a közösségi vallásgyakorlás, az azonban még nem dőlt el: beta­gozódjanak-e a lelkészek a ka­tonai hierarchiába vagy pedig polgári alkalmazottként működ­jenek. Vajon mi a véleményük erről a különböző egyházak azon képviselőinek, akiknek — a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai lelkészi hivatalának mun­katársaiként — éppen az a dol­guk, hogy a tábori lelkészség kialakítását koordinálják. Aranyos Zoltán református lelkész szerint több kérdés is függőben van. Nemcsak az nincs még eldöntve, hogy kato­nai rendfokozattal rendelkezze­nek-e a tábori lelkészek vagy ci­vilek maradjanak — mint pél­dául Németországban —, ha­nem az sem: magának a tábori püspöknek legyen-e katonai rangja, s egyáltalán: függetlení­tett legyen-e vagy sem. Miután az egyházak nem fejtették még ki álláspontjukat ez ügyben, egyelőre csak tendenciákat lehet érzékelni — mondja Aranyos Zoltán. — A Honvédelmi Miniszté­rium által kidolgozott elgondo­lás az, hogy a lelkész legyen ka­tona, legyen rendfokozata, a püspök legyen függetlenített, s legyen katona. Ezzel szemben Kötelező tiltott gyümölcs Ha hinni lehet a híreknek, voltak olyan laktanyák, ahol kivezényelték a katonákat a Nagy Feró-koncertre. Az eset annyira abszurd, hogy nem is oly hosszú évekkel ezelőtt inkább sci-flbe illő lett volna, egyetlen ta­nulsága azonban egészen biztosan van: a kötelezővé tett tiltott gyü­mölcs után már nem ácsingózik az emberfia. Tiltott gyümölcs volt hosszú évti­zedeken keresztül a vallásgyakorlás is a hadseregben, s ezt a tilalmat az 1990-ben született egyházi törvény is csak részben oldotta fel — pusztán az egyéni vallásgyakorlást lehetővé iskolától az akadémiáig abban a szellemben nőttem fel, hogy a laktanyában katonai rangjuk volt a lelkészeknek. Szerintem a tábori lelkész nem lehet civil, ez a laktanyában elképzelhetetlen. Részt kell vennie a tisztigyűlé­seken, s egyébként is: inkább magáénak érzi a honvédség, ha beilleszkedik a katonai hierar­chiába. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy katonai jog­körrel rendelkeznék, a rang csak az elismerést, a megtiszteltetést jelezné, ami az egyházak képvi­selőinek kijár. A zsidó hitközség álláspont­ját Fröhlich Róbert rabbi fejti ki. Szerinte a tábori lelkészi szolgálat sokkal hatékonyabban tud működni, ha a lelkészeknek katonai rangjuk van. — Ennek megvan a maga tradicionális és politikai oka is, de én inkább az emocionális okokat elemezném. Egy katona, legyen sorkatona vagy tiszt, egy civil lelkészhez civilként viszo­nyul. Az egyenruhás könnyeb­ben kinyílik az egyenruhás előtt, könnyebben teremthető meg a kontaktus. Fröhlich rabbi hangsúlyozza: a katonai lelkész nem épül be a hierarchiába, noha katonai rang­ja van. A nemzetközi tapaszta­latok azt mutatják, hogy kato­nák között a tábori papnak is katonának kell lennie. • Gy.M. Kötelező tiltott gyümölcs — vezércikk a 7. oldalon téve. A „tűrt” státus alig két hete vált „támogatottá’' — a törvénymó­dosítás után mód van a táborilel­készség megszervezésére —, s úgy tűnik, annak is megv an a lehetősége, bogy kisvártatva kötelező legyen... Kardinális kérdés ugyanis, hogy a tábori lel készség — már amennyiben a csoportos vallásgyakorlás egyálta­lán ebben a formában fog működni — a fegy veres erők része lesz-e, a lel­készeknek lesz-e rendfokozatuk, be­tagolódnak-e a katonai hierarchiába, esetleg megmaradnak civil alkalma­zottaknak. Erről egyelőre nem mind­egyik egy ház alkotta meg a maga vé­leményét — vagy ha ezt megtette, még nem hozta nyilvánosságra —, de a jelek arra mutatnak: a papoktól nem állnak oly messze a váll-lapok... S ahogy ilyenkor lenni szokott: ana­lógiák mindig akadnak. Az ez alka­lommal is követendő modell termé­szetesen Európa. vannak egyházi vezetők s egy­házi körök, amelyek azt mond­ják, hogy a lelkész legyen civil, a püspök ne legyen függetlení­tett, hanem legyen egy a püspö­kök közül, aki a katonai szolgá­latot is felügyeli. A református egyházban egyébként van egy olyan tendencia is, hogy a tábo­ri lelkész inkább civil legyen, mint katona, de az én vélemé­nyem — s a református egyház véleménye — is az, hogy maxi­mális kompromisszumkészség­re van szükség minden fél ré­széről ahhoz, hogy a cél, a kö­zösségi vallásgyakorlás, a lelki­gondozói, lelkészi szolgálat a hadseregben, megvalósuljon. A református egyháznak különben csak akkor lesz majd hivatalos álláspontja, ha delegációja az evangélikus egyházzal s a mi­nisztériummal leül tárgyalni, ki­fejti hivatalos álláspontját, s ezt a zsinat megerősíti. Tabody István római katoli­kus kanonok tartalékos vezérőr­nagyi rangja már eddig is sok félreértésre adott alkalmat. A kanonok most megerősíti: nem katolikus papként kapu katonai rangját. Századosként Urtózut­­ták le 1947-ben, s rehabilitáció­ja után léptették elő alezredes­nek, majd később tartalékos ve­zérőrnagynak. Legyen-e katonai rangjuk a tábori lelkészeknek? Tabody ka­nonok igennel válaszol. — Én leszek az egyetlen a tábori lelkészek között, aki sza­golt már lőport — mondja —, kilencéves koromtól, a katonai Ahol ugvan akad egyetlen kivétel: Németország. De e tény fölött ele­gánsan elsiklanak azok, akik az ana­lógiás érvelést tekintik célravezető­nek. Pedig bizonyára a józan meg­fontolás, az el nem feledhető tragikus történelmi előzmények okán döntött úgy a megfelelő grémium, hogy Né­metországban a vöröset többet nem párosítja össze a feketével, a kereszt­nek és a fegyvernek ne legyen köze egymáshoz, a hit a civil ember sza­badságjoga, a katonai szolgálat pe­dig az állampolgár kötelessége. De hát egy hierarchikus rendszer számára kétségtelenül kényelme­sebb, ha nem keresztezi civil rend­szer. Nem véletlen, hogy a Honvédel­mi Minisztérium elképzelései kiala­kításakor nem a magyar kormánv által egyébként oly gvakorta követett német modellt követik, hanem a töb­bi országét. Vagyis a HM rangfoko­zattal rendelkező lelkészeket akar. Akik bár nem vezényelhetnek és nem vezényel hetők, de mégis betago­zódnak a katonai hierarchiába. S nyilván az sem véletlen, hogy egyes egyházi személyeknek nincs ellenük­re az a többlethatalom, amely a váll­­lapókról sugárzik. Hiszen ha már le­hetséges istentiszteleteket tartani a laktanyákban, akkor nyilván kell is istentiszteleteket tartani. Viszont többféle felmérés is azt mutatja, hogy a lakosság mindössze tizenöt­­húsz százaléka jár rendszeresen templomba. Mi történik, ha nem lesz „telt ház” a tábori istentiszteleteken? Telt ház lesz, mert ha az ezredes úr celeb­rálja a misét, akkor magától értető­dik: a többi ezredes úr is ott lesz. S hozzájuk igazodnak mind a többiek: az alacsonyabb rangú tisztektől a sorkatonákig. És ha nem? Legfeljebb kivezenv­­lik őket... Mint Nagy Feró koncert­jére. GYÉMÁNT MARIANN

Next

/
Thumbnails
Contents