Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-06 / 8512. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.3

Iß__

Polarizálódó sajtó, választási esélyek

A lapok számának rohamos növekedését, működésük feltételeinek súlyosbodását, a kommercializálódást, illetőleg a bulvár- és az elitlapok polarizálódását jelölte meg a magyarországi sajtó legfontosabb jellemzőiként Kovács Ildikó az Értelmiség ’93 című szegedi nyári szabadegyetemi tanácskozáson. Az MTA kommunikációs kutatócsoportjának munkatársát a médiumok újraállamosításának folyamatáról, valamint a sajtó várható választási szerepéről kérdeztük.

— Említette, hogy egyes politikai csoportok már az előző választási kampány előtt és alatt türelmetlenül, sőt támadóan léptek fel a sajtóval szemben. Mely csoportokra gondolt?

— Kezdetben az ellenzék — amely még egységesnek látszott — szinte egyöntetűen úgy vélte, hogy a sajtó zöme támogatja az új kezdeményezéseket. Amint azonban megkezdődött az ellenzék polarizálódása és az egyes csoportok eltérően értékelték a maguk helyzetét, rögtön felmerült, milyen mértékben támogatja vagy akadályozza a tömegkommunikáció társadalmi érvényesülésüket. Mivel ezek a pártok vagy csoportok nem szervesen jöttek létre, hanem kicsiny értelmiségi „sejtekként" alakultak, nem létezhetett valódi társadalmi infrastruktúrájuk — tehát a tömegkommunikáció szerepe felértékelődött a számukra.

— A szabaddemokraták „kemény magjához" tartozó értelmiségiek mindenesetre magabiztosan sétálgattak a szerkesztőségekben. ..

— Igen, az SZDSZ jóval könnyedébben tudta kezelni a sajtót, hiszen az értelmiségi attitűd, a vitakészség, az intellektuális harcmodor inkább jellemezte ezt a pártot, mint az MDF közszerepléshez kevésbé szokott tagjait.

— Az MDF „kisebbrendűségi érzése" volt az, ami később hatalmi agresszivitássá terebélyesedet,t?

— Úgy gondolom, igen. Miután azonban a sajtónak elsősorban a politikai, még szűkebben a kormányzati, az adminisztratív hatalomtól való függetlenségéért kellett küzdenie, szükségszerűen vált természetes szövetségesévé az ellenzéknek.

— Melyek voltak a legfontosabb periódusai annak a folyamatnak, amely a médium jelentős részének állami bekebelezéséhez vezetett?

— Amint a kormány „beletanult” a politizálásba és ráébredt, hogy hatékony eszközei vannak, elsősorban a sajtópiacon igyekezett megjelenni, tulajdonosként fellépni, lapokat alapítani. A kormány a jogi szabályozás hiányosságainak és ellentmondásainak felhasználásával, illetőleg a jogi szabályozás kialakításának akadályozásával igyekezett megőrizni hatalmi szerepét. Egyes régi törvényeket a maga tetszése szerint, „szelektív módon" vett elő.

— Mennyire befolyásolhatja a soros parlamenti választásokat az elektronikus médium?

— Aki „sajtóközeiben” van, esküszik rá, hogy a médiumnak nem igazán fontos a szerepe, ám az is természetes, hogy azok. akiknek nincs befolyásuk a tömegkommunikációra, annak szerepét hangoztatják. Három és fél esztendeje a választásokat nem az a kormány — és az a párt — nyerte, amelynek a kezében volt a sajtó. Az egyes csoportok lehetőségei természetesen jócskán függnek az adminisztratív irányítástól is. Ezért attól tartok, hangosabban nyilvánulhatnak majd meg a mai kormányzathoz közel álló politikai tényezők. De nem szabad elfelejteni, hogy a legutóbbi választási kampányműsorokat az emberek zöme szinte egyáltalán nem nézte, nem hallgatta. Az elektronikus médiumok egyébként szerintem kevéssé alkalmasak arra, hogy politikai értékeket közvetítsenek, hogy orientáljanak. Persze „bumeránghatással” is járhat, ha a médium által sugárzott-sugallt valóságkép jelentősen eltér attól, amelyet az állampolgárok a hétköznapi életükben láthatnak.

• Lengyel András György