Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
11.. 1.1 168 Óra, 1993.7.27 o km) fj Regös Péter tudósítása- Közel két hónap telt el Zacsek Gyula és Szilasy György amenkai útja első állomásán, New Yorkban elhangzott beszéde, szereplése óta. Akkor a Kurír hasábjain kicsit lerövidített formában, a clevelandi amerikai Magyar Népszavában - amely a legnagyobb példányszámú tengerentúli magyar lap - azonban részletesebben is beszámoltam az ott történtekről. Ezzel az ügyet a magam részéről lezártnak tekintettem. Később azonban megtudtam: a két arlamenti képviselő tagadja, hogy ott elangzottak volna az általam leírtak. (Megjegyzem. hogy a hazai lapok közül csak a Kurír volt jelen az esemenyen.) Ráadásul Zacsekék budapesti sajtókonferenciájukon egy kazettát játszottak le az újságíróknak - egy üres kazettát -, hozzátéve: ez hangzott el New Yorkban, bizonyítsa be az ellenkezőjét, aki tudja. Ezt a közlést nemcsak meglepetéssel, de megrökönyödéssel is fogadtam. Zacsek Gyula ugyanis kijelentette, idézem: „Ésezt New Yorkban is vállalom.” Figyeljünk az is szócskára! A felvevőgépem a tudtukkal és a beleegyezésükkel feküdt az asztalukon. Nem beszélve arról, hogy egy parlamenti képviselőnek tudnia kell, hogy a nyilvánossághoz intézett nyilvános kijelentései nyilván nyilvánosságot kapnak, ezért aztán újságiró-etikai vagy lelkiismereti szempontból engem nem terhel felelősség, amikor közreadom az ott elmondottakat. Az idő rövidségére tekintettel csupán hat részletet fogok bejátszani. Azokat, amelyeket a legérdekesebbeknek vélek. Háromszor Zacsek Gyulát, háromszor pedig Szilasy Györgyöt fogják hallani. Az első részlet a „Haza árulása” fejezetcímet kaphatná. A haza árulása Zacsek részéről a privatizációval kapcsolatban hangzott el: „Ezer év alatt egyetlenegyszer nem volt ! olyan helyzetben és olyan kiszolgáltatott állapotban ez az ország, mint most, amikor az országra ki van tűzve egy tábla, és rá van írva. hogy ..Ez az ország eladó". Mert lehetett IV. Bélát elzavarni a Trau szigetéig, megszállhatta a török 150 évre, de sorolhatnám tovább, hogy még hányán hány évre, de mindig vissza lehetett szerezni, mert erőszakkal jöttek és ez az erőszak valahol egyszer mindig megszűnt. A körülmények most | ebben a szituációban lényegtelenek. Viszont ma, ha valamit eladunk, akkor azt maximum visszavásárolni lehet, visszavásárolni pedig akkor, ha azt egyáltalán vissza akarják nekünk adni. Tehát itt kezdődik az alapkonfliktus az én számomra, hogy miként lehet és szabadna ezt a privatizációt, vagy szabadott és miként leheteti volna és lett volna szabad ezt a privatizációt végigvezetni. És az a folyamat, ami ma nemcsak Magyarországon, hanem a többi volt szocialista országban is végbement, ez az én megítélésem szerint egy olyan hazaárulás, tehát egy olyan folyamat, amikor eladjuk saját javainkat, hiszen a hazánkról van szó. Ilyen értelemben áruljuk a hazánkat, hogy ennek a körülményei rendkívül érdekesek." A második részletnek a „Hazudósok” címet adhatjuk. Itt Horn Gyuláról és Jeszenszky Gézáról állítja a fentieket Zacsek Gyula, az ukran-magyar államszerződés kapcsán: „Az, hogy egy kormány aláír egy ilyen szerződést, az egy dolog, hiszen megteheti. A gond akkor van, hogyha ezt úgy teszi meg, ahogy ezt most is megtelte, és kiderül a turpisság, és esetleg nem tudja elfogadtatni a parlamenttel. De itt mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elfogadtassák, még a hazugságot is és ezt vállalom, még itt New Yorkban is, mert ezt elmondtam Magyarországon is, hogy hazudtak a parlamentnek. Horn Gyula is és Jeszenszky Géza is." A harmadik fejezet Csurka Istvánról és ellenfeleiről szól. Az általam felvett kérdések egyikére adott válasz szűkített változata: „Okozott-e kart Csurka István Magyarországnak?" „Az én megítélésem szerint Csurka István nem okozott kán ennek a nemzetnek. ( Taps.) Azok okoz,ak kárt a nemzetnek, akik megpróbáltak meggyőzni a nemzetei, hogy Csurka István kárt okozott." (Taps.) A negyedik részlet már Szilasy Györgyöt idézi, aki a kormány tevékenységét néhány tárgykörben keményen bírálja: „Az a kormány, amelyik megszüntet olyan intézményeket, amelyek a magyar hadseregnek a létét kockáztatja - gondolok itt a Hadiipari Intézetnek a megszüntetésére az bűncselekményt követ el. igyon itt nem támadásról van szó, hanem egyszerűen védelemről van szó, önvédelemről van szó. Mutassanak nekem a világon egyetlen olyan országot, aki nemhogy megerősítené a saját védelmét, hanem még azt le is bontja. Ez. hölgyeim és I uraim, bűncselekmény. Nemcsak mi ve lünk szemben, hanem körülöttünk élő, elszakított területen élő magyarsággal szemben is." (Taps.) Az ötödik fejezetben Szilasy képviselő az igazságtételről szólva az alkotmányt és az Alkotmánybíróságot, demokráciánk bibliáját és zálogát inti meg: r ' „Ami megoldást jelenthet ebben a helyzetben, a következő: hogyha a magyar állampolgárok olyan önkormányzati vezetőket és olyan parlamentet hoznak létre a választásokkal, amely parlament képes lesz arra, hogy elsöpörje mindazt a szemetet, amit Alkotmánybíróságnak nevezünk, mindazt a szemetet, és loldotl-Joldozott alkotmányi, amit itt létrehoztunk, és egy tiszta lappal elkezdi a j Magyar Útnak az érdekeiben a politizálást." \ (Taps.) Elhangzott egy olyan kérdés, hogy - idézem: »Magyarországon már szinte mindenkinek megbocsátottak. A nemzetiszocialistáknak és Szálasinak mikor fognak végre?« így válaszol erre hazánk demokratikusan választott parlamentjének képviselője, az általános iskolai tanárember, Szilasy György: „A Szálasival kapcsolatban pedig annyit mondanék. hogy érdemes volna azt is megnézni, hogy ő milyen bűnöket követett el téletszerűen. Aztán lia esetleg egy olyan parlament lesz Magyarországon, aki úgy dönt, hogy neki megbocsát, hát bocsásson meg. Egyelőre meg nincs olyan parlament." A felvétel alapján azt kell mondanunk: bebizonyosodott Szilasy képviselő igaza. Csakugyan nem mondta, hogy ideje - az egyébként háborús bűnösként felakasztott nyilas nemzetvezetőt - Szálasit tisztára mosni. Csupán azt közölte, hogy ; ez nincs napirenden. Egy előre. .Az sajnos homály- I ban marad, hogy Szilasy úrezt örvendetesnek vagy éppen ellenkezőleg, sajnálatosnak tartja. Válasza így is, úgy is érthető. De bárhogy isvan. egy biztos: ha lesz olyan parlamentje ennek az országnak, amelyik kész kimondani ugyanazt, amit a szónok az imént: hogy tudniillik az Alkotmánybíróság az útból eltakarítandó szemét, az a parlament v altiban nem fog hasonlítani arra a jelenlegire, amely a két körutazónak annyira nem tetszik és amelyik nem óhajtja Szálas Ferencet rehabilitálni. (A szerk.)
