Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-02 / 8509. szám

MÁDL FERENC KULTUSZMINISZTERREL BESZÉLGET SZÉKELY ANNA

Pesti Hírlap, 1993.7.28

17

Néhány hónappal ezelőtt akadtak, akik meghökkentek, amikor megtudták, hogy Mádl Ferenc azemélyében egy nemzetközi hírű jogáaz került a kultuaztárca élére. — Igen, tudjuk, hogy européer, né le» látókon!, azámot tekintélye» nemzetközi testület tagja, a tudománypolitikai bizottság elnöke, tanított a berkeley-i és a sacramenlói egyetemen is, de hát mégsem bölcsész, hanem jogász — aggodalmaskodtak. De nem kelleti bosszú kió ahhoz, j bogy a tájékozatlanabbak számára is kiderüljön: ez az időszak a magyar oktatsz- és múvelódésúgy számára mindeneke lón az öntörvényű alkotómunka polgári kereteinek, az oktatási és kultúrába törvények megalkotásának az ideje—

— Miniszter úr, most, hogy a parlament elfogadta a közoktatási él a felsőoktatási törvényt, méghozzá a vártnál nagyobb, majdnem kétharmados többséggel — boldogt

— Szerénytelenség volna személyes sikerügyet csinálni ebból, de nem vitás, hogy sokakkal együtt rengeteg munkál lektettünk a törvények kidolgozásába, és az ember érthetően előbbutóbb érzelmileg is, pszichésen is együtt él azzal a vállalkozással, amelybe ennyi szellemi energiái ölt. Ha pedig a vállalkozás eredményes, természetesen a sikeres munka öröme, jó érzése tölt el mindenkit.

— A törvények megalkotása nyilvánvalóan csapatmunka volt, húsén több éven át sok-sok szakember, majd a végsó fázisban egy-tgy csoport dolgozott a kimunkálásán. Ön viszonylag késón, az idén februárban kapcsolódott be, mégis önnek kellett „levezényelnie" a miivel. Mi mindent tartott fontosnak a saját személyére, munkájára nézve, hogy helyt tudjon állni, és végül ú képes legyen eredményesen összefogni a munkálatokat}

— Mindenekelőtt alaposan el kellett mélyednem a két törvényjavaslat problémavilágában, megismerni a javaslatok gondolati tartalmát, az egész magyar oktatásét nevelésügy tradícióival, gondjaival, bajaival a háttérben. Számtalan órát, éjszakái, hétvégét töltöttem ezzel. Azután nagyon fontos volt megismerni a fejlett nyugad országok hasonló törvényeit, törvényalkotási folyamatát, valamint azoknak a vitáknak a lényegét is, amelyek itthon, az előkészítő munka során megtartott szakmai és társadalmi fórumokon bontakoztak ki. Tanácskoztam az érintett szakszervezetekkel, és kikértem a nagyobb egyházak véleményét is, hiszen őket is érinti az új oktatási törvény. Miután meg lehetett győződni arról, hogy a tervezetek alapvető céljaikat tekintve megfelelnek a mai magyar valóság igényeinek és kihívásainak, fontos volt, hogy áttekintsük, vajon illeszkednek-e a magyar alkotmányossági alapelvekhez, az emberi jogokról, a nemzetiségi, kisebbségi jogokról szóló törvényekhez, a Magyarország által aláirt nemzetközi egyezményekhez, és megfelelően szerkesztett, világos, érthető, jó törvényi formában kerülnek-e a nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy mindezeknek a követelményeknek megfeleljenek, számos, igen komoly tárgyalást és vitát kellett folytatni, amelyek során bizony nagymértékben fejlődött a törvényjavaslat. Jelentősen megváltozott fő sodrásának szerkezeti-logikai menete, meggyőződésem n°jjy mim kodiííkációi mű u vil4-letT**’ rendeMUebb- jogszerűbb

— Az oktatási törvényeket a sajtóban napvilágot látott infor«deté* esetlegesek, töredékesek. Sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, melyek a közoktatási törvény fóbb jellemzői, ét

trm^ hogy ts bevezetése milyen előnyökkel jár majd.

— A közoktatási törvény legfőbb értéke mindenekelőtt az hogy van. Az elmúlt két év törvény-előkészltési folyamatában WTM“ nagy gondolád erjedés következén, politikát és szakmai nézetek ütköztek, de az ellentétek Csátijában a szintézis iránd igény u eg>Te jobban felerősödött. Bár az oktatásügy nagy, nemzed vitájának minden szereplője a jövőre nézve korszerű elképzelések megfogalmazására törekedett sok tekintetben mégis ellentétesen látták a megoldás lehetőségeit. A szintézis objektív igénye az ésszerűség és a kompromisszumok útjára kényszerített mindenkit. Természetesen, minden ilyen nagy, az egész nemzetet érintő törvény az alapvető értékrend és elvek mellett kompromisszumok sora útján szülénk meg. Úgv vétem, a közoktatási törvény hagyományainknak, mai fejlődé,, feliételeinknek és az európai értékrendnek megfelelő korszerű

komprcmisszumot-szintézist tükröz, Megteremtődtek általa a remnni °ku,Uj‘-"evelési alkotó munka feltétele,. Biztó.ftja az oktatás valamennyi résztvevője számára a leik „smered - és vallásszabadságot. Bevezed a tízosztályos kötelező általános iskolai oktatást amelynek koncepcióját az előze * Peílagőgusok, a gondolkodó emberek többsége támogatta. Hiszen a törvény ezáltál a modem kor követelményeinek megfelelően növelni kívánja a magyar nép műveltségét és a

Sr f'^4kra>jbban felkészítő képzettségi szintjét.

~ Tudtommal mi voltunk az ntoúók Európában, akik még megtoixék a nyolcosztályos általános elUn*r* üthon sokan támadták a tervezett Hz asztál* A törvényi viták során Mbnő/mó. non éppen az ifjakat tömörítő Finesz volt a úgkonzervativabb. ók nem óhajtottak alapvető megúji-ÄST'

Pedj& a üz osztály bevezetésinek nem csupán az az előnye ma gyL"ekck kít évyel tovább maradnak benn az iskolában és «álul nyilván csökkenthető a potenciális munkanélküliek számi

hanem elsősorban azért, mert az így megszerzett többlet-tudással jobb háttérnél indulhatnak a pályaválasztás különböző útjaira, elhelyezkedési esélyeik is megnőnek. Jellemzője a törvénynek az is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően átjárhatóvá teszi a magyar iskolarendszert. A gyerekek képességeiknek, érettségüknek és szándékaiknak megfelelően — a negyedik osztály után, vagy a hatodik osztály után, vagy a nyolcadik osztály után tetszés szerint átmehetnek a nyolc-, hat- illetve négyosztályos gimnáziumba, vagy a nyolcadik évfolyam után szakközépiskolában, esetleg szakiskolában folytathatják tanulmányaikat.

— Sokan úgy vélik, a különféle hosszúságú iskolatípusok egymás mellett élésével rendkívül bonyolulttá, áttekinthetetlenné válik o magyar iskolarendszer.

— Szerintem ez egy nagyon tiszta, átlátható rendszer. Nem mi találtuk ki, a nemzetközi gyakorlatra épül. És kísérletképpen különböző intézmények, de főleg lelkes és igényes pedagógusok munkálkodásának eredményeképpen már most is sok tízosztályos általános iskola működik az országban, mert eddig is volt rá igény. Megjegyzem, a vitázók egy része figyelmen kívül hagyta azokat az előnyöket, amelyeket az új közoktatási törvény bevezetése jelent. Elsősorban azt, hogy megteremtődtek egy olyan plurális, sokszínű niagyai iskolarendszer keretei, amelyek között minden szülő a gyermeke számára egyéni fejlődésének érdekében a legmegfelelőbb iskolatípust választhatja. Fontos eleme a törvénynek az is, hogy megszünteti az állami monopóliumot, kimondja az iskolaalapítás szabadságát Ennek megfelelően egyházak, alapítványok és magánszemélyek is létesíthetnek közoktatási intézményt. A tantestületek nagy szalmái önállóságot kapnak, és törvényesen rendezetté válik az iskolafenntartók, az önkormányzatok felelőssége is. A Művelődés, és Közoktatási Minisztériumnak a jövőben nem az ad hoc döntések, a közvetlen irányítás viszonylatában, hanem a szabályozás területén van szerepe. A törvény korszerű irányítási rendszert teremtett. A létrejövő iskolaszékeken keresztül megnő a szülők beleszólás, lehetősége is az iskola ügyeibe. a diákok pedig a diákönkormányzatok keretei között tanulhatják és gyakorolhatják a demokráciát. A miniszter joga ugyan dönteni a fontosabb, általános irányítási kérdésekben, de a törvény megköveteli, hogy döntéseit a Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács szakma, javaslau alapján hozza meg. Tehát a miniszternek az ellenzék álul kárhozutott, nagy „centralizáló" szerepe ugyancsak korláto-i rou, és erőteljesen társadalmasftva van.

— A vádak között szerepel az is, hogy „üres"ez a törvény, húzen

még nem készült el a Nemzeti Alaptanterv, vagyis annak pontot meghatározása, hogy mit kell tanitani tulajdonképpen.

— A törvény előírja, hogy ki kell dolgozni a Nemzet, Alaptantervet, amely két részből áll, az alapelvekből és a követelményrendszerből. Ez a nemzeti egységet kifejező tamerv — amelynek, munkálaui már előrehaladott stádiumban vannak — fogja meghatározni azt a törzsanyagot, azt az alapelvekre épülő minimumot, amelynek alapján a kereoamervek, illetve a rendkívül differenciált helyi tantervek készülnek, és amely ezeket a maguk sokféleségében tartalmilag mégis összeurtja. Ezt sem mi találtuk ki, mindenütt a világon léteznek ilyen nemzeti alaptantervek, de ezeket sehol sem fogalmazták meg törvény formájában, hanem hosszú évelt alatt fokozatosan állították őket össze. Hiszen ezek terjedelmes, többnyira sok száz oldalas, többkötetes, elemző, leíró anyagok. Tantárgyanként, évfolyamonként, iskolatípusonként meghatározva az alapkövetelményeket.

— Mit szól ahhoz, hogy az ellenzéki politikai pártok, úgy tűnik, nehezen tudják megemészteni a presztízsveszteséget, amit a törvények elfogadása ssámukra jelenít Minden uugnyihánulásukkal igyekeznek riadalmat és bizonytalanság-érzetet kelteni a szülőkben és a diákokban. Azt terjeiz. tik, hogy ez olyan rossz törvény, hogy majd mellette, mögötte kell tanitani, ét a pedagógusok számot helyi megalkuvásra kényszerülnek. A főváros SZDSZ-et vezetői ét oktatási szakemberei pedig a minap azt hangoztatták- előfordulhat, hogy ónul válságstábot ksO létrehozniuk a fövény végrehajtása miatti nehézségek kiküszöbölésért.

— Úgy gondolom, ezek nem szakmai, hanem politikai indítékú, és sajnos felelőtlen megállapítások, amelyek minden alapot nélkülöznek. Nem ártana persze odafigyelni, rendesen elolvasni majd a törvényt, ét igen, esetleg tettrekész operatív bizottságokat is létrehozni, annak érdekében, hogy az iskolák fennurtásáén fel elós önkormányzatok és mind azok, akiket illet, valóban elege tudjanak tenni a parlament álta élőin törvény követelményeinek A Unévkezdetei persze ez a tör vény aligha befolyásolja, his/rr azt már — ahogy szokás — u vassza] előkészítették Nem sza bad a közvéleményt félrevezetn azzal, hogy úgy állítják be, minth, ezt a törvényt egyik napról a má sikra kellene végrehajuni. A tíz osztályos álulános képzésre vált áttérés természetesen fokozató lesz, több évet vesz igénybe é alulról építkezik. Erre alapozv, azután már a középiskolai okutá és az érettségi színvonalát is emel m, és jelentősen egységesíteni le het, úgy, hogy a távlatokban, é ahol a technikai feltételek is kiaia kulnak ehhez: a korszerű érettsé

A kormány szeresse a kultúrát!