Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.27 4 A i lx A többség csalódott a rendszerváltásban, de elutasítja az antidemokratikus megoldásokat — a GfK Hungária felmérése A parlamentet választanák az „erős ember” helyett Minden negyedik kérdezett ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy nincs szükség parlamentre, hanem inkább egy erős emberré. Leginkább azok gondolják így, akik eleve semmi jót nem vártak a rendszerváltástól. Az egyik kérdésben három kijelentés közül kellett kiválasztaniuk a kérdezetteknek azt az egyet, amelyikkel egyetértenek. (1. táblázat) Az interjúalanyok nagy töbsége. 69 százaléka úgy vélekedett, hogy a demokrácia mindenképpen jobb a diktatúránál, 8 százalék azt a nézetet osztotta, miszerint bizonyos körülmények között a diktatúra jobb Az ausztriai Paul Lazarsfeid Társadalomkutató Társaság megbízásából 1992 decemberében tíz volt szocialista országban végeztek közvélemény-kutatást a demokráciába való átmenet problémáiról — a vizsgálat Béhány eredményét a Magyar Hírlap július 7-ei számában ismertettük. A bécsi székhelyű Fessel+GfK által koordinált felmérés magyarországi munkálatait az ország felnőtt lakosságát reprezentáló ezerfős mintán a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat gazdag anyagából ezúttal a demokratikus berendezkedés elfogadása és megszilárdulása szempontjából különösen fontosnak tekinthető kérdéskörök magyarországi eredményeit ismertetjük, s azt elemezzük, bogy hogyan vélekednek ezekről a különböző társadalmi csoportok. lehet, mint a demokrácia, 21 százalék pedig azt a véleményt érezte hozzá legközelebb állónak, hogy „a magamfajta embernek mindegy, hogy diktatúrában vagy demokráciában él-e”. Hogy a három válaszlehetőség közül ki melyiket fogadja el, két, egymástól korántsem független tényezőtől, a kérdezett egzisztenciális helyzetétől és iskolázottságától függ leginkább. Az utolsó — legalább annyira az állampolgár kiszolgáltatottságát, mint a diktatúra utáni vágyat kifejező — kijelentéssel egyetértők között az átlagosnál többen vannak. akik az elmúlt egy év során voltak munkanélküliek vagy most is azok, akik elégedetlenek családjuk gazdasági helyzetével, s akik szerint e tekintetben a közelmúlt jobb volt, s a közeljövőt illetően sem optimisták. A legszorosabb összefüggés azonban az iskolai végzettséggel található: míg a felsőfokú végzettségűek között az utolsó kijelentéssel egyetértők aránya százalékosan ki sem mutatható, a legfeljebb általános iskolát végzettek 30 százaléka osztja azt a nézetet, hogy „a magamfajta embernek mindegy, hogy diktatúrában vagy demokráciában él-e”. Erősen befolyásolja az ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontot a rendszerváltásról alkotott vélemény, a politika iiánti érdeklődés erőssége és a politikai nézetek milyensége. A demokrácia vagy diktatúra kérdésében nem egyértelműen a demokrácia mellett kiállók között csak az egypártrendszer hívei és a rendszerváltástól eleve semmi jót nem várók csoportja van relatív többségben — az előbbiek között 45, az utóbbiak között 43 százalék az arányuk. Pártpreferenciák szerinti bontásban vizsgálva az eredményeket az SZDSZ és a Fidesz hívei között a legmagasabb a demokrácia feltétlen híveinek aránya (73, illetve 72 százalék), az MSZP szimpatizánsai között valamivel alacsonyabb (67 százalék). Az MDF-et, a kisgazdákat és a kereszténydemokratákat olyan kevés kérdezett választotta (az ezerfős országos, reprezentatív mintában 47-en, 58-an, illetve 49-en), hogy e pártokon belül módszertanilag nem engedhető meg további bontás — tendenciaként mégis az mondható el, hogy a KDNP-vel rokonszenvezők között ugyanakkora a diktatúra vagy demokrácia dilemmáját a maguk sorsára nézve közömbösnek tartók aránya, mint amekkora az egypártrendszer hívei között (ez az eredmény valószínűleg a kereszténydemokrata hívek sajátos életkori és iskolázottsági összetételével magyarázható). A parlament iránti bizalom csökkenéséről az elmúlt időszakban közvélemény-kutatások sora tudósított, s ezt a mi vizsgálatunk is alátámasztja. Kutatásunk egyik kérdése arra irányult, hogy vajon a csökkenő presztízsű parlamenttel szemben milyen mértékben igénylik az emberek az „erős ember”, a „vezér” megjelenését (2. táblázat). Mint a táblázatból látható. csak minden negyedik kérdezett ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy nincs szükség parlamentié, hanem inkább egy erős emberne. Az általánosan elutasító álláspont mögött azonban az egyes társadalmi csoportok kö-1. táblázat GfKv' A demokráciáié! és a diktatúráról hallható itt néhány vélemény. Melyikkel én Ön egyet? (a kérdezettek százalékában) A — a demokrácia mindenképpen jobb a diktatúránál B — bizonyos körülmények között a diktatúra jobb lehet a demokráciánál C — a magamfajta embernek mindegy, hogy diktatúrában vagy demokráciában él-e A B c vplt munka nélkül az elmúlt egy évben 54 7 34 nem volt murika nélkül az elmúlt egy évben 71 8 19 családja gazdasági helyzetével elégedett 75 11 12 nem nagyon elégedett 75 7 17 elégedetlen 57 8 31 iskolai végzettség: legfeljebb 8 általános 59 7 30 szakmunkásképző 68 8 2*) középiskola 78 10 10 egyetem, főiskola 92 8 0 politika iránti érdeklődés erős' 85 7 8 közepes 79 9 12 gyenge 61 7 27 az egypártrendszer híve 39 14 45 a többpártrendszer híve 79 6 14 a rendszerváltással elégedett 85 8 7 inkább csalódon 78 6 15 nagyon csalódon 56 12 30 a rendszerváltástól eleve semmi jót nem várt 42 11 43 pártpreferencia. MDF* 71 9 19 SZDSZ 73 9 r FKGP* 68 4 25 MSZP 67 11 21 Fidesz 72 10 1M KDNP* 55 0 45
