Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
2. táblázat GíK Milyen mértékben ért egyel az alábbi állítással? Tulajdonképpen egyáltalán nincs szükség a parlamentre a csúcson, hanem inkább egy erős emberre, aki a döntéseket gyorsan meg tudja valósítani. (I = teljesen, 2 = inkább egyetért. 3 = inkább nem ért egyet. 4 = egyáltalán nem ért egyet: a kérdezettek százalékában) 1 2 3 4 volt munka nélkül az elmúlt egy évben 17 12 31 38 nem volt munka nélkül az elmúlt egy évben 14 12 20 53 családja gazdasági helyzetével elégedett 7 8 22 61 nem nagyon elégedett 1!13 23 52 elégedetlen 23 13 18 45 iskolai végzettsége: legfeljebb 8 általános 18 15 23 43 szakmunkásképző 15 14 24 46 érettségi II 7 19 61 egyetem/főiskola 2 5 10 82 politika iránti érdeklődése erős* 6 9 10 74 közepes 14 6 18 62 gyenge 15 15 25 43 az egypártrendszer híve 35 21 23 22 a többpártrendszer híve 8.9 21 61 a rendszerváltással elégedett 6 4 17 72 inkább csalódott 10 13 23 53 nagyon csalódott 19 13 18 49 a rendszerváltástól eleve semmi jót nem várt31 10 24 34 pártpreferencia: MDF* 9 13 29 45 SZDSZ 17 8 25 48 FKGP* 23 1 26 50 MSZP 8 10 26 56 Fidesz 14 9 18 58 KDNP* 19 20 13 48 zött jelentős különbségek tapasztalhatók. Nem meglepő, hogy magukat, illetve családjukat eg-7.isztenciális biztonságban érzők (akiknek az elmúlt egy évben mindig volt munkájuk, illetve akik családjuk gazdasági helyzetével elégedettebbek) elutasitóbbak az „erős ember” ideájával szemben, ám az is elgondolkodtató, hogy a parlamentarizmushoz való ragaszkodás ilyen nagy mértékben függ a politika iránti érdeklődés erősségétől. Azok, akik szerint a rendszerváltás többé vagy kevésbé beváltotta a hozzá fűzött reményeket, érthetően az átlagosnál jobban ragaszkodnak a rendszerváltás lényegéhez, a parlamenthez, míg a parlamentet legszívesebben azok váltanák föl egy „erős emberrel”, akik eleve semmi jót nem vártak a rendszerváltástól. Nagyon markánsan különböznek az. álláspontok az iskolai végzettség szerint — az igazán jelentős választóvonal az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkezők között húzódik meg. Az elmúlt években több esetben is szembekerült egymással az „igazságosság” és a „törvényesség” követelménye (lásd igazságtétel). Ezen értékek közvéleménybeli megítélésének tesztelésére szolgált az a kérdés, amelyben a válaszadóknak azt kellett eldönteniük, hogy milyen mértékben értenek egyet azzal az állásponttal, mely szerint az igazságtalan törvényt nem kell betartani (3. táblázat). Ebben a kérdésben a társadalomban kisebb az egyetértés, mint a demokrácia vagy diktatúra, illetve a parlament vagy „erős ember” ügyében, de a törvényességet az igazságosság elé helyezők határozott többségben vannak. A törvények betartását a magasabb iskolázottságúak, a jobb anyagi helyzetben élők. a munkahellyel rendelkezők, a rendszerváltást pozitívabban értékelők és a többpártrendszer hívei fontosabbnak tekintik, mint az alacsonyabb iskolázottságúak, a rosszabb anyagi helyzetben élők, a munkanélküliséget megtapasztaltak, a rendszerváltást negatívabban értékelők és az egypártrendszer hívei Milyen mértékben igényli a
