Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

INTERJÚ AZRAN RABBIVAL, AZ IZRAELI PARLAMENT ELNÖKHELYETTESÉVEL

Pesti Hírlap, 1993.7.31

Mint Marrákes Jeruzsálemtől

Joszef Azran rabbi, az izraeli parlament elnöke kérés nélkül is a magyarországi zsidóság múltját s jelenét hozza szóba, semmikép* pen sem kíván az előre elkészített aktuális politikai témákra térni. A magyarokat túlzottan, mindenkit egy kalap alá véve ítéli el a második világháborús zsidó tragédia miatt. Tud a nácikkal kollaboráló egykori budapesti zsidó vezető, Kasztner Rezső sorsáról is, akinek tettét a zsidó vallási törvénykezés és etika alapján elítéli, de meggyilkolását helyteleníti. Azran rabbi a Munkapárt és a Merec kinyilatkoztatott politikájával ellentétben semmiféle területi lemondásra nem hajlandó. A palesztin araboknak kizárólag polgári jogokat hajlandó adni, de azért jobban szeretné, ha saját államuk is lenne — a Sínai-sivatagban. Beszélgetésünk során új történelmi fogalommal is megismertet bennünket, ez a kazetta-forradalom. A másik koalíciós partner, a Merec képviselőit — a misztikus szörnnyé növesztett Sulamit Aloni asszonyt leszámítva — hajlandó elviselni. De a Merec által képviselt ideológiát már annyira elviselhetetlennek tartja, hogy a koalícióból való kiválás gondolatát sem

veti el.

HERII8 JÓZSEF, JERUZSÁLEM

—Ismerkedő beszélgetésünkön vegyes érzelmekkel szólt Magyarországról Egyrészt szép országnak tartja, nem felejti, hogy egy magyar-zsidó rabbinak köszönheti a karrierjét, másrészt viszont keményen elítéli a magyarságé a vészkorszak idején tanúsított magatartása miatt.

— A rabbiságon volt egy Farkas nevű titkárom, aki mindig azt mondta, hogy a magyarok nagy része kegyetlen és antiszemita. Együttműködtek a németekkel a zsidók kiirtásában.

— A románok, a szlovákok és a horvátok talán nem működtek velük együtt t

— Romániában 250 ezer zsidó életben maradt, mert a románok megmentették őket.

— A román fasiszták sem voltak különbek. Ismeretesek a jászvásári és a bukaresti pogromok.

— A románok és a magyarok egyaránt a németek szövetségesei voltak. Romániában megmenekültek a zsidók, míg Magyarországon nem.

— Higgye el, távol áO tőlem, hogy mentegessem az egykori magyar fasisztákéit. Amit tettek, arra nincs magyarázat és megbocsátás. De nem vádolhat egy egész népet. Először ú zsidó temetők Magyarországon is voltak, a Budapesten meghúzódott zsidók közül sokan átvészelték a háborús időket. Románia földrajzilag távolabb volt a Harmadik Birodalom központjától, és közelebb az előretörő szovjet hadsereghez. 1944 márciusában Németország katonailag megszállta Magyarországot, talán éppen azért, hogy ezzel megelőzze a magyar elszakadási kísérleteket. Mindez nem mentség a magyar fasiszták által művelt cselekedetekre a zsidók ellen, de szükség van rá a dolgok jobb megértésére.

— Már Izraelben voltam, amikor merényletet követtek el Jiszráél Kasztner (Kasztner Rezső) ellen.

— ön szerint jogosan gyilkolták meg Kasztnert, akiről azt állították,

hogy Eichmannal együttműködve cserbenhagyta a zsidókat ?

— Semmiképpen sem lett volna szabad megölni.

— Még akkor sem, ha mondjuk igaz az állítás, miszerint megmentette a saját családtagjait, közeli ismerőseit, míg a zsidó tömegeket torsukra hagyta?

— Rendkívül mély filozofikus és emberi kérdés ez. Az akkor és ott uralkodó körülmények tudatában nehéz felelősségre vonni valakit azért, hogy miért a hozzátartozóit mentette ki.

— Mit mond erről a halacha, a zsidó vallástörvénykezés ?

— A zsidó halacha és etika értelmében Kasztnernak nem lett volna szabad megmenteni a hozzátartozóit. Nem szabad életet menteni mások életének elveszejtése árán. Kasztnernak nem volt joga ahhoz, döntsön, ki maradjon életben, s ki haljon meg. Ehhez egyedül csak az Istennek van joga, embernek nem. Éppen ezért komoly etikai gonddal állunk szemben. Ezzel együtt az őt meggyilkoló sem járt el igazságosan. A bíróságon lehetett volna kérni a felelősségre vonását, a közéleti teendők gyakorlásától való eltiltását, de megölni nem lett volna szabad.

— A közel-keleti tárgyalásokon nemsokára szóba kerül a területekről való lemondás kérdése. Kezdjük a Colán-fensssíkkaL

— Khomeini ajatollah egyszer azt mondta, hogy Jeruzsálem felszabadítására Bagdadon keresztül vezet az út... Ebből aztán megértheti, hogy mennyire fontos Izrael biztonsága szempontjából a Go Ián-fennsík. Ez Izrael természetes védelmi vonala. Szíriára a Golánra nem biztonsági okokból, hanem presztízsből tart igényt

A békére Szíriának legalább annyira szüksége van, mint nekünk. A Szovjetunió felbomlása után megszűnt a gazdasági és hadi támogatás. Nagyon nagy bajban vannak. Higgye el nekem, én a kül- és hadügyi bizottság tagjaként rendkívül

titkos információk birtokában vagyok.

—Jeruzsálem.

— Kár a szóért! Jeruzsálem szóba sem jöhet. Jeruzsálem ügyében nemzeti konszenzus van.

— És ha Robin végül is lemond a város keleti részéről?

— Rabin a Colán kérdésében talán hajlandó lesz a részleges lemondásra, de biztosíthatom róla, hogy Jeruzsálem ügyében nem tesz semmiféle engedményt.

— Marokkói létére hogyan viszonyul az arabokhoz, s azon belül a palesztinokhoz?

— Arab az anyanyelvem, ismerem a klasszikus arab irodalmat, zenét kultúráL Nagy rokonszenwel viseltetek a marokkói arab nép iránt. Ami pedig a palesztinokat illeti, szerintem sosem merítették lu a nép fogalmát, mint például a szírek vagy az egyiptomi arabok. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennek a magát népnek nevező embercsoportnak ne lennének jogaik. Igenis, teljes értékű emberi jogokat kell nekik biztosítani az önkormányzat keretén belül, de az önálló államiság gondolata szóba sem jöhet. Nem szolgáltathatunk igazságot egy idegen népnek a saját rovásunkra. Zsidóként hová mehetnék innen? Csak ez az egy ország van a világon, ahol otthon lehetek. Hol itt az emberi logika? Mondjak le a létbiztonságomról csupán azért, hogy mások szemében szépnek és jónak tűnjek? Jobb az, ha az ember nem annyira szimpatikus mások szemében, mint túlzott szimpátiának örvendve meghalni. Nekem nincs hová mennem innen. Huszonkét arab ország van. Minek kell Egyiptomnak a Sínai-félsziget? Adják oda a palesztinoknak. Egyébként meg fütyülök a világ összes álhumanista és baloldali képmutatójára. Fütyülök rájuk, de még az apjukra ét a nagyapjukra is.

— A fundamentalizmus egyre jobban tlhara pódzik a mohamedán világon belüL Mi a magyarázata erre?

— A harmadik világ más országaihoz hasonlóan eddig az arab népek is el voltak zárva a külvilágtól. Az elmúlt évtizedekben viszont hirtelen megtört a jég, s a távközlési műholdak jóvoltából megnyíltak az információs csatornák. Csakhogy ezt a lehetőséget ők a fanatizmus terjesztésére használják ki. Khomeini ajatollah például ragyogóan ki tudta használni a modem technika vívmányait: uralomra jutása előtt minden vasárnap 15 ezer, beszédeit tartalmazó magnókazettát osztottak szét az iráni nép körében. Khomeini hatalomátvételét éppen ezért nyugodtan nevezhetném „kazetta-forradalomnak”. A kazettákban rejlik hatalmának titka.