Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

Pesti Hírlap, 1993.7.31 50 — Miért nem hatott ez a hirtelen tá­madt nyitottság a haladás irányába? — A gazdasági helyzet igen siral­mas ezekben az országokban, ahol egy vékony társadalmi réteg kormányoz. Az elmúlt évtizedekben az arab világ vezetői az éhező, elmaradott és jog­­fbsztott tömegeket az európai hatal­mak hibáztatásával igyekeznek le­csillapítani, az elégedetlenséget más mederbe terelni. A modem távköz­lési rendszerek kifejlesztésével a ko­rábbi politika most bumerángként csap vissza az arab vezetőkre. A fun­damentalisták az európaiak ellen táplált korábbi gyűlöletet, a távköz­lési eszközök kihasználásával, az arab országok elit rétegei, politikai vezetői ellen is fordítják, s őket okol­ják a tömegek nyomoráért. — Világi körökben azt állítják, hogy hatalmi helyzetüket kihasználva maguk igyekeznek a többség akaratá­val ellentétes vallási törvényeket ér­vényre juttatni. —Tudom, hogy a koalíción belül is sokan szeretnének mindenáron olyan törvényeket hozni, amelyek nyomán szép lassan feledésbe me­rülne ennek az országnak a zsidó jellege. Mi persze résen vagyunk, és minden lehetséges eszközzel meg­akadályozzuk az ilyen szándékok ér­vényesítését. Állandóan azt hangsú­lyozzuk, hogy együtt kell élnünk, és a vallási törvényeket, hagyományo­kat a két felfogás közötti kapocsnak tekintjük. Ezt nevezi vallási kény­szernek? —Az elmúlt napokban ismét átad­ták a szombaton üzemelő filmszínhá­zakat. Az izraeli zsidó lakosság jelen­tős hányada a pihenőnapon szeretne moziba menni — Ezekben a moziknak nevezett nyilvánosházakban szégyentelen emberek valóságos tömeges közösü­lést hajúnak végre. Arcátlanul mu­togatják testüket szeretkezés köz­ben. — Ezt honnan tudja? — Szavahihető emberek mond­ták nekem. Hallomásból tudom, mert jómagam be nem teszem a lá­bam az ilyen helyekre. — Vetítenek ott értékes művészi al­kotásokat is. — Pornográfia az egész. Tételez­zük föl, hogy egy-két másfaju film is van. Ha a mérget bevonja mézzel, az attól még méreg marad. — Milyen a Sasz viszonya a Merec párttal? — A Merec tizenkét képviselője közül tizeneggyel a személyes, em­beri érintkezések terén nagyon jól kijövünk. Sulamit Aloni az egyetlen, akivel nagyon komoly bajok vannak. Nem kívánok itt külön teóriát kifej­teni ezzel az asszonnyal kapcsolat­ban, s ezért csak annyit mondok, hogy a vele való viszony kritikán aluli. Az igazi nézeteltérések a Merec képviselőivel ideológiai síkon nyilvá­nulnak meg. A Merec és a Sasz két egymással ellentétes ideológiát kö­vető mozgalom. Éppen ezért ezt az állapotot sokáig fenntartani nem le­het. — Akkor mondja meg, meddig le­het még összetartani ezt a koalíciónak nevezett különös házasságot? — Az igazat megmondva, mi már válófélben vagyunk. A SZERZŐ FOTÓJA Joszef Azrmn rabbi a marokkói Marrákes városában született és nevelkedett A második világhábo­rú utáni időkben ellátogatott Mar­rak es be egy felvidéki származású rabbi, felismerte Azran tehetségét, elvitte Angliába, ahol rabbiságot tanult, megnyílt előtte az európai szellemiség. Angliából tizenhét éves korában érkezett Izraelbe, ahol tovább folytatta vallási tanul­mányait A hatvanas években már mint tudós rabbi tért vissza szülő­hazájába, ahol Casablancában, Tangerben és Rakatban kiépítette a vallásos zsidó tanhálózatot Az 1967-es hatnapos háború nyomán kellemetlen helyzet alakult ki az izraeli Azran számira Marokkó­ban, a ezért onnan Strasbourgba ment, ahol szintén vallásos tanin­tézetek felállításával foglalkozott 1968^ban - visszatért Izraelbe. 1975-ben Rison Lecijon város fő­rabbijává avatták, amely tisztséget mindmáig betölti, 1988-ban a Sasz-mozgalom képviselőjeként első ízben választották be a parla­mentbe. Előbb a Sajt-frakció elnö­ke, majd a Sam ír-kormány pénz­ügyminiszter-helyettese lett Az 1992-es választások után jelenleg az izraeli parlament elnökhelyet­tese, a Knesset kül- és hadügyi bi­zottságának tagja. Beszél arabul, héberül, angolul, franciául és ola­szul.

Next

/
Thumbnails
Contents