Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-30 / 8508. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.26 Miként módosul a választási törvény? (2.) Kikre lehet külföldön voksolni? A választási törvény új szabályai között megkezdett tallózást folytatva ezúttal az egyfordulós listás választás új szabályairól, a külföldi szavazás technikai feltételeiről és az időközi választások ritkításának közelebbi okairól lesz szó. A hatályos választási törvény szerint a területi választókerületekben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott, eredménytelen első forduló után a második nekifutásra már elegendő a szavazók egynegyedének voksa. A választók aktivitását illetően a presztízsvesztéssel szembe néző pártok már korántsem olyan optimisták, mint négy évvel ezelőtt. Ezért aztán a kormány-előteijesztésben is a területi választókerületekben egyfordulós megmérettetést terveznek. Sőt, miközben a hat parlamenti párt magabiztosan felemeli a választási küszöböt, itt az első fordulónál felére szállítja le az érvényesség korábbi 50 százalékát. így ’94- ben már a szavazópolgárok 25 százalékának jelenléte, tehát kevesebb mint kétmillió voksoló is eldöntheti, hogy a listákról mely párt jelöltjei jutnak majd a parlamentbe. Mindezt a nemzetközi tapasztalatokkal is indokolja a kormány. A pártok továbbra is a leadott voksok arányában osztozhatnak a mandátumokon. Ha pedig a szavazópolgárok egynegyede sem tünteti majd ki figyelmével a költséges kampányharcot vívó pártokat, nem lesz új választás. A leadott voksok, immár töredékszavazatként felkerülnek az országos listára, s a betöltetlen megyei, fővárosi mandátumok is központilag oszthatók szét. Mandátum azonban a választási matematika jóvoltából nem maradhat üresen. De hiába csűrik-csavaiják majd a választási jogot, a töredékszavazatok bonyolult matematikai összefüggései ellenére sem juthatnak a pártlistákon mandátumhoz a jelöltek, ha a pártlistákra és a külföldön élő választópolgárok által leadott érvényes szavazatok aránya nem éri el öt százalékot. Összesíteni csak azonos pártok listás voksait szabad, a kapcsolt listán indulókkal szemben pedig hétszázalékos a parlamenti küszöb. Ha több párttal is kötöttek hasonló választási szövetséget, természetesen nem lehet a különböző kapcsolt listákat a szavazatösszesítésnél „halmozni”. A listakapcsolást egyébként legalább a szavazás előtt nyolc nappal be kell jelenteni. A listaállítók dolga, hogy a választási bizottságnak bejelentsék: a töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos öszszesítésnél figyelembe venni. Ha patthelyzet alakul, ki a listaszám is dönthet a mandátumszerzésnél. A képviselővé megválasztott külföldön élő személynek legkésőbb a megbízólevél átvételekor kell igazolnia magyarországi lakóhelyét. Az új szabályozással összhangban a külföldön leadott voksokat is töredékszavazatként bírálják el. Az időközi választások gyakorisága a jövőben ritkul. Bár az igazat megvallva, az eredményes időközi választás Magyarországon a választási ciklus eddigi három évében is igen ritka volt. Elegendő, ha a kisbéri vagy a kiskunhalasi kudarcokkal teli választási fordulókra utalunk. A parlamenti pártok - és itt is kapóra jött a nemzetközi tapaztalat - salamoni megoldást találtak: időközi választást a jövőben csak évente egy ízben lehet kiírni, kivéve, ha általános választásokat tartanak. Az Alkotmánybíróság intencióival függ össze az a további módosítás, hogy az állandó lakóhelyétől távol lévő választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre is voksolhat. Az erre szóló igazolást pedig nem csupán személyesen lehet majd átvennie. Új, s valószínűleg szerény hozadéka a módosításnak, hogy a törvény jóváhagyása esetén a pártok által a választási bizottságokba delegált tagok nem kaphatnak külön díjazást áldozatos munkájukért. A külföldön élő választópolgárok szavazásának megszervezésére a külképviseletek a legalkalmasabbak. Következésképpen szinte országonként alakulnak ki szavazókörök, ahol majd állampolgártársaink szavazhatnak. A választások tisztasága érdekében előírnák: a választás előtt 30 nappal a majdani szavazónak be kell jelentkeznie. Ez a mozzanat a választójogosultság ellenőrzésére is alkalmas, bár valószínűleg politikai vitára is alkalmat ad majd a törvénynek ez a passzusa. Külföldön csak az országos listát indító pártokra lehet szavazni, ami talán további alkotmányos kérdéseket is felvet. Arról nem is szólva, hogy a külhoni szavazókörökben alighanem kormánytöbbség alapján állítható fel a szavazatszedő bizottság: a követség dolgozóiból. Az óhaza pártképviselete persze nem kizárt, de inkább csak elvi, mint gyakorlati lehetőség marad. Bár, ha meggondoljuk: földrészenként csak három szavazókört kell alakítani... Ami pedig a sokak szerint máris megkezdett kampányt illeti, a törvényjavaslat a korábbi félreértések tisztázása érdekében kimondja: nem minősül a kampánycsend megsértésének, ha a „gondolkodás napján" a választási szervek a szavazás technikájáról adnak tájékoztatást. Persze a pártsemleges előadás itt is követelmény. A kormány-előteijesztés szerint állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen nem szabad elhelyezni választási plakátot. A közszolgálati televízió a pártok mellett a kisebbségi szervezetek választási felhívásait is köteles egy ízben ingyenesen közölni. A helyi stúdiók esetében hasonló követelményeket támaszt a törvény. Említést érdemel még néhány technikai változtatás. Kötelezővé teszik a jegyzők szá mára a névjegyzék évenként karbantartását és közzétételét Új szavazólapot dolgoznak ki t külföldön élők számára, akii kizárólag pártlistákra szavaz hatnak, s módosul a hazai választópolgárok szavazólapja is. Ezentúl négyzet helyett kört találunk a szavazólapokon. A korábbinál egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válna a jogorvoslati rend. Ha a szavazólisták közül egy az utolsó pillanatban .kiesik”, a jövőben nem kell az összes szavazólapot újra nyomtatni. Több lesz ugyanakkor a választások eredményét rögzítő jegyzőkönyvek száma. Pontosítják az összeférhetetlenségi szabályokat a választási szenek esetén, ötről háromra csökken a szavazatszedő biztonság létszáma, bár póttagot is választhatnak. A jogorvoslati határidők jogvesztőek lesznek, a választási kifogásokat munkanapokon csak 16 óráig lehet érvényesen benyújtani, s ne idegeskedjen az, aki elront egy szavazólapot, kaphat újat cserébe. Persze - s tanácsos inkább nekünk, szavazópolgároknak erre vigyáznunk - a választási urnáktól való távozás után a pártok sem fogadnak el reklamációt. Bodnár Lajos
