Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Pesti Hírlap, 1993.6.29 25 A FÜGGETLEN JOGÁSZ FÓRUM KONCEPCIÓJA Kétkamarás parlament az új alkotmányban Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Független Jogász Fórumnak, amely 1988 novemberében alakult meg, történelmi szerepe volt abban, hogy az ellenzéki kerékasztalnál tömörült a pártállammal szembenálló összes demokratikus eró. Számos mai parlamenti képviselő és vezető politikus volt vagy ma is tagja e nem túl nagy létszámú, de annál jelentősebb szellemi erőt képviselő szervezetnek. Nem közömbös tehát, miként vélekedik a társadalmi átalakulásról, különösen annak egyes jogi, igazságszolgáltatási kérdéséről a Független Jogász Fórum, melynek elnökét, Mészáros Vilmost kértük beszélgetésre. ZIMBER SZILVIA — Gyakran hallani olyan véleményt, mely «érint meg kell kezdeni a jogrendtzer átalakítását, és új alkotmány nélkül nem tekintheti valódinak a rendszerváltozás. Miként vélekednek errőlf — 1990 fordulópont volt, a vége és a kezdete valaminek. Tudomásul kell azonban venni, hogy átmeneti korszakot élünk, a két rendszert nem éles határ, hanem hoszszabb ideig tartó »átépítési folyamat" hidalja át. A jogállam kiépítése az egész jogrendszer átalakítását kívánja, s ebben nagy lépések történtek. Különösen a politikai jellegű törvényekre gondolok, mint amilyen a párttörvény vagy a választójogi törvény, az előző rendszer politikai intézményeit működtető törvények. Új alkotmányra — mely az egész jogrendszer alapja és egyben csúcsa — az országnak feltétlenül szüksége van, elfogadása széleskörű társadalmi egyetértést kíván. Megalkotása pedig óriási feladat, s- mi ebben szerepet vállalunk. — Egy új alkotmány elókéxzíté lekor számos politikai döntést is kell hozni, ezt nyilván nem vállalhatja magára a fórum. Mégis, tssilyen alkotmányt képzelnek elf — Elkészítünk egy tervezetet, amely a kulcskérdésekben iniriatívákat terjeszt eló. Az egészet a hatalommegosztás elve köré építjük, és itt nemcsak a montesquieauú hármas megosztásra gondolok — törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom —, hanem a szociológiai értelmezésre is. így az alkotmányban meg kell határoznunk az országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság, a helyhatóságok, a sajtó és a gazdasági élet, a gazdasági hatalom szerepét, el kell őket, illetve azokat választani egymástól és pontosan meghatározni egymásra gyakorolt hatásukat, kapcsolatukat. Ennek megfelelően öt kérdésben dolgoznak tagjaink a koncepción. Az egyik a törvényhozás, a másik a kormányzati, a harmadik a helyhatósági, a negyedik az igazságszolgáltatási és az ötödik az emberi jogi csomag. — Ha ezeket végigvesszük, számos ma aktuális kérdést is érinthetünk. Milyennek szeretnék az új törvényhozást és a helyhatóiágokat f — Kétkamarás házat tartunk jónak. A képviselőházba listás választás alapján lehetne bekerülni, míg a felsőházat az egyénileg megválasztott képiviselők alkotnák. Ennek részleteibe most nem szeretnék belemenni, hiszen kidolgozása most folyik. A helyhatósággal kapcsolatos elképzelésünk egyben az önkormányzati törvény kritikája is, amely 3300 önálló kis köztársaságot hozott létre. Sem az érdekütközések feloldása, sem a finanszírozás kérdése nem megoldott. Úgy gondoljuk, helyben kisebb szerephez kell juttatni a politikai pártokat, így csak egyéni választókerületekben megválasztott helyhatósági képviselők lennének, és a gyökerek nélküli köztársasági megbízotti rendszer helyett megyei szintre helyeznénk a törvényességi felügyeletet, például egy megyei közgyűlés kezébe. — A fórum 275 tagja között a legtöbb ügyvéd, de az összes jogászszakma képviselője megtalálható. így tehát nyilván az igazságszolgáltatással kapcsolatos koncepciójuk a legkiérleltebb. — Sokan összetévesztik az igazságszolgáltatást a bíráskodással. Meglepődve tapasztaltam, hogy például a Bírói Egyesület legutóbbi közgyűlésén nyilvánosságra hozott reformkoncepciója is csak a bíróságokkal foglalkozik, és számos ponton inkább érdekvédelmet érvényesít. Mi azonban úgy gondoljuk, az igazságszolgáltatás teljes palettáját figyelembe kell venni, amibe az ügyészség, a büntetésvégrehajtás, a polgári végrehajtók működése, a szakértők munkája éppúgy beletartozik. :----Az sstóbbi időben — különösen az Alkotmánybíróság bírósági szervezeti törvénnyel kapcsolatos határozata nyomán — ismét sok szó esik a bírói függetlenségről. A fórumnak mi e kérdésben a véleményei , — Az Alkotmánybíróság döntése után igazolva látjuk azt a korábbi álláspontunkat, hogy a bírósági szervezeti törvény megfelelő alkalmazásával akkor is garantált a bírói függetlenség, ha a működés feltételeit az igazságügyi tárca biztosítja, és a költségvetés is a tárca fejezetében szerepel. Ha az igazgatási jogkörök és a költségvetés a Legfelsőbb Bí róság irányítása alá kerülne úgy az elveszítené az ítélke zésben betöltött funkcióit igazgatási apparátussá válna helytelenül politikai szerepbe kényszerítené a Legfelsőbb Bíróságot és annak elnökét. A Legfelsőbb Bíróság álljon a bírói apparátus csúcsán oly módon, hogy az ítélkezési gyakorlatot alakítja, egységesíti, p>éldául „jogegységi döntvények’ meghozatalával. Már ma sem ritkaság, hogy az ügyvédek az ügyhöz hasonló korábbi döntésekre hivatkoznak, s ezt a bírák többnyire jogi érvként elfogadják. Helyeseljük a négyfokú ítélkezés, a táblabíróságok bevezetését, annak tudomásulvételével, hogy a szervezet átalakítása csak több éves távlatban képzelhető ma el, és függ a bírák létszámának, illetve a költségvetési lehetőségek alakulásától. —Az ügyészségről szóló törvénytervezet és alkotmánymódoritó javaslat a parlament asztalán van. Úgy túrok, e kér■ désben a korábbi egyetértés politikai megfontolások áldozata lesz, az ellenzék szerint az ügyészség alkotmányos helyisük megváltoztatása ^nem jdőszerű”.. •/;'*• f ■ — Mi nem politikai szempontból ítéljük meg a kérdést, és úgy látjuk, nagyon is időszerű, hogy a szovjet mintára mintegy önálló hatalmi ágként kezelt ügyészi szervezet végre demokratikus alkotmányos helyére kerüljön. Az ügyészség a szovjet minta alapján alighanem azért került ki az igazságügyi tárca keze alól, hogy egyszerűbb legyen a közvetlen pártirányítás. Azt az evidens alkotmány-
