Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Népszabadság, 1993.6.26 24 citnek” nevezhető. Aztán 1990 elején átmeneti jellegű törvényi szabályozás született, amelynek fogyatékosságai a szakemberek számára nyilvánvalóak.- Ez .a jogszabály az igazságügyminisztert hatalmazta fel az engedélyezésre.- Igen. Ezt a jogosítványt tulajdonképpen Kulcsár Kálmán akkori igazságügy-miniszterre találták ki, amit a rendszerváltozás után Balsai István örökölt meg. Úgy gondolom, hogy' a nemzetbiztonsági és a rendőrségi törvénytervezetek megnyugtatóan rendezik a kérdést; szerintem a bírói és az ügyészi engedélyezés is megfelelő. Hozzáteszem: a nemzetbiztonsági és a rendőrségi törvény szintén kapcsolódik az ügyészségi reformhoz. Ezeket a törvényeket minél előbb meg kellene hozni, hiszen például a rendőri tevékenység jelenlegi szabályozása nem felel meg az alkotmányos jogállami követelményeknek.- Ön szerint miért késik a rendőrségi törvény elfogadása?- Igazából nem is szakmai kérdésekről, hanem arról folyik a vita, hogy mekkora beleszólása legyen a belügyminiszternek a rendőrség munkájába. Nekem az a véleményem, akkor beszélhetünk miniszteri felelősségről, ha a miniszternek van utasítási joga. Mert ha nincs, igen nehéz számon kérni tőle a felügyelete alá tartozó hatóságok működését. Mindez nem jelenti azt, hogy ezzel a jogosítvánnyal neki a mindennapi jogalkalmazásban élnie is kellene. Erről a kérdésről Nyugat-Európában egyébként kellő tapasztalat halmozódott fel, amit célszerű megismerni a törvény előkészítőinek, de a bírálóinak is.- Ha széles értelemben vesszük az igazságszolgáltatást, akkor a bíróságok külső igazgatásán, továbbá az ügyészség és a nyomozó hatóságok felügyeletén keresztül a kormány erősíteni kívánja igazságszolgáltatási pozícióit.- Pontosítani szeretnék: az igazságszolgáltatás az a tevékenység, amit a bíróság végez. A többi szerv működése csak az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik. Az ügyészséget joggal nevezik igazságszolgáltatási szervezetnek, bár maga nem végez igazságszolgáltatást, hanem közreműködik abban. Az ügyész különféle indítványokkal igyekszik serkenteni, befolyásolni a bíróság működését, a bíró azonban önállóan dönt. Az, hogy a kormány pozícióját az ügyészségi reform erősiti, evidens: a parlamentáris demokráciákban az ügyészség a végrehajtó hatalom alá rendelten működik. Én ezt igen logikusnak tartom. A jelenlegi rendszernek az a gyengéje hogy az ügyészséget közvetlenül az Országgyűlés alá rendeli; a legfőbb ügyész politikai felelősséggel tartozik a törvényhozásnak. Szerintem az ügyészségnek csak szakmai és nem politikai legitimációja lehet. Azaz nem vállalhat pártpolitikai szerepet.- Ki vállal ma politikai felelősséget az ügy észség működéséért?- Ha elfogadom a legkiválóbb alkotmányjogászok véleményét, amelyet nemrégiben egy tankönyvben rögzítettek, akkor „a legfőbb ügyész teljes felelőssége politikai felelősségként értékelhető”. Ma tehát a legfőbb ügyész, mint egy jogalkalmazó hatóság vezetője, politikai felelősséggel tartozik. Miközben a politikai felelősség úgy „működik”, hogy a politikus mögött egy politikai párt vagy koalíció áll, amely a parlamenti csatákban támogatja.- Legfőbb ügyész úr, mintha a politikai erők az utóbbi időben magára hagyták volna. A guruló dollárok, valamint a mosonmagyaróvári sortüz ügyében hozott ügyészi döntések miatt koalíciós oldalról, a garanciák nélküli kormányzati alárendeltség miatt pedig ellenzéki oldalról fogalmazódtak még kritikák.- Én azt nagyon normális dolognak tartom, hogy a politikai erők a legfőbb ügyészt magára hagyják. A jelenlegi alkotmányi szerkezetben ez így van rendjén. Az, hogy bírálatok, olykor szenvedélyes hangú bírálatok érnek, egy érdektagolt társadalomban szintén természetes jelenség. Ezt el kell viselni. Azt viszont a jogalkalmazó hatóságnak feltétlenül el kell kerülnie, hogy döntéseit a várható politikai fogadtatástól te'gjte függővé. Nem áltatom magamat azzal, hogy háromévi működésem minden döntése kifogástalan volt. Az viszont biztos: mindig a hatályos törvények alapján és nem az esetle-’ ges politikai következményekre tekintettel jártam el.- Mostanában sok szó esik a rendőri bűnözésről. Milyen állapotok uralkodnak e téren az ügyészségen?- Hála istennek, nincs ügyészi bűnözés. Arra volt példa, hogy az ügyészek bűncselekményeket követtek el. Ezek többnyire csekélyebb súlyú közlekedési vétségek voltak, amelyeket alapvetően a fegyelmezetlenség rovására írnék. Annál | jobban megdöbbentette a testületét az a büntetőeljárás, amelynek gyanúsítottja jogtalan előnyt fogadott el hivatali kötelezettségének megszegésével.- Megtudható valami közelebbi erről a korrupciós ügyről?- Ez az eljárás folyamatban van, ítélet még nem született. Az ügy, amely engem súlyosan megrázott, arra figyelmeztet, hogy rendkívüli az ügyészek felelőssége. Éppen azért, mert nagy hatalmat gyakorolnak. Remélem, hivatali időmben hasonló eset nem fordul elő. ................ Sereg András