Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-05 / 8491. szám

Népszaoadsác,, 1993.6.26

23

Normálisnak tartja, hogy magára hagyták

„Félidei ” beszélgetés dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel

Dr. Györgyi Kálmánt 1990. jú- ( nius 25-én választotta meg a parlament hat esztendőre a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. Három évvel a megválasztása után, három évvel a megbízatásának lejárta előtt a legfőbb ügyész a szervezetét érintő törvénycsomag elfogadásának esélyeiről, az ügyészség tervezett kormányzati felügyeletéről, a koalíciós és ellenzéki kritikákról, a büntetőeljárás reformjáról, a rendőrség és a belügyminiszter kapcsolatáról, a legfőbb ügyész politikai felelősségéről és magára hagyatottságáról, továbbá az ügyészi bűnözésről nyilatkozott a Népszabadság munkatársának.- Az Országgyűlés április 29-én sürgősséggel napirendre vette az ügyészségi törvénycsomagot. Ennek ellenére vélhetően önt is meglepné, ha ezeket a kétharmados törvényeket meg ebben a ciklusban elfogadna a parlament.- Mi a kérdés?- Meglepné-e?- Nem feladatom az esélylatolgatás. Az ügyészség csupán a törvények szakmai előkészítésében működött közre. Egyébként amikor beléptem ebbe a hivatalba, nekem úgy tűnt, az ügyészségi reform ügyében teljes a politikai egyetértés. Aztán az is kiderült, hogy ez a reform nincs előkészítve. Azt tudni lehetett, hogy’ milyen modell felel meg a parlamentáris demokráciának, ennek a jogi kialakítása azonban nem volt tisztázva.- Amikor két évvel ezelőtt a koncepció elkészült, és világossá vált, hogy az ügy észséget a kormány alá akarják rendelni, az ellenzék kinyilvánította fenntartásait.- 1991 júniusában tartották az első egyeztetéseket, és akkor csak néhány részletkérdésben voltak nézetkülönbségek a pártok szakértői között, de nem az alapkoncepcióban. Ebben az ügyben néhány hónappal később, 1991 októberében fagyott meg a légkör.- Ügy tudom, az ellenzéknek nem elvi, hanem személyi aggályai voltak és vannak az ügyészség kormány alá rendelésével kapcsolatban. Tudniillik az ellenzéki pártok a jelenlegi igazságügyi kormányzattal szemben bizalmatlanok.- Én ezzel a kérdéssel nem kívánok foglalkozni.- Azért feszegetem a reformcsomag parlamenti esélyéit, mert szerintem egy törvényjavaslat pontosan annyit ér, amennyit elfogadnak belőle. A többi papíron marad.- Szerintem egy törvényjavaslat vagy jó, vagy rossz. Ebben a törvénycsomagban rengeteg munka fekszik. Nagyon sajnálnám, ha mindez hiábavalónak bizonyulna.- Ellenzéki politikusok folyosói beszélgetéseken elmondták: esetleg támogatnak a törvényt, amennyiben nem most, hanem - mondjuk - 1994. július elsején lépne hatályba.- Ez olyan dolog, amelyben a politikusoknak kell megegvezniük. De hadd jegyezzem meg: a törvénycsomagról sajnos sehol sem olvastam egy valóban alapos szakmai kritikát.- Akadt azért szakmai bírálat, igaz, nem szaklapban jelent meg, hanem egy sajtótájékoztatón hangzott el. Ader János, a Fidesz ügyvezető alelnöke kifejtette: a kormányzati felügyeletnek feltételei vannak. A fiataldemokraták szerint a bírói függetlenség erősítésére lenne szükség. emellett a büntetőeljárási szabályok is módosításra szorulnak: be kellene vezetni a pótmagánvádat és a vizsgálóbírói intézményt. Előbbit azért, hogy ha az ügyész megtagadja a vádemelést, az állampolgár a helyebe lephessen. A vizsgálóbíróra pedig azért lenne szükség, hogy eldöntse, elegendó-e a bizonyíték.- A reformkoncepció abból indult ki, hogy- egyrészt szervezeti változtatásokra van szükség. másrészt az ügyészség feladataihoz kapcsolódóan az eljárási jogokat is módosítani kell. Az ügyészségi szervezeti reformot azonban nem lehet összekeverni a büntetőeljárási reformmal. 1871-ben úgy hozták létre a királyi ügyészséget, hogy csak huszonöt évvel később, 1896-ban fogadták el a büntető perrendtartást. Vágyás az ügyészségi és az eljárási reformot szét lehet választani, annak ellenére, hogy az ügyészségi reform természetesen a büntetőeljárás korszerűsítését is igényli. Úgy gondolom, a pótmagánvád, a vizsgálóbíró vagy a vádmonopólium kérdését a büntetőeljárási reform keretében kell megvitatni. Egyébként az Igazságügyi Minisztériumban dolgoznak a büntetőeljárási reform koncepcióján.- Ez a koncepció mennyiben véltoztatná meg az ügyészség szerepét?- A koncepció nemcsak az ügyész, hanem a védelem szerepét is újrafogalmazza. Ennek lényege: azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsított beismeri a tettét, egyszerű procedúrát enged érvényesülni. A büntetőeljárás súlypontját

I máskülönben a bírósági tárgyalásra helyezi, ahol a vád és a védelem a korábbiaknál sokkal nagyobb szerepet kap.

I Vagyis a bírósági eljárás közelítene az úgynevezett ügyféli j perhez. Emellett változna a nyomozás feladata is: nem a teljes bizonyítás lenne a cél, hanem azoknak az adatoknak a feltárása és összegyűjtése, amelyek alapján az ügyész vádat emelhet. Világos a koncepció alapja: a bűncselekmény elkövetését a lehető legrövidebb időn belül követnie kell a büntetőjogi felelősségre vonásnak.- Azzal, hogy az ügyészségi reform megelőzi a büntetőeljárásét, nem tart-e attól, hogy majd a gombhoz kell varrni a kabátot?- Kell csinálni egy kabátot meg egy gombot, és a végén ;majd össze kell varrni őket.- Legfőbb ügyész úr, bírálják az ügyészség általános törvényességi

felügyeletét is. Azt mondják, nem szerencsés, ha egy szervezetnek túl jszéles és csak általánosságokban meghatározott jogköre van.- Jelenleg egy átalakulóban lévő társadalomban egy átalakulóban lévő jogrendszerrel élünk együtt. Már az elmúlt években is nagy átalakulások történtek. Részben az Alkotmánybíróság és a köztársasági megbízotti intézmény megjelenésével, részben a közigazgatási bíráskodás általánossá tételével - legalábbis ezeken a területeken - alaposan megváltozott az ügyészség feladatköre. Vannak viszont olyan reszortok, amelyeket a rendszerváltozás során telepítettek az

í ügyészségre. Ilyen jogositványokat kaptunk például az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a pártok, illetve a sajtó felügyelete terén, de vannak teendőink a munkavállalói résztulajdonosi programmal kapcsolatban is. Ötven olyan jogszabály van ma hatályban, amely valamilyen ügyészségi feladatot határoz meg.- Az ügyészségi feladatok átrendeződésével mennyiben változott a büntető- és a polgári ügyek aránya?- Az előző rendszerben az ügyészségi feladatok kétharmada esett a büntető szakra, ma az ügyek kilencven százaléka.- A rendőrségi törvény elfogadása esetén ez az arány kilencven százalék fölé is emelkedhet, hiszen az egy ik változat szerint az ügyész engedélyezné a jövőben a titkosszolgálati eszközök alkalmazását.- Mint ismeretes, az előző rendszerben a titkosszolgálati eszközöket mindenfajta törvényi felhatalmazás nélkül alkalmazták. Tehát ez a megoldás jogállami szempontból „defi-