Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-23 / 8504. szám

el. A másik véglet az, ha nem takarítanak meg a polgárok. A nyár közepi adatok nem mutat­nak veszélyt, de azt jelzik, hogy a megtakarítások növekedése lelassult. Ez önmagában nem baj. Lehet, hogy a polgár állami vagyont vesz a pénzéből, bővíti az üzletét, vagy értékpapírt vá­sárol. A jegybankból pontosan csak a betétállomány stagnálása látható, ez azonban ilyen ala­csony kamatok mellett nem meglepő dolog - fejezi be az ok­fejtést.- A hitelkamatok azonban korántsem olyan ütemben csök­kentek, mint a betéti kamatok, az olló egyre jobban kinyílik - akadékoskodok. Az MNB elnö­ke szerint a hitel- és betétkama­tok közötti eltérés egy darabig így is marad. Arra azonban fel­hívja a figyelmet, hogy az átla­gosan 25 százalékos hitelkamat­szint piacgazdaságokban szo­katlanul nagy szóródással jön létre A nagyon jó vállalatokért ugyanis verseny folyik, e cégek olcsóbb hitelekre is rá tudják venni a bankokat, ám mások csak 30 százaléknál is nagyobb percentre kapnak kölcsönt. Bőd Péter Ákos azt feltételezi, hogy ez a kamatszint úgy mehet lej­jebb, hogy az „egyedi” kamat­rések nem csökkennek, csak ép­pen a gazdaság fejlődésével egy­re több „jó adóst” találnak a bankok. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról kez­dem kérdezni. A szolid optimiz­must tükröző hivatalos közle­mények azt sugallják, hogy ha­marosan létrejöhet az IMF és hazánk hitelmegállapodása, amire - az eddigi nyilatkozatok szerint - elsősorban Magyaror­szág jó pénzpiaci renoméja miatt van szükség. A növekvő adósságállományról hallva vi­szont az is eszünkbe juthat, hogy most már a pénz sem jön rosszul. Az MNB elnöke ezzel kapcsolatban két végletes véle­kedéssel találkozott Az egyik: az IMF-hitel nélkül az ország fi­­nanszírozhatatlan; a másik sze­rint viszont nekünk nem is na­gyon kell ez a pénz. Bőd Péter Ákos az igazságot középen látja. Az új, kelet-európai orszá­gokra szabott hitelkonstrukció hosszabb lejáratra és olcsóbban kínál kölcsönt, mint az egyéb pénzpiaci források - Csak ide azt a pénzt - tárja ki kezeit az állam bankára. - Ez az összeg azonban nem túl sok - folytatja. Magyarország évente kétmil­liárd dollár értékű hitelt vesz föl a kötvénypiacon, ehhez ké­pest az EMF-től negyedévenként kapható százmillió dollár nem meghatározó Az összegnél fon­tosabb, hogy a szerződés a hitel­­képességünkről alakít ki kedve­ző képet. „Bejáratott” piacain­kon - Japánban, Németor­szágban - az EMF-megállapodás nélkül is el tudnánk helyezni a kötvényeinket, de a valutaalap bizalmának hiánya a néhány százalékpontnyival magasabb kamatokon lemérhető lenne. Témát váltunk, az inflációs prognózisokról faggatom a bankelnököt. Ő óv attól, hogy az előrejelzések eltérésének az al­mazott módszertan ismerete nélkül túl nagy jelentőséget tu­lajdonítsak. Az egyik számítás az adott időpontot megelőző 12 hónap áremelkedését méri, ez az index a beszélgetés idején 21 százalékot mutat. Lehetőség j van az adott naptári évben tapasztalható drágulás becsle- I sére is, ez az MNB elnöke sze­rint 19-20 százalék lesz Alkal­mazható a decemberi helyzetet az előző decemberhez viszonyító mutató is, ez az utóbbi időben az infláció csökkenő trendje mi­att mindig alacsonyabb, mint az éves átlag. Végül van, aki a má­tól 12 hónapra előre számítható I áremelkedésre kíváncsi Ez a ' megtakarítóknak lehet fontos. | akik a mai és a jövőbeni fo- i gyasztás között szeretnének vá­­' lasztam Persze ennél a becslés­nél nyílik a legtöbb tere az egyéni megítélésnek. - A megta­karítási adatokból következtet- I ve a polgárok pesszimistának I tűnnek - vetem közbe, de Bőd Péter Ákos nem osztja teljes mértékben a véleményemet, az eddig elhalasztott vagy alterna­tív fogyasztás lehetőségét emlí­ti. - Az, hogy valaki nem takarít meg annyit, mint eddig, az lehet jó jel is. Lehet, hogy végre el mer menni nyaralni, lehet, hogy vállalkozásba fog, földet vesz Lehet persze az is, hogy neki már egyszerűen nem éri meg a spórolás. Az MNB legutóbbi kamatemelésének egyébkent éppen az volt a célja, hogy a ke­reskedelmi bankokat a betéti kamatlábak emelésére ösztö­nözze. Jegybanki vezetők optimista inflációs prognózisaira emlé­­keztetetem az elnököt, aki ma­gyarázatként a kereskedők pél­dáját idézi: nehéz lenne úgy rá­beszélni a külföldi kuncsafto­kat magyar kötvények vásárlá­sára, ha közben az eladó nem hinne a magyar gazdaság jövő­jében. A valós helyzetet persze nem is lehetne eltitkolni, ám az optimista őszinteség kifizetődő. Az elmúlt két hónap eseményei, az IMF-tárgyalások, a pótkölt­ségvetés viharai nem rontották hazánk megítélését - válaszol Bőd Péter Ákos. A pótköltség­vetés elfogadásának másnapján például igen jól sikerült az MNB első fontkötvény-kibo­­csátása. - Nem szabad összeke­verni a nemzetközi sajtóban való megjelenést és a pénzpiaci szereplést - figyelmeztet A pénz világa ugyanis konzerva­tív, egy-egy ország megítélése inkább a „múlt” hozamát fejezi ki, a jövőre vonatkozó ígérete­ket pedig leszámítolják Ferencz Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents