Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-23 / 8504. szám
Beszélő, 1993.7.17 csak javult Jobb lett, mire májusban tör vényjavaslatként benyújtották, javított hosszú hónapokon át a kerekasztal szak értőinek közreműködésével egy albizott ság, aztán a hatpárti tárgyalások során , politikusok, s még egy kicsit a hatpátt tárgyalások után keletkezett módosító in dítványok, de olyan jó már nem lett, min 1991 őszén volt. A legfontosabb tény az, hogy megala kulhatnak a kisebbségek által szabadot választott kisebbségi önkormányzatok mégpedig azokon a településeken is, aho nem él annyi kisebbségi, hogy jelentő: arányban képviselőket juttathatnának t> a települési önkormányzatokba. A Fides; által javasolt elektort rendszer biztosít); azt, hogy a kisebb népcsoportok is létre hozhassák országos önkormányzatukat, < ennek megválasztásában a szétszórtar élő kisebbségek jelentős hányada is rész vehessen. Az önkormányzatok rendelkeznek majd a minimális működési félté telekkel, mindenféle intézményt alapíthatnak (ha tudnak), lesz egy egyértelműen legitim, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely egy kisebbség nevében tárgyalhat, érdeket képviselhet, és legalább egy szűk körben egyetértési jogot gyakorolhat Minden valóságosan lé tező, hosszabb ideje az országban éló népcsoport egyenlő státusban élhet kisebbségi jogaival, a zsidóságot kivéve, lasztási bizottságokba. (!) Elvetették azt a javaslatot is, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője automatikusan tagja legyen a települési önkormányzatnak. Elvetették az összes olyan javaslatot, amely különböző tevékenységekre normatív költségvetési támogatást biztosított volna. Nem kötelező kikérni a kisebbségi önkormányzatnak még a véleményét sem kisebbségi oktatási intézmények felszámolásához, nem lehet a kisebbségeknek egyetértési joguk a kisebbségi oktatás alaptantervével kapcsolatban. A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez sem kell a kisebbségi önkormányzat egyetértése, az anyanyelvi, illetve anyanyelvű oktatás joga nem terjed ki a felsőfokra. (Ennek Funar úr Kolozsvárott bizonyára örülni fog.) Csak az anyanyelvű pedagógusok képzését fogadták el állami feladatnak, de a kisebbségi kultúra ápolására hivatott könyvtárosok, néprajzosok, történészek, újságírók stb. képzését már nem! A sajtótermékek megjelentetését kihagyták azon feladatok köréből, amelyekre az önkormányzat költségvetési támogatást kérhet A kisebbségi önkormányzatoknak nincs véleményezési joguk a kisebbségi ombudsman személyével és beszámolójával kapcsolatban, és nincs egyetértési joguk a helyi önkormányzatnak a kollektív nyelvhasználatot ^ érintő határozatairól. A helyi kisebbségi önkormányzat megválasztásához szükséges minimális részvételi arányt is magasabban határozták meg, mint ahogy azt a kerekasztal szerette volna. Nem mondható tehát, hogy a tisztelt Ház túlzott nagyvonalúsággal kezelte a Kisebbségi Kerekasztalt kívánságait A tizenkét képviselő között, akik nem szavazták meg a törvényt, ott vannak a szélsőjobb képviselői, Dénes János, Bogdán Emil, Csurka, Szabó Lukács, Gyarmati Dezső, másrészt viszont ott van a három cigány képviselő közül kettő: Horváth Aladár és Hága Antónia. A kisebbségi vezetők általában visszafogottan nyilatkoznak a törvényről. Ez a visszafogottság érthető. Egyrészt világos, hogy ennél többet nemigen lehetett elérni, másrészt a tiltakozáshoz most már nincs is politikai partner, harmadrészt mégiscsak nagy dolog, hogy az Antailkormányt fennállása óta először rá lehetett kényszeríteni arra, hogy létrehozzon egy olyan intézményt, amelyet egyáltalán nem akart, negyedrészt a kisebbségek elemi érdeke, hogy a közvélemény érzékelje ennek az intézménynek a jelentőségét. Mindazonáltal a kisebbségi vezetők többsége is tudja, hogy ez a törvény kevés a túléléshez. RÉVÉSZ SÁNDOR z atiután elenyésző a magyarországi zsi- ók között azok száma, akik ezt a státust stényelnék, annál többen vannak viszont, i leik ez ellen tiltakoznak. A törvény rent esen felsorolja az egyéni és kollektív ki-ebbségi jogokat, kielégítően rendezi a- yelvhasználat kérdését.- A kisebbségi önkormányzatok azon->an csak másfél év múlva, a következő- lelyhatósági választások után állhatnak ■ fel. Az országos önkormányzatok legfel> jebb 1995 tavaszán kezdhetik meg műkö• désüket, és a törvény nem ad garanciát ■ arra, hogy legalább azután elkezdődhet a s kisebbségek nyelvi-kulturális túlélését ■ biztosító intézményrendszer kiépítése. t Tizenkét ellenszavazat A kerekasztal megpróbálta legfontosabb igényeit ellenzéki képviselők módosító javaslatain keresztül beépíteni a törvénybe. Igen mérsékelt sikerrel. E javaslatok többsége nem is került a parlament elé, mert a bizottságokban még egyharmados támogatást sem kapott (tehát az ellenzék egy része is leszavazta). Apróbb szövegpontosításokon, különösebb gyakorlati jelentőséggel nem bíró díszítőelemeken kívül végül is annyit sikerült e javaslatokból elfogadtatni, hogy nyolc szülő kérésére kötelező legyen kisebbségi osztályt indítani, hogy a kisebbségi oktatáshoz szükséges tankönyvek megjelentetését az állam biztosítsa (ez ugyanis a hatpárti megállapodásban csodálatosképpen nem szerepelt, s eredetileg a kormány képviselője kifejezetten ellenezte!). Ellenben nem lehet létrehozni kisebbségi önkormányzatot a fővárosban, hanem csak a kerületekben, ami egészen abszurd helyzetet eredményez éppen ott ahol a nemzetiségek értelmiségi elitje él hiszen kizárólag a cigányságnak vannak külön kerületi szervezetei, a többiek nincsenek annyian, hogy életképes kerület önkormányzatokat működtessenek. Ai elektorok kizárólag maguk közül választhatják meg az országos önkormányza tagjait. A kisebbségi önkormányzati vá lasztások szavazólapjai csak magyai nyelvűek lehetnek, (!) a helyi kisebbségei képviselői nem delegálhatnak tagot a vá
