Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-23 / 8504. szám
síkra szilló Antall-kormány kisebbségügyi szakértője a kollektív jogokat tagadó Baka Andris lett. ó és vele együtt a kormánypárti képviselők lényegében egyöntetűen azt a véleményt hangoztatták, hogy az önkormányzat csak egyesületi jogállású szervezet lehet. 1990 őszén lezajlanak a helyhatósági választások. A választási törvény sajátos értelmezése folytán az összes magyarországi kisebbség együttesen összesen ötpercnyi műsoridőt kap a televízióban. Bebizonyosodik, hogy a kisebbségi jelölteknek biztosított kedvezmények nem elégségesek: „A magyarországi kisebbségek akkor lennének jelen számarányuknak megfelelően az önkormányzatokban, ha tízszer annyi (a cigányok esetében húszharmincszor annyi) képviselőjük és ötvenszer annyi polgármesterük lenne, mint amennyi van. A számarányosság persze irreális mérce a javarészt szétszórtan élő, kettős identitású hazai kisebbségek vagy a peremhelyzetben lévő cigányság esetében. Dyen mértékű alulreprezentál tságot azonban már nem lehet pusztán szociológiai okokkal magyarázni." (Révész Sándor Kisebbség és még kisebbség, Beszélő, 1991 április 4.) 1990 végére elkészül az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete. A tervezet szerint az egyesületi jogállású önkormányzatoknak még egyetértési joguk is kizárólag műemlékeik, településeik sorsát illetően lenne, s az Országgyűlés dön-' tene abban, hogy mely népcsoportokat tekint kisebbségnek - mégpedig a népszámlálási adatok alapján. Ez lényegében azt jelentette volna, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányság nem kerül a törvény hatálya alá. A kisebbségi szervezetek felháborítónak találták a törvénytervezetet 1991 februárjában megalakították a Kisebbségi Kerekasztalt, és bejelentették, hogy saját törvénytervezetet dolgoznak ki. Ebben a törvénytervezetben jelenik meg először az önkormányzat demokratikusan választott köztestületként, melynek széles körű egyetértési joga van. A kisebbségi önkormányzatok és az állami, önkormányzati szervek vitás ügyeiben speciális, felerészt a kisebbségek által delegált tagokból álló bíróság dönt. A kisebbségek támogatása szigorúan normatív alapon történik, meghatározott kvóták szerint, meghatározott időn belül biztosítani kell a kisebbségek számára az általuk igényelt oktatási intézményeket Az országos önkormányzatok jogot formálhatnak rádió- és tévéfrekvendára, meghatározhatják a kisebbségi oktatás törzsanyagát, az önkormányzat vezetője teljes jogú parlament képviselő. Ezek a képviselők parlamenti albizottságot alkotnak, és a kormány köteles évente beszámolni nekik a kisebbségek helyzetéről. Szögezzük le: a most elfogadott törvényben minden olyan elem, amire a kormány és a jsarlament büszke lehet, a Kisebbségi Kerékasztal törvénytervezetében jelent meg. A kormány megbízásából a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal hónapokon keresztül tárgya! a kerékasztallal, és októberre elkészül egy kompromisszumos változat, amelyben már csak az a kérdés marad nyitva, hogy kétmilliárd forintot kell-e a törvénytervezet mellé tenni, vagy nyolcmilliárdot. Ez volt az utolsó pillanat, amikor létezett a kisebbségek által elfogadott törvénytervezet! Antall József már korábban, az ellenzéki pártok később, de határozottan kijelentették, hogy csak olyan törvénytervezetet támogatnak, amelyet a kisebbségek elfogadnak. Szögezzük le az elmúlt héten non ilyen törvényt szavazott meg a parlament 96 százalékos többséggel! Jó, rossz, kicsit jobb 1992 elejére új tervezet készül. E szerint a kisebbségi állampolgároknak regisztráltatniuk kellene magukat (erre a tapasztalatok szerint csak az érintettek töredéke hajlandó), az etnikainak nevezett kisebbségeknek - a cigányoknak, a zsidóknak és az örményeknek - sokkal kevesebb jog járna, például nem lehetnének általános iskoláik. A törvénytervezetből kikerültek a jogi és pénzügyi garandák- Kisebbségi önkormányzatok kizárólag ott működhetnének, ahol az 1990-ben megválasztott önkormányzatban a kisebbségiek vannak többségben. (Dyen önkormányzat igen kevés van az országban.) Csák megjegyezzük: a kormány elfogadta ezt a tervezetet, és alighanem törvény is lett volna belőle, ha a kisebbségi törvény nem lenne kétharmados. A későbbiekben a törvénytervezet már A zavaró tényező Lásztity Péter, a Kisebbségi Kerekasztal titkára:- Tavaly májusban eredmény nélkül megszakadtak a kormánnyal való tárgyalásaink, és a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot. Ezután a kisebbségi bizottság létrehozott egy albizottságot a törvényjavaslat vitájának előkészítésére. Kicsit erőszakoskodnunk kellett, hogy a kerekasztal két szakértője, Bársony János és én tanácskozási joggal részt vehessünk a tárgyalásokon, de végül is részt vehettünk. Késő ősszel váratlanul lezárták a vitát az albizottságban. Erről minket utólag értesítettek. Ezután kezdődtek a hatpárti tárgyalások. Mi azt kértük, hogy folyamatosan tájékoztassanak minket a tárgyalások menetéről, és egyeztessenek velünk, mielőtt megállapodást kötnek. Sem a kormány, sem az ellenzéki pártok nem akarták, hogy a hatpárti tárgyalásokon jelen legyünk, mert hát az zavaró tényező, ha jelen vannak azok, akiknek a bőrére meg akarnak egyezni. Ezzel szemben a kormány Kisebbségi Hivatalának képviselői végig jelen voltak, és döntő befolyást gyakoroltak a tárgyalások menetére. A tárgyalásokról menet közben semmiféle hivatalos informádót nem kaptunk, a hatpárti megállapodás előtt nem egyeztettek velünk. A megállapodás aláírása előtt egy napj^al. informális úton jutottunk hozzá a megállapodás szövegéhez. Mi azonnal összehívtuk a kerékasztaltól mindazokat, akiket el tudtunk érni, konzultáltunk, és azonnal jeleztük, hogy a megállapodással nem értünk egyet. A megállapodás javított ugyan a kormány törvényjavaslatán, de messze nem kielégítő mértékben. Mi erről kiadtunk egy állásfoglalást, és levélben kértük Szabad Györgyöt, hogy ha lehet, halasszák el az általános vita lezárását Szabad Györgytől választ nem kaptunk, az általános vitát azonnal lezárták. A kerekasztal véleményét képviselő néhány javaslat Horváth Aladár neve alatt már bekerült a módosító javaslatok közé, de javaslataink zömét csak az általános vita lezárása után, csatlakozó módosító javaslatként tudtuk elkészíteni Rengeteg módosító indítványt gyártottunk. A teljes anyag, indoklással együtt, kitett 180 oldalt. Ezzel az anyaggal megkerestük a Kisebbségi Hivatalt, kormánypárti képviselőket és ellenzéki képviselőket is, hogy tárgyalnánk ezekről a kérdésekről. Végül is csak az ellenzéki pártok tárgyaltak velünk, és azokat a módosításokat, amelyekben meg tudtunk egyezni, Mészáros István neve alatt beadták. Ettől függetlenül még más ellenzéki képviselők is adtak be tőlünk származó vagy általunk melegen támogatott javaslatokat. Végül is szinte semmit nem tudtunk elérni, javaslataink túlnyomó részét már a bizottsági viták során lesöpörték az asztalról. r.».
