Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-23 / 8504. szám

Tallózó, 1993.7-15 14 Pozsgay Imre: „NINCS KAPCSOLATUNK A CSURKA-MOZGALOMMAL” NAP-KELTE, JÚÜUS 6. Havas Henrik: — Ha Pozsgay Imréi megkér­­étXUk volna Utolatása eUSlt, lesr-e értetlenkedés abból, bogy találkozik Milosevics szerb elnökkel, akkor azt saccolla volna, bogy lesz? Fozsgay Imre: — Igen Voll is. Vegyes voll a fogadtatása ennek az útnak. H.: — Mién kellel! Mllosevtccael találkozni? P.: — Nem a Müosevicoe! való találkozás volt a fő cél. A fő az volt. hogy érzékeltessük valami módon, bogy Magyarországnak minden körül­ménynek közön szomszédja Jugoszlávia, szom­szédja Szerbia Szomszédok vagyunk, akiknek föl­tehetően még ezer évig kell egymás mellett élni. Nem lenne jó, ha háborús helyzetek, válságkorsza­kok határoznák, szabnák meg ennek az együtt­élésnek minden felléteiét, minden távlatát Hiszen érdekellek vagyunk abban, hogy az ott élő magyar­ságnak könnyebb legyen a helyzete. Érdekellek vagyunk abban, hogy a nálunk élő szerbek itthon érezhessék magukat Magyarországon Nem utol­sósorban abban is, hogy ha lehet, minél kevesebb veszteség éryen bennünket abból a válságból, amely korlátozza a kereskedelmi forgalmat, a turizmust, a Balkán és Európa más részei közötti közlekedést. H-: — A beszélgetésen szóba kerüli-e aza lehet­séges forgatókönyv, amit oly sokan emlegetnek, bogy Bosznia után Koszovó, Koszovó után V gjda­­“8- és ebben az-esetben Magyarország háborúba keveredhet szomszédjával? P.: —Egészen más tapasztalatokat szereztünk. Nem hiszem, hogy Magyarország és Szerbia között háborús helyzet adódhatna, alakulhatna ki Ha már említette Koszovói — ez valóban fontos része en­nek a folyamatnak —, a vajdasági életforma és körülmények arra utalnak, hogy ott a magyarság és a szerbek viszonya politikai úton tisztázható Hi­szen mind Milosevics elnök, mind a kormány tagjai vagy a pártok vezetői, akikkel találkozhattunk, el­mondták. hogy a Vajdaságot és a magvarságpoliti­­kai akcióit az különbözteti meg az albánokétól, hogy a magyarok minden alkotmányos követel­mény betartásával, a demokrácia és az egyuumű­­ködés játékszabályai szerint igyekeznek érdekei­ket, jogaikat érvényesíteni Az albánok — ki ludja, miért, ebbe nekünk nincs belelátásunk — Koszo­vóban ajugoszláv és szerb intézmények elleni teljes bojkottot választották, egészen odáig, hogy az isko­lákat is becsukták, egészen odáig hogy nem hajlan­dók a népszámlálást lebonyolítani. Tehát nagyon lényeges magatartásbeli, főként helyzetbcli kü­lönbség van a két térség között H.: — Olvasom, bogy ön találkozott Margit Szaboviccsal, a kisebbségi és emberjogi minisz­terrel. Ez egy olyan hölgy, akiről csak rosszat és még rosszabbat tehet olvasni elképesztő magyar­­ellen ességé ró L Mit tapasztalt ön? P.: — Egyrészt nem tapasztaltam magyar­­eilenességet Hogy milyen a magatartása, megíté­lése? Természetesen erről is, miként másokéról is, sokféle hallomásunk, tudomásunk volt. De a kiin­dulópontunk nekünk az volt. hogy két dolgot nem firtatunk. Az egyik: mi nem vagyunk abban a hely­zetben, hogy az embargó ellen fölléphessünk. Val­­lottuk és valljuk, hogy Magyarország a világ közös­ségével együtt szavazta meg. vállalta ezt az embar­gót Milosevics elnöknek külön felhfvtam a figyelmét, hogy a tradicionálisan szerbbarátnak is­mén kormányok is megszavazták ezt az embargót. Magyarországnak tehát a szankciókkal szemben nincs külön cselekvést lehetősége A másik amit vállaltunk, hogy nem a mi dolgunk megvizsgálni Szerbia és Jugoszlávia vezetőinek mandátumát, ez a szerb nép, az ott élő népek dolga Mi diplomáciai küldetési teljesítettünk, ahol nem a lárgyalópan­­nerek személyes elbírálása a lényeg, hanem a kit ország, a két nép kapcsolatainak építése. Ilyen­olyan megítélések természetesen lehetségesek, de bogy ennek ellensúlyozása is megtörténjek, mi ra­gaszkodtunk hozzá — és a programot szervező partnerek korrektek voltak ebben —, hogy ellenzé­ki pártokkal, más pártok vezetőivel is találkozhas­sunk. II.: — Milosevics sokak sie ríni háborús bűnös. Nagy-Sirrbla álmát kergetve olyan háborús ka­landokba sodorja a volt Jugoszlávia népeit ame­lyért sokan azt mondják: egyszer személyesen kell felelnie. P.: — Ezt nyilván majd a nemzetközi dönlnökök intézik, hogy miért kell Milosevicsnek felelnie. A lőle hallott tájékoztatásból az ellenkezője derüli ki ó nem vallja Nagy-Szcrbia koncepcióját Leg­alábbis velünk azt közölte, hogy a boszniai szerbek­nek és a boszniai horvátoknak és a boszniai mu­zulmánoknak három egységből álló önrendelkezé­si területet kell létrehozniuk Sót, ő maga hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek és a boszniai szerb területek soha nem tartoztak Szerbiához a történelemben. Senkinek eszébe nem jutott az an­­nexió, vagy a visszacsatolás gondolata A másik nagy probléma a szerb—horvái viszony A krajinai szerbek erról is — megismétlem, legalábbis ne­künk — határozottan kijelentene, hogy ez a kraji­nai szerbek és Horvátország közös döntésének kér­dése Ezen az alapon hajlandók a genfi tárgyaláso­kon egy új koncepció jegyében tárgyalni. Hiszen a Vance—Owen-tervezet megbukott, még az aján­lók is visszavonták. így valószínű, hogy Bosznia felosztása lesz a cél H : — Miioszvksrl sokan az utolsó kommunis­ta diktátornak tartják, és Szerbiát az utolsó sztá­linista maradványként fennmaradt, pártállami struktúraként emlegetik. P.: — Mi a propagandaszempontokat nem vizs­gáltuk. Mi, ha szabad ezt mondani: az angolszász diplomáciának abból a jól begyakorolt szokásából indultunk ki. hogy mindig azzal kell tárgyalni, kap­csolatot tartani, aki a fó hatalmat, a valóságos ha talmai gyakorolja egy országban Egy kétségtelen, hogy az intézmények Bclgrádban, Újvidéken mű­ködnek, hiszen volt alkalmunk ezekkel az intézmé­nyekkel találkozni. Hogy azok egymáshoz való vi­szonya milyen? Azi hiszem, most egy szerb honvé­dő szellem uralkodik az országban, ezért a Milo­­seviccsel élesen szemben álló ellenzéki pártok is, ebben a kérdésben, köztnegegvezéses alapon nyi­latkoztak. II.: — Ha már az ellenzék szóba kerüli: tárgya­­lá&alnszóba került-e Vük Draskovics ellenzéki író ás politikus helyzete, aki már több mint egy hó­napja van börtönben. Azt hiszem, az ön látogatása •tini napokban túszé lesedének látszik egy óriási éhségsztrájk-hullám. Most már több százan éh­ségsztrájkolnak Draskovics mrllrtt A parlament­ben nem engedik elmondani a Draskovics-hívek beszédeiL MII hallott erről? P.: — Éji úgy tudom, e mögött kudarcba fulladt tárgyalások vannak. És mivel itt sem óhajtottunk kizárólag a kormánypárti véleményekre támasz­kodni, mi kerestük a kapcsolatot Vük Draskovics pártjával Voll egy megállapodásunk találkozóról Mitsunoviusal, Draskovics helyettesével A talál­kozó elöli öt perccel mondta le, betegségre hivat­kozva Én nem vizsgáltam, hogy mi leheteti a valódi ok. Talán akkor már nem óhajtott a nyilvánosság gal közölni semmit. II.: — Belpolitikáról: obasta már a Kurírt? P-: — Nem H.: — Varga Zoltán orosházi képviselő, akit pártja nem akar Indítani az 1994-es választáso­kon. hírek szerint a „PoE*gay-féle" Nemzeti De­­mokrala Szövetséget választja amelynek nincs ugyan parlamenti frakciója ezzel szemben van Pozsgay. áld szinte sohasem Jelenik meg az ország házában. Azt hiszem, kommentálni kellene eze­ket a dolgokat Lgye MDF-es képviselőről van azó? P.: — Varga Zoltán MDF-o képviselő Oroshá zán II.: — Aki a rezidense volna' P.:— Nem hiszem. Más szerepekről van itt szó. Varga Zoltán valóban konfliktusba került, nem a választópolgáraival, ellenkezőleg a helyi hatósá­gokkal Ott Orosházán és környékén, saját MDF- szervczetével és más személyisegekkel Ebből nyil­ván levont bizonyos konzekvenciákat, és tudomá som szerint több pán is megkereste hogy álljon be képviselőinek sorába Mi nem kerestük meg De úgy hiszem, erre vonatkozólag ma délben a parta mentben tájékoztatást ad Nincs fölhatalmazásom, hogy Varga Zoltán döntéséről nyilatkozzak. Ezzel kapcsolatban még annyit én elég gy akran vagyok a parlamentben, nem mindig az ülésteremben, men az nem feltétlenül a parlamenti munka lényege' Eszembe jut, hogy finn parlamenti képviselő ba­rátom mondta egy időben véletlenül néhány örült bekerült a finn parlamentbe, és semmiféle közjogi, törvényes eszköz nem voll megszabadulni tőluk Ezén a józan képviselők többsége addig nem ján be a parlamentbe, amíg ezek az őrüllek ugráltak Ilyen megfontolások is szerepvet játszhatnak eg\ik másik képviselő magatartásában. En nem tüntető típus vagyok, leszem a dolgomat II.: — Folyosói beszé Ige lésekben, pletykákban, társasági találgatásokban, Pozsgay mindig Csur­­ka mellett mezsgyéjén helyezkedik el Kisújszál­lás óta amit lehet bogy azóta megbánt A népi politizálásról rendezeti találkozáson Csűr ka mel­kt! ön is ott volL Most egy új helyzet van: Magyar Igazság Páli van. Magyar Ül mozgalom van. Ill/lll-as ügy van. Alakul-e, hogy alakúk milyen Irányban fejlődik az ön kapcsolata a Csurka-félr mozgatommaP P.: — Nincs kapvcsolatunk a Csurka-félr mozga lommal Kisújszállási nem bántam meg, men ou is azt mondtam, nem azt. amit mások gondolnak Ezen túl is így lesz, ilyen alapion megyekei a szárszói konferencia ötvenedik évfordulóján rendezendő, remélhetőleg nagysikerű összejövetelre Csurka ezen a hétvégén definiálta piánja pozícióját. Jobb­oldali piánként és nemzeti alapion szerveződő pián ként határozta meg önmagát A mi meghatározá sunkal nem ehhez, hanem a valósághoz viszonyít­juk. Ragaszkodunk hozzá, hogy centrumpan vagyunk, amely jobbra zán, balra nyitott Elvi ala­pion hisz abban, hogy nemzet es demokrácia össze egyeztethető A nemzet nem valamiféle bélyeg, amit viselni kell. hanem vállalás S ha ezen az ala pion szerveződünk, akkor majd a piariamenti válasz tások fogják a kapicsolatokat eldönteni

Next

/
Thumbnails
Contents