Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8503. szám

Magyar Hírlap, 1993.7.13 <J C­Milyen ma szegénynek lenni Budapesten? „Az undorodós kukázó visszatetszést kelt” Budapesten élni egy kicsit olyan, mint Magyarországon élni, de egy kicsit más is, hiszen Budapest csak egy van. Sorozatunban pillanatfelvételeket mutatunk be a fővárosban élő cigányokról, szegény ekről, vállalkozókról, öregekről, fiatalokról és munkanélküliekről. Emellett részleteket közlünk a Magyar háztartási panel szociológiai kutatássorozat eredményeiből, amelyet a TÁRKI és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem munkatársai végeztek. A minap u házunk előli egy nagypapa, a nyári szünidő nap­jai! kihasználva, az unokáját okítgaita arra. mikén! lehel a használhaló és ehelő dolgokat a lehelő leggyorsabban kigyűjte­ni a kukából. A gyorsaság külö­nösen fontos. A szemetesek dél körül jönnek, s addigra már hárman-négyen is átvizsgálják a tartályt. Nagy a konkurencia­­harc. aki nem elég ügyes, annak már szemét sem marad. Bármi­ben le merném fogadni, hogy a praktikus észjárású öregúr nem találkozott azokkal a politikusi véleményekkel, amelyek sze­rint: éhező gyermekekről cik­kezni csak a liberális sajtó ár­mánya. Én nem foglalkozom politi­kával — veti oda a Nagy papa kérdésemre. — Inkább azzal tö­rődnének on. a Parlamentben, hogy mielőbb bevezessék a szelektív szemétgyűjtést. Tu­dod. az oly an — fordul a szeré­nyen a kuka mellett meghúzódó tanítványához —. amikor a bá­csi — int némiképp megvetően felém — a szaros pelenkákat nem oda dobálja, ahova a szá­raz kenyeret. És nekem nem kell mindenféle mocsokban nyúlkálnom. amíg kihalászom a továbbhasznosításra alkalmas dolgokat. A Nagypapa sajátos, életre felkészítő tanfolyama úgy in­dult. hogy a vakációt kihasznál­va az öreg felutazott Pestre az Unokára vigyázni falusi magá­nyából. Már az első napi sétán eszébe jutott, hogy ru ez a sok szép műany ag kuka. mind tele finom szeméttel, kár veszendő­be hagyni. Mint emlékeztet rá. a hatvanas-hetvenes években ingázóként sokat tartózkodott a fővárosban, és akkor kapott rá a kukázásra. Rengeteg kedves emléke fűződik ahhoz a korhoz. Bár azt szükségesnek látja hoz­zátenni. hogy a fejlődés azóta óriási. Először is. ami a köz­életben történt. A demokratizá­lódás szinte kezzel tapintha­tó. Ma már az úgynevezett rosszabb körny ékeken is érté­kes dolgokat lehet találni. Bár kétségtelen, hogy a konkuren­cia jóval nagyobb. Viszont azt mindenképpen a rendszerválto­zás számlájára kell írni. hogy a hatóságok sokkal megértőbbek. Ma már nincs olyan, hogy a rendőr rászóljon a kukázóra. vagy a házmester, netán a vici elkergesse. ..Egyébként ma már vicik sincsenek" — teszi hozzá némi szomorúsággal a hangjá­ban. — Ha az ember betartja a szakma alapszabályait, akkor elkerülheti az összeütközést a kukatulajdonosokkal — állítja néhány hetes, frissen szerzett fővárosi tapasztalatai alapján. A szakma alapszabályai közé sorolja, hogy amire nincs szük­sége. azt visszapakolja a sze­métgyűjtőbe. nem dobál szét semmit. Nagyon fontos a meg­felelő munkaruha. Értve ezalatt egy öltözet kopott, lehetőleg foltozott, de azért mégis jobb napokat megélt gúnyát. A túl elegáns, netán már-már hival­kodó ruha éppen úgy visszatet­szést keltő, mint a nagyon le­rongyolódott. és mondjuk ki bátran, büdös kukázó. — Mi itt. Zuglóban tartjuk a tanfolyamot — magyarázza —. oktatásra szinte a legkitűnőbb terep, mert van itt lakótelep, villa, putri. Konténeres szemét­­gyűjtés. nagy és kis kuka. Ami­kor maga megzavart, éppen ar­ról beszéltem, hogy a sörrel na­gyon vigyázni kell. Egyszer ta­láltam egy még majdnem teli üveget. Aztán mikor meghúz­tam. akkor derült ki. hogy pim­­pós. Igaz. az még a Kőbanyai világos korában volt. Ezzel felcsapja a kuka fede­lét. és derékig elmerül benne Az unoka tisztelettel figyelt, amint szakavatott mozdulatok­kal szedegeti ki a szárazkenyér­darabokat. a kiürült műanyag flakonokat, a szakadozott füze­teket. a krumplihajat és egy fé­lig rohadt paradicsomot. — A száraz kenyeret lere­szelve első osztályú zsemle­­morzsát nyerhetünk, ha mar disznónk nincs, akivel megetet­hetjük az ilyesmit. A flakonok­ból rettentően sok hasznos tár­gyát készíthetünk, a madárete­tőtől kezdve a tolltartón át a gyerekjátékokig. Hoppá, a te­jeszacskó Ha ezt ügyesen csí­kokra vágjuk, fürge kezű asszo­nyunk nagy szerű cekkert hor­golhat belőle. Azzal szépen v isszapakolja a kukába a szárazkenvér-darabo­­kat. a kiürüli műanyag flakono­kat. a krumplihajat, a rohadt pa­radicsomot. a tejeszacskót — Merthogy ez most csak oktatás. Mit csináljak én itt ezekkel'.’ Nem mondom, ha v a­lami különlegességet találunk, akkor azt megtartjuk Mert nem is hinné, miket dobálnak el a/ emberek időnként. A múltkor találtunk egy tökéletes, bontat­lan csomagolású nejlontnget Játékok is időnként akadnak Konzervek. esomóan. ha már kicsit lejár a szavatossága, ki­dobják. Mi ezt kimentjük, é' megesszük. Az is fontos, hogy az embernek kérgesedjen a gyomra. Az én ny ugdijambol

Next

/
Thumbnails
Contents