Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.13 3G nem engedhetek meg magamnak túlzott luxust. Más nagypapa íagylaltozni viszi a kölköt a Zserbóba. Én meg meghívom a saját magunk által szerzett másodkézben káposztára. — Szerintem ez egy tök jó nyári szünet — szólal meg először a tanítvány. Az anyuék nincsenek otthon, mi meg a nagypapával mászkálunk. Én megmutatom neki a várost, ő meg ezt a kukás dolgot. Azt mondja, később még talán hasznát veszem annak, amit itt tanulok. Szerintem is jobb. mint egy matekóra. — Mit szólnak a szüleid ehhez'.1 — Semmit. Szerintük a nagypapa kicsit hóbortos. Meg azt is mondták, hogy na. azért itt még nem tartunk. De nem adnak ötszáz forintot, hogy elmenjek a Vidám Parkba. És ha nem mondjuk meg nekik, hogy honnan van. akkor boldogan megeszik vacsira azt a konzervet. amit mi találtunk. Mostanában olyan spórolósak kezdenek lenni. A nagypapa szerint nem ártana, ha kicsit eljönnének gyakorolni. Különösen, hogy az apu munkahelye elsejétől megszűnik, és még nem tudja, kap-e munkát. — Mi összekötjük a kellemest a hasznossal — szól közbe Nagypapa. Nálunk, falun nem lehet így kukázni. Ott még nem divat, mit szólnának a szomszédok'1 Úgyhogy nekem ez kész kikapcsolódás És igazság szerint elég nagy bajban lennék, ha nem lenne ez a jövedelemkiegészítés. Meg aztán annyi a jószívű ember. Van. aki direkt a tetejére teszt a kidobott cipőt, vagy egy külön zacskóba a megmaradt ételt. És még azt mondják, nincs segítőkészség az emberekben. Egyébként ha bele akar tanulni, jöjjön el velünk egy szer nyugodtan, hasznára válhat még egyszer. Jó pap holtig tanul. Ja. és ha így húzza az orrát: gumikesztyűt akkor se hozzon magával Az undorodós kukázó visszatets/ést keltő. • Desi János Kik tartoznak a szegények közé? Eleikor szerint vizsgálva, a fiatalok között találjuk a legtöbb szegényt. de ez a budapestiek esetében kevésbé határozott, mint országosan. A 16—19 évesek közül 23.7 százalék volt szegény, a 20—29 évesek közül 19.1 százalék, a 30—39 évesek közül 24.4 százalék Az életkorral együtt csökken a szegények aránya. az 50—59 évesek között én el a mélypontot, 15.5 százalékot, ezután először igen lassan emelkedik, de a 80 évesek és idősebbek közön felemelkedik 30 százalék fölé. Ezzel szemben az országos minta esetében a legfiatalabbak 27.2 százalékos értékétől folyamatos a csökkenés az 50 év felettiek 17 százalék körüli értékéig. Egyértelműnek látszik tehát, hogy a szegénység a fiatal felnőttek körében gyakoribb, mint az idősebbek között (kivéve a 70 évesnél idősebbeket i. iskolai végzettség szennt vizsgálva kitűnik, hogy a szegények arány a az alacsonyabb iskolai végzettségek között lény egesen nagyobb, mint a magasabb végzettségűek között. Ez esetben Budapesten az országosnál sokkal élesebb a törés a 8 iskolát el nem végzenek és a többiek között. Gazdasági aktivitás és foglalkozási viszony szennt vizsgálva a 16 éves és idősebb megkérdezetteknél azt találjuk, hogy az alkalmi munkából élők 164.0 százalék) és a háztartásbeliek és az egyéb eltartottak (54.2 százalék! között a legnagyobb a szegények aránya, tehát azok között a leggyakoribb a szegénység, akik felnőttek és semmilyen kereseti forrásuk sincsen. A munkanélkülieknek és első állást keresőknek csak valamivel kevesebb, mint fele (48.9 százalék i éli olyan háztartásban, amely az egy főre jutó jövedelem alapján a legalsó decilnsbe. tehál a szegény háztartások közé tartozik. Ez arra figyelmeztet, hogy a munkanélkülieknek csak egy része ténylegesen szegény, a másik részüknél a háztartás többi tagjának jövedelme kiegyenlíti a munkanélküliség okozta jövedelemkiesést A nyugdíjasok közül csak a rokkantnyugdíjasok és özvegyi jogú nyugdíjasok körében nagyobb az átlagosnál a szegények arány a. saját jogú nyugdíjasok körében az átlagosnál kisebb a szegények aránya. Ezzel szemben a gyermekgftndozási segélyen és díjon lévők közön meglehetősen magas (32.0 százalék) a szegények aránya, ezek a társadalmi jövedelmek tehát jelentős részben a társadalom legszegényebb részét segítik. A fentiek lényegében érvényesek az országos helyzetre is. kivéve az özvegyi és rokkantnyugdíjasokat. akik országosan nem. illetve kevésbé tartoznak a szegények közé. mint Budapesten. Tanulságos továbbá. hogy Budapesten a vállalkozók kis csoportjának Demográfiai és társadalmi Budapesti minta kategóriák szerint: % Országos minta 9r Életkor szerint: 16—19 évesek közül 23.7 27.7 20—29 évesek közül 19.1 24.4 30—39 évesek közül 24.4 23.2 40—49 évesek közül 18.2 20.1 50—59 évesek közül 15.5 17.0 60—69 évesek közül 17.0 17.4 70—79 évesek közül 23.3 17.4 80 és több évesek közül 30.0 22 ^ Iskolai végzettség szerint: 0—7 osztálv 40.3 33.5 8 osztálv 29.4 26.5 Szakmunkás 21.6 21.8 Középiskolai 15.9 12.1 Főiskolai 5.7 6.' Egyetemi 8.9 10.4 Gazdasági aktivitás és foglalkozási viszony szerint: Alkalmazott 12.6 13.2 Saját vállalkozás 28.6 PT Gyes. gved 32.0 35.8 Nyugdíj mellett dolgozók 7.1 9.2 Saját jogú 18.2 15.1 Özvegyi 47.1 18.7 Rokkant 36.7 26.7 Alkalmi 64.0 60.9 Tanuló 20.0 22.6 Munkanélküli és első állást kereső 48.9 44.‘ Háztartásbeli és egyéb eltartott 54.2 60.1 Az aktív keresők társadalmi rétegei szerint: Szakképzetlen munkás, mezőgazdasági munkás és paraszt 24.7 21.4 Szakmunkás 19.1 17.1 Önálló kisiparos, kiskereskedő 30.8 18.0 Művezető és alsóvezető 7.6 6.8 Irodai 11.2 10.6 Értelmiségi 4.6 6.8 Felső- és középvezető 4.0 6.4 Összes 16 éves és idősebb 20.2 21.3 nagyobb esélye van szegénnyé lenni, mint országosán. Társadalmi rétegenként vizsgálva mind a budapestiek. mind a nem budapestiek esetében a szakképzetlen munkások és az önállók közön a legnagyobb, a vezetők és az értelmiségiek közön a legkisebb a szegények aranya. Ha a két legalsó decilishez tartozó háztartásokban élő 0—15 éves gyermekeket is figyelembe vennénk, akkor a szegénységnek jelentős része (legalább egyötöde belőlük tevődne össze. A szegények közül tehat a gye mekek alkotják a legnagyobb létszámú kategóriái. A 18 éves és fiatalabb gyermekek közül legalább egyharmadrész él a szegénység körülményei közt Magyar Háztartás Fane!
