Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.14 34 Szakszervezeti kaleidoszkóp A nyolcvanas évek végén, a szakszervezeti mozgalom monolit ágazati rendszerének felbomlása után, a közalkalmazotti területen különös gyorsasággal ment végbe a kisebb szakmai közösségeket egybefogó - gyakorta párhuzamosan létező - érdekképviseletek kialakulása. Ez a szerveződési folyamat játszódott le a pedagógustársadalomban, ahol a ma Is több mint 200 000 tagot tömörítő Pedagógusok Szakszervezete (főtitkár: Szöllösi Istvánné) mellett klasszikusan „alulról építkezve” jött létre a Liga legerősebb bázisát képező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (legismertebb ügyvivői: Pokorni Zoltán és Horn Gábor). Hasonló tagolódás figyelhető meg a százezres szakszervezeti tagságot tömörítő egészségügyi szférában is. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumához csatlakozó Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (elnök: dr. Gulyás Judit) mellett külön érdekkepviseletet hoztak létre a mentődolgozók, de Dunaújvárosban például a beosztott orvosok is. A már említett két nagy területen kívül a költségvetési Az oldalt írták: Matvuc Péter, N. Kosa Judit és Sereg András. Képek: Bánhalmi János és Szabó Barnabás. szféra igen jelentős szervezete a Vadász János vezette Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, amely a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban dolgozó munkavállalók érdekeit védi. A felsőoktatásban és a tudományos életben tevékenykedők képviseletére ugyanakkor több szervezet is alakult az elmúlt években. A Felsőoktatási Dőlgozók Szaks7.prvp7Pto q SZÉF és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés társult tagja (elnöke dr. Kis Papp László), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a Liga egyik alapitója, míg a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (elnöke dr. Kuti László) az ESZT-hez csatlakozott. A művészeti életben a legnagyobb, több tízezer zeneművészt, képzőművészt, színészt, artistát összefogó érdekképviselet a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (főtitkár: Pető Kálmán), amely szintén a SZEF-hez csatlakozott. A már felsorolt nagy szakszervezetek mellett saját érdekképviseletük van a belügyi és honvédelmi polgári alkalmazottaknak is Dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki egyik vezetője az ország legtöbb közalkalmazotti szakszervezetét tömörítő szövetségnek, a SZEF- nek is. elmondta: noha az általuk képviselt mintegy 700 000 munkavállaló között ugyanúgy találunk tanárokat, mint orvosokat vagy artistákat, a közalkalmazotti szférában dolgozók között érdekközösséget teremt az a tény, hogy mindnyájukat az állami, illetve önkormányzati büdzséből fizetik. A közalkalmazotti szférában a szakszervezetekre két nagy feladat hárul. Egyrészt küzdeniük kell munkahelyük, a költségvetési intézmények működőképességéért, hiszen ez az a terület, amelyet évek óta - a rendszerváltás itt nem húzott valódi határvonalat - sújt a kormányzat restriktiv pénzügyi politikája. Másrészt központi kérdéssé vált a béremelés (illetve a reálbércsökkenés megállítása), mivel ezen a területen régtől fogva messze elmaradnak a fizetések a más ágazatokban megszokottól. Szabó Endre szerint a legfőbb céljuk a dolgozók egzisztenciális biztonságának megteremtése. Ebben nagy szerep jut a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény betartatásának. Noha a törvénnyel szemben több kifogásuk is van, a szakszervezeti tisztségviselők elismerik: annak passzusai hatékony jogvédelmet jelenthetnek a tömeges elbocsátásokkal szemben, s a benne megszabott felmondási idő és végkielégités is magasabb, mint más területeken. Éppen ezért a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek készek kiállni azért - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető -, hogy a törvény minden pontja az eredetileg megszabott időben lépjen hatályba Sztrájk vagy megállapodás A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy elképzelhető, negyvenöt év után először jelentős közalkalmazotti sztrájk lesz Magyarországon - nyilatkozta lapunknak Szabó Endre, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Mint ismeretes, május 25-én a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete sztrájkbizottságot alakított. A majd’ fél évszázada példa nélkül álló esemény válasz volt a kormány tervére, mely szerint- a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel ellenkezően- 1994. január elsején mégsem vezetnék be a jelentős fizetésemelést is eredményező közalkalmazotti bértarifarendszert Ez az elgondolás természetesen a költségvetési szféra más területeit is érinti: információink szerint az egészségügyben már folyik egy hasonló akció előkészítése. A sztrájkbizottság tagjai és a kormány képviselői június 29-én ültek először tárgyalóasztalhoz. Vadász János, a KKDSZ vezetője a megbeszélés után kijelentette, a szakszervezetek nem engednek sem a január elsejei bevezetésből, sem az eredeti bértáblázat előírásaiból - nem fogadják tehát el a kormány „differenciálásra” vonatkozó javaslatát. Hajlandónak mutatkoztak ugyanakkor arra, hogy megfontolják, milyen forrásból teremti elő a kormányzat a szükséges összeget: felvetődött ugyanis, hogy a bérrendezést önkormányzati pénzből, akár hitelekkel ’kellene végrehajtani. A sztrájkbizottság megbeszélésein szó volt arról is, milyen szolgáltatásokat kell biztosítani sztrájk eseten az érintett intézményekben. A kormány képviselői ígéretet tettek elképzelésük kidolgozására, s arra, hogy’ július közepén ismét tárgyalnak a szakszervezetekkel.- Különösen kedvező fordulatnak tartom, hogy a munkahelyeken amúgy is egymás mellett dolgozó szervezetek félretették a vitákat, és felismerve közös érdekei• két, akciószövetséget kötöttek - jelentette ki Szabó Endre, és hozzátette: ha megszületik a megállapodás, nem lesz sztrájk, s talán szeptem- I bérré kiderül, szót tudnak-e érteni a tárgyaló felek