Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Elfogadták a felsőoktatási törvényt Népszabadság, 1993.7.14 il A közoktatási és a szakképzési törvény után kedden (179 igen, •1 nem szavazattal és 14 tartózkodással) megszületett a felsőoktatási törvény is, amely a másik kettőhöz hasonlóan idén szeptember elsején lép hatályba. E dokumentum történelmi jelentö•égü, hiszen első, pécsi egyetemünk 1367-ben történt alapítása óta, azaz több mint hat évszázad során most készült először a felsőoktatás egészét átfogó külön szabályozás. Noha az eddigi vitákban számos képviselő azt javasolta, hogy a felsőoktatási és az akadémiai törvényt összefüggéseik miatt együtt tárgyalja és együtt döntsön róluk a T. Ház, a viták elhúzódása miatt erre nem volt mód. így az akadémiai törvényjavaslat csak augusztus végén kerül ismét az Országgyűlés elé. ________MUNKATÁRSAINKTÓL________ Mádl Ferenc miniszter a határozathozatal hosszadalmas procedúrája előtt - több mint 800 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, de mivel ezeknek csaknem egvharmadát visszavonták, mintegy félezer javaslatról kellett szavazni - a törvényjavaslat legfontosabb elemeire hívta föl a figyelmet. Elöljáróban hangsúlyozta: a felnőoktatás megújítása, oktatási, képzési feladatainak kiterjesztése, kutatómunkájának újrafogalmazása az ország fejlődése és az egységesülő Európa szempontjából követelménnyé vált. A törvényalkotók fontos szempontja volt, hogy a törvény csak azokat a jogosítványokat, hatásköröket szabályozza, amelyek az intézmények normális működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, ám nem sértik autonómiájukat. A cél a magasabb minőségi színvonal, a hallgatói létszám növelése, a széttagolt intézményhálózat megszüntetése a főiskolák, az egyetemek és a kutatóintézetek integrációja révén, végső soron tehát eredményesebb, gazdaságosabb működtetésük A szabályozásban éppúgy szem előtt tartották az európai normákat, mint a hazai hagyományokat. A törvényjavaslat így például megőrizte a felsőoktatás duális (főiskolára és egyetemre tagolt) rendszerét vagy a rektor, illetve a főigazgató, valamint az intézményi tanács osztott vezetési elvét. A törvényjavaslat legkiélezettebb pontjának az intézmények hogy az ajánlatok milyen pénzügyi és technikai feltételeket helyeznek kilátásba a térség termelőinek támogatására, és a szükséges 4-5 ezer tonnás termelésbővítés megteremtésére. Elmondta, hogy a Kotex ajánlata nem tartalmazott a fajtaváltás finanszírozására és az öntözéses termelés feltételeinek megteremtéséhez szükséges garanciákat, ezért a tárca egyértelműen az amerikai ajánlatot tartotta megfelelőnek. Minimális többséggel elfogadták Szabó Tamás válaszát a Vidia ügyében. Az interpelláló két képviselő azt kifogásolta, hogy a szegedi vállalat új tulajdonosa gyakorlatilag 10 millió forint bánatpénz fejében hozzájutott a társaság részvényeinek 70 százalékához, anélkül, hogy kifizette volna a mintegy 150 millió forintos vételárat Azt kérdezték, vajon milyen szerződéses garanciákkal értékesítik a jövőben a hasonló nagy értékű vállalatokat. Szabó Tamás a Vidia ügyét a integrációját, az univerzitások, főiskolai, egyetemi szövetségek alakítását és az intézmények eddigi többtárcás irányítása heiyett 1997-től az egységes művelődési minisztériumi irányítást nevezte Kiemelte: a felsőoktatás társadalmasítását két új testület segíti, az egyik a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a másik az Országos Akkreditációs Bizottság. Az előbbi lényegében a kormány döntés-előkészítő. véleményalkotó, javaslattevő szervezete, az utóbbi pedig az intézmények szakmai munkáját, a tudományosságot, a szakmaiságot védő, úgynevezett minőségőrző, -ellenőrző fórum. Ez annál is fontosabb, mivel a tudományos minősítések rendszere visszakerül az egyetemekre. □ Az Országgyűlés 242 igen. 3 nem, 12 tartózkodás mellett döntött a társadalombiztosításról szóló törvény módositásáról. illetve kiegészítéséről A törvényhozás elutasította azt a Kosa Lajos-féle (Fidesz) javaslatot, hogy az iskolaszövetkezetek nappali tagozatos hallgató tagjai ne fizessenek tb-járulékot spontán privatizáció termékének minősítette, és azt hangoztatta, hogy a tavaly életbe lepett privatizációs törvények es az új versenyszabályok a hasonló helyzetek lehetőségét kizárják. Ugyanakkor elismerte, hogv a vállalatnál - amelyet meg 1991-ben vontak államigazgatási felügyelet alá és 1992-ben kötötték a vitatott szerződést - olyan szabálytalanságokat találtak, amelyek miatt ismételten vizsgálatot indítanak Sümegi Sándorné kisgazda képviselőnő a miniszterelnökhöz interpellált a lakástulajdonosok. különösen az önkormányzatok tulajdonjogát korlátozó alacsony bérleti díjú kényszerbérletek tárgyában. A miniszterelnök nevében Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a két hete - azaz az interpelláció benyújtása előtt - elfogadott lakástörvény rendezi a kényszerlakásberletek ügyét ✓ Újra leszavazták Szabó Tamást Elengedhetetlenül funtos. hogy mind a termelőknél, mind a Nyíregyházi Dohányfermentáló Bt.-nél megvalósuljanak azok a beruházások, amelyek a minőségi szint emelesét szolgálják. Szabó Tamas privatizációs miniszter leszavazása után viszont attól félnek, hogy lelassul a cég maganitása, s ez egy teljes szezon elvesztését jelenti. A magy ar dohánytermelőknek és -feldolgozóknak egy amerikai cég. az ÜLT által adott üzleti terv szakmai biztonsagot nyújtott - továbbította az összegyűjtött véleményeket munkatársunknak Toraay Csömör Andrásné. a Nyidofer vezérigazgatója. Az iparágban tőkeerős befektető kell ahhoz, hogy a világban elvárthoz közelitó műszaki színvonalat megtartsák. Tegnap napirend előtt Szabad Cy&rgy elnök bejelentette, hogy Eke Károly független képviselő átül a KDNP soraiba. Ezt követően immáron kilencedszer szavazta le a parlament Szabó Tamás privatizációs minisztert, amikor az a Nyírségi Dohányfermentáló Rt. (Nyidofer) privatizációjával kapcsolatban elhangzott interpellációra válaszolt. Az ügyben Körösi Imre és Király Zoltán független képviselők interpelláltak. Azt kifogásolták, hogy a dohánygyárak privatizációjakor ígéret hangzott el, hogy a fermentálók magyar tulajdonban maradnak, ám a Nyidofert az ÁVÜ döntése alapján az amerikai Universal Leaf Tobacco Co. szerezheti meg Az amerikai társaság 650 millió forintot kínált ajánlatában, míg a magyar Kotex Kft. egvmilliárd forintot. A képvise-I lók azzal vádolták az ÁVÜ-t, hogy előre lefutott volt a pályázat. A miniszter sikeresnek minősítette a dohányipar privatizációját, hangsúlyozva, hogy a foglalkoztatottság, a termeles és a beruházások növekedése mellett nyolcmilliárd forinttal nőtt az állam adóbevétele is. Délután a miniszter Raskó György földművelésügyi államtitkárral közösen még sajtóértekezleten is foglalkozott a Nyidofer ügyével, ahol Raskó György azt hangsúlyozta; már a pályázat kiírásakor is jelezték, döntő fontosságúnak tartják,
