Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
Miről tárgyalt Hack Péter Györgyi Kálmánnal? Az ügyészség kormány alá rendelésének feltételei A hatpárti tárgyalásokon megakadt új ügyészi törvényről egy ideje ismét hallgatnak az illetékesek. Az egyetlen említésre méltó, a kormány által változatlanul fenntartott törvény ügyében az a minapi hír, hogy saját kérésére a legfőbb ügyész fogadta Hack Pétert, a szabaddemokrata párt igazságügyi kérdésben mértékadó képviselőjét. E hír nyomába eredve, az érintettől kértünk bővebb magyarázatot a látogatásra.- Valóban az én kérésemre találkoztam Györgyi Kálmánnal, majd nem sokkal később az ügyészi egyesület elnökével. Hajdú Máriával és annak titkárával, Hegedűs Andrással folytattam megbeszélést - mondotta a képviselő. - E megbeszélések egy tárgyalássorozat részei. Hasonló tanácskozásokra kerül sor Soll Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a bírói egyesület vezetőjével, majd ezt követően az ügyvédi érdekképviselet, illetve a Jogászegylet vezetőivel fogok találkozni. Az eddig lefolytatott tárgyalásoknak három fő témája közül egyik, az ügyészégről szóló törvényjavaslat, amely az ügyészség alkotmányos státusának módosítását irányozza elő. Köztudomású: a kormány olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely az ügyészség kormány alá rendelését célozza.- Közelebb kerüllek-e az álláspontok?- A tárgyalások során érzékeltettem, milyen feltételek mellett tudná az SZDSZ támogatni ezt a törvényjavaslatot. Konkrétan utaltam arra is, hogy tisztázni kellene az ügyészség általános felügyeleti jogkörét, a jelenlegi helyzetben ugyanis pártok, társadalmi szervezetek és önkormányzatok fölött lát el az ügyészég törvényességi felügyeletet. A hatályos jogszabály például lehetővé teszi, hogy az ügyészség pártok ellen pert indítson a bíróság előtt. Megnyugtatóan kellene ezt szabályozni, hozzátéve: egyetértettünk mind a legfőbb ügyész úrral, mind az ügyészi érdekképviselettel abban, hogy törvényességi ellenőrző szervezetre szükség van. Ennek koncepcióját ki kellene dolgozni, hosszú távon is rögzítve a feladatkörét.- Mi volt a további tárgyalási téma?- A másik nagy téma az ügyész büntetőeljárásban való részvétele, ahol mi a kormány alá rendelés esetén szintén további garanciákat várunk. A nyomozási szakaszban azt szeretnénk, hogy az úgynevezett nyomozó bíró intézmény létrejöjjön. A nyomozó bíró lehetne az a személy, aki a személyes szabadságot korlátozó intézkedésekről dönt. Ne felejtsük el, hogy az ügyész döntésével valakit hónapokig tarthat a büntetőeljárás hatálya alatt, s ez önmagában is komoly joghátránnyal jár. Amiről én beszélek, az a jelenleg rendőrségi, ügyészi jogkörbe tartozó házkutatás, motozás, zár alá vétel, lefoglalás. Ahol tehát a hatóság alapjogokat korlátoz a büntetőeljárás érdekében. Jelenleg az ügyészség mint független szervezet ezt ellenőrizheti, de abban a pillanatban megszűnik ez a független kontroll, ha a kormány alá kerül.- Érintették a bírósági függetlenség kérdését is?- Igen. hiszen nagyon fontosnak tartanám, hogy a bíróságok függetlenségével kapcsolatos további lépéseket megtegyük, mielőtt az ügyészség a kormány alá kerül. Változatlanul fontosnak tartjuk az Országos Igazságügyi Tanács felállítását, ami az igazságügyminiszternek a bíróságokkal kapcsolatos jogköreit venné át. Egy alapvetően bírákból, ügyészségi képviselőkből, ügyvédekből, a tudományos élet reprezentánsaiból álló testület lenne ez, amelynek az elnöke a köztársasági elnök lehetne, alelnöke pedig az igazságügy-miniszter. De azt, hogy az igazságügy-miniszter hatáskörében vannak a személyzeti jogkörök - utalok itt elsősorban a kinevezési jogokra -, mindenképpen meg kellene szüntetni.- Az SZDSZ korábban feltétlen híve volt az ügyészség kormányfelügyeletének. ..- A háromoldalú tárgyalások után egyetértés volt az akkori ellenzéki pártok között abban, hogy a kormány alá kellene rendelni az ügyészséget. Ez bizonyos feltételek mellett lehetséges. Legalább hasonló feltételeket kellene itt is teremteni, mint azokban a demokratikus országokban, ahol ez a modellváltás már megtörtént. Amikor 1991 augusztusában a AfónvíJ-dolgozat megjelent, nyilvánvaló lett, hogy az MDF-nek vannak olyan céljai, amelyek megítélésünk szerint nem fémek bele a demokratikus jogállamról alkotott képbe. Ezeket a célokat az MDF folyamatosan meg is valósítja, gondolok itt mindenekelőtt a televízióval, a rádióval kapcsolatos koncepcióváltásra. Korábban egyetértettek a független szervezettel, most pedig kormánytelevízióban, kormány-alárendeltségben működő rádióban gondolkodik és cselekszik a legerősebb kormányzó párt. Korábban tökéletes volt az egyetértés abban is, hogy a bíróságok függetlenségének garanciáit meg kell teremteni. Ez a kormányprogramban is benne volt. Azóta az Alkotmánybíróság döntése értelmében is egyértelművé tette, hogy megsérült a bírói függetlenség, amikor olyan bírósági vezetőket nevezett ki az igazságügy-miniszter, akik nem rendelkeztek a kinevezésükhöz szükséges törvényi feltételekkel. Mi azt semmiképpen nem szerettük volna, ha az ügyészséggel és az érdekképviseleti szervekkel folytatott tárgyalások nélkül fejtsük ki álláspontunkat. Hiszen a szabaddemokraták a legnagyobb mandátumszámmal rendelkeznek az ellenzéken belül a parlamentben, a szavazatuk nélkül nincs esélyük az alkotmánymódosítást is igénylő javaslatoknak.- Szóba kerüli-e a közbiztonság?-Tárgyaltunk természetesen arról is, hogy az ügyészségre óriási terhek hárulnak ma a közbiztonság területén is. A megindult nyomozások hatvan százaléka ügyészi szakban megreked, egyes esetekben ez szükségszerű, máskor eljárási hibák miatt. Ez. is jelzi: az ügyészségnek rendkívül fontos szűrőszerepe van a büntetőeljárásban. Amikor a közbiztonság javításáról hallunk, mindenki csak a rendőrségről beszél, holott az igazságszolgáltatás többi szereplőinek, így az ügyészségnek is meghatározó a szerepe. A harmadik kérdés, amiről tárgyaltunk és amelyben egyetértés volt, az, hogy az ügyészségi dolgozók szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat is módosítani kellene. Ebben természetesen Györgyi Kálmánnal csak odáig tartott az egyetértés, hogy a rendezés feltétlenül szükséges. A legfőbb ügyész a kormány által előterjesztett javaslatot nem kritizálta, ez az ő véleményével nem ellentétes. Kifejeztük készségünket az SZDSZ részéről, hogy készek vagyunk a szolgálati, a felügyeleti viszony alkotmányos rendezésében közreműködni, azaz megszavazzuk az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Kivéve persze azokat az elemeit, amelyek a szervezet kormány alá rendelését érintik.- Lesz-e folytatás?- Mi a jövőben is készek vagyunk tárgyalni, mind a legfőbb ügyész úrral, mind pedig az ügyészi érdekképviseleti szervekkel, minden rájuk vonatkozó törvényről szeretnénk kikérni a véleményüket. Az ügyészek közel ötven százalékát reprezentáló ügyészi egyesület a jelenlegi helyzetben maga sem tartaná szerencsésnek az ügyészség kormány alá rendelését, de hosszú távon ettől nem zárkóznak el, ahogy az SZDSZ sem. Különösen egy ponton van nagy egyetértés: az ügyészségi vezetők elmozdítását a törvény tervezete - és ez a legfőbb ügyészre is vonatkozik - indokolás nélküli lehetőségként szabályozza. Ami azt mutatja: ezen funkciók a tönrny előterjesztőinek felfogásában politikai funkciók. Indokolás nélkül ma a minisztériumokban csak a politikai államtitkárt lehet elmozdítani, a közigazgatási államtitkárt nem. Retorikájában a tervezet a legfőbb ügyészt közigazgatási államtitkári pozícióként kezeli, valójában - az indokolás nélküli elmozdítás lehetőségének kimondásával - politikai funkcióvá degradálja. (bodnár) Macjyar Nemzet, 1993.7.19
