Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8502. szám

Miről tárgyalt Hack Péter Györgyi Kálmánnal? Az ügyészség kormány alá rendelésének feltételei A hatpárti tárgyalásokon megakadt új ügyészi törvényről egy ideje ismét hallgatnak az il­letékesek. Az egyetlen említésre méltó, a kormány által változat­lanul fenntartott törvény ügyé­ben az a minapi hír, hogy saját kérésére a legfőbb ügyész fogad­ta Hack Pétert, a szabaddemok­rata párt igazságügyi kérdésben mértékadó képviselőjét. E hír nyomába eredve, az érintettől kértünk bővebb magyarázatot a látogatásra.- Valóban az én kérésemre talál­koztam Györgyi Kálmánnal, majd nem sokkal később az ügyészi egyesü­let elnökével. Hajdú Máriával és an­nak titkárával, Hegedűs Andrással folytattam megbeszélést - mondotta a képviselő. - E megbeszélések egy tárgyalássorozat részei. Hasonló ta­nácskozásokra kerül sor Soll Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a bírói egyesület vezetőjével, majd ezt köve­tően az ügyvédi érdekképviselet, illet­ve a Jogászegylet vezetőivel fogok ta­lálkozni. Az eddig lefolytatott tárgya­lásoknak három fő témája közül egyik, az ügyészégről szóló törvényja­vaslat, amely az ügyészség alkotmá­nyos státusának módosítását irányoz­za elő. Köztudomású: a kormány olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amely az ügyészség kormány alá rendelését célozza.- Közelebb kerüllek-e az álláspon­tok?- A tárgyalások során érzékeltet­tem, milyen feltételek mellett tudná az SZDSZ támogatni ezt a törvényjavas­latot. Konkrétan utaltam arra is, hogy tisztázni kellene az ügyészség általá­nos felügyeleti jogkörét, a jelenlegi helyzetben ugyanis pártok, társadalmi szervezetek és önkormányzatok fölött lát el az ügyészég törvényességi fel­ügyeletet. A hatályos jogszabály pél­dául lehetővé teszi, hogy az ügyészség pártok ellen pert indítson a bíróság előtt. Megnyugtatóan kellene ezt sza­bályozni, hozzátéve: egyetértettünk mind a legfőbb ügyész úrral, mind az ügyészi érdekképviselettel abban, hogy törvényességi ellenőrző szerve­zetre szükség van. Ennek koncepció­ját ki kellene dolgozni, hosszú távon is rögzítve a feladatkörét.- Mi volt a további tárgyalási té­ma?- A másik nagy téma az ügyész büntetőeljárásban való részvétele, ahol mi a kormány alá rendelés esetén szintén további garanciákat várunk. A nyomozási szakaszban azt szeretnénk, hogy az úgynevezett nyomozó bíró in­tézmény létrejöjjön. A nyomozó bíró lehetne az a személy, aki a személyes szabadságot korlátozó intézkedésekről dönt. Ne felejtsük el, hogy az ügyész döntésével valakit hónapokig tarthat a büntetőeljárás hatálya alatt, s ez önma­gában is komoly joghátránnyal jár. Amiről én beszélek, az a jelenleg rend­őrségi, ügyészi jogkörbe tartozó ház­kutatás, motozás, zár alá vétel, lefogla­lás. Ahol tehát a hatóság alapjogokat korlátoz a büntetőeljárás érdekében. Jelenleg az ügyészség mint független szervezet ezt ellenőrizheti, de abban a pillanatban megszűnik ez a független kontroll, ha a kormány alá kerül.- Érintették a bírósági független­ség kérdését is?- Igen. hiszen nagyon fontosnak tartanám, hogy a bíróságok független­ségével kapcsolatos további lépéseket megtegyük, mielőtt az ügyészség a kor­mány alá kerül. Változatlanul fontos­nak tartjuk az Országos Igazságügyi Tanács felállítását, ami az igazságügy­­miniszternek a bíróságokkal kapcsola­tos jogköreit venné át. Egy alapvetően bírákból, ügyészségi képviselőkből, ügyvédekből, a tudományos élet repre­zentánsaiból álló testület lenne ez, amelynek az elnöke a köztársasági el­nök lehetne, alelnöke pedig az igazság­ügy-miniszter. De azt, hogy az igaz­ságügy-miniszter hatáskörében vannak a személyzeti jogkörök - utalok itt elsősorban a kinevezési jogokra -, min­denképpen meg kellene szüntetni.- Az SZDSZ korábban feltétlen hí­ve volt az ügyészség kormányfelügye­letének. ..- A háromoldalú tárgyalások után egyetértés volt az akkori ellenzéki pár­tok között abban, hogy a kormány alá kellene rendelni az ügyészséget. Ez bi­zonyos feltételek mellett lehetséges. Legalább hasonló feltételeket kellene itt is teremteni, mint azokban a demokratikus országokban, ahol ez a modellváltás már megtörtént. Amikor 1991 augusztusában a AfónvíJ-dolgozat megjelent, nyilvánvaló lett, hogy az MDF-nek vannak olyan céljai, ame­lyek megítélésünk szerint nem fémek bele a demokratikus jogállamról alko­tott képbe. Ezeket a célokat az MDF folyamatosan meg is valósítja, gondo­lok itt mindenekelőtt a televízióval, a rádióval kapcsolatos koncepcióváltás­ra. Korábban egyetértettek a független szervezettel, most pedig kormánytele­vízióban, kormány-alárendeltségben működő rádióban gondolkodik és cse­lekszik a legerősebb kormányzó párt. Korábban tökéletes volt az egyetértés abban is, hogy a bíróságok független­ségének garanciáit meg kell teremteni. Ez a kormányprogramban is benne volt. Azóta az Alkotmánybíróság dön­tése értelmében is egyértelművé tette, hogy megsérült a bírói függetlenség, amikor olyan bírósági vezetőket neve­zett ki az igazságügy-miniszter, akik nem rendelkeztek a kinevezésükhöz szükséges törvényi feltételekkel. Mi azt semmiképpen nem szerettük volna, ha az ügyészséggel és az érdekképvi­seleti szervekkel folytatott tárgyalások nélkül fejtsük ki álláspontunkat. Hiszen a szabaddemokraták a legna­gyobb mandátumszámmal rendelkez­nek az ellenzéken belül a parlament­ben, a szavazatuk nélkül nincs esélyük az alkotmánymódosítást is igénylő ja­vaslatoknak.- Szóba kerüli-e a közbiztonság?-Tárgyaltunk természetesen arról is, hogy az ügyészségre óriási terhek hárulnak ma a közbiztonság területén is. A megindult nyomozások hatvan százaléka ügyészi szakban megreked, egyes esetekben ez szükségszerű, máskor eljárási hibák miatt. Ez. is jel­zi: az ügyészségnek rendkívül fontos szűrőszerepe van a büntetőeljárásban. Amikor a közbiztonság javításáról hallunk, mindenki csak a rendőrség­ről beszél, holott az igazságszolgálta­tás többi szereplőinek, így az ügyész­ségnek is meghatározó a szerepe. A harmadik kérdés, amiről tárgyaltunk és amelyben egyetértés volt, az, hogy az ügyészségi dolgozók szolgálati vi­szonyára vonatkozó szabályokat is módosítani kellene. Ebben természe­tesen Györgyi Kálmánnal csak odáig tartott az egyetértés, hogy a rendezés feltétlenül szükséges. A legfőbb ügyész a kormány által előterjesztett javaslatot nem kritizálta, ez az ő véle­ményével nem ellentétes. Kifejeztük készségünket az SZDSZ részéről, hogy készek vagyunk a szolgálati, a felügyeleti viszony alkotmányos ren­dezésében közreműködni, azaz meg­szavazzuk az ezzel kapcsolatos javas­latokat. Kivéve persze azokat az ele­meit, amelyek a szervezet kormány alá rendelését érintik.- Lesz-e folytatás?- Mi a jövőben is készek vagyunk tárgyalni, mind a legfőbb ügyész úrral, mind pedig az ügyészi érdekképvisele­ti szervekkel, minden rájuk vonatkozó törvényről szeretnénk kikérni a véle­ményüket. Az ügyészek közel ötven százalékát reprezentáló ügyészi egye­sület a jelenlegi helyzetben maga sem tartaná szerencsésnek az ügyészség kormány alá rendelését, de hosszú tá­von ettől nem zárkóznak el, ahogy az SZDSZ sem. Különösen egy ponton van nagy egyetértés: az ügyészségi ve­zetők elmozdítását a törvény tervezete - és ez a legfőbb ügyészre is vonatko­zik - indokolás nélküli lehetőségként szabályozza. Ami azt mutatja: ezen funkciók a tönrny előterjesztőinek fel­fogásában politikai funkciók. Indoko­lás nélkül ma a minisztériumokban csak a politikai államtitkárt lehet elmozdítani, a közigazgatási állam­titkárt nem. Retorikájában a tervezet a legfőbb ügyészt közigazgatási állam­­titkári pozícióként kezeli, valójában - az indokolás nélküli elmozdítás lehetőségének kimondásával - politi­kai funkcióvá degradálja. (bodnár) Macjyar Nemzet, 1993.7.19

Next

/
Thumbnails
Contents