Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
Népszabadság, 1993.7.17 28 I meg lehet spórolni egy csomó fölösle- I ges negatív jelenséget. Nem lehet rövid távon olyan eredményeket fölmutatni vagy föltételezni, amelyek a döntő változás érzetét keltik az emberek. CSAPLÁR: - Nem rövid távú eredményekre gondolok, hanem egy akármilyen hosszú távú programra, amelyre az emberek azt mondhatják: tényleg. Ha ezt megcsinálod, álékor tényleg! Amely program nem olyan, hogy minden pillanatban vissza lehet lépni tőle, mondván, ja, hát nem így gondoltam! Lehet olyan programot készíteni, amely számot vet minden bajjal és akadállyal és mégis eredményes? FODOR: - Programok vannak. De a programokat úgy kell tudni megfogalmazni, hogy szinte szlogenszerű tömörítéssel elmondhatók legyenek, és olyan emberek adják őket elő, akiknek elhiszik, hogy nem akarnak senkit becsapni. Az emberek többsége nem fog elmélyedni a programokban. Ráadásul a jelenlegi helyzetben Ma- i gyarországon annyira kiszámíthatatlanok a gazdasági folyamatok, hogy nem készülhet olyan program, amely biztosan állíthatná: ide fogunk megérkezni és ekkor. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne a mostaninál jobban kormányozni, hogy nem lehetne a korrupciót visszaszorítani, a fölösleges állami kiadásokat csökkenteni, a mezőgazdaság szétverését abbahagyni. Olyan átfogó, megvalósítható programot, amely ráadásul mindenki számára világos és vonzó, szinte lehetetlen csinálni. Jó és mindenki számára érzékelhető részeredményeket kell először elérni. Ahol a legtöbb eredményt elérhetjük, az a stílus: értelmes és érző embereket lássunk Magyarország polgáraiban! CSAPLÁR: - Igen, de igazi választás csak akkor lehet, ha az emberek nem részeredmény-ígéretek között választanak. Valaki mindenképp győz, kormányt alakít, de a demokráciánk jövője, sőt közeljövője szempontjából nem mindegy, hogy nő-e a kiábrándulás, és csak a választási törvényeink körültekintő előírásai okán lesz-e kormányunk, vagy az tényleg kormány lesz. Nem mindegy azért, mert ebben az országban még nem általános az a vélemény, hogy csak demokrácia lehet, hogy nincs más alternatíva. Van, aki fél tőle, hogy lesz itt más, és van, aki akarja, hogy legyen. Rohamosan terjed az országban az a vélemény, hogy nem is lehet igazán más itt, mert be vagyunk zárva egy történelmi és gazdasági szituációba. Leszakadás, így hívják ezt a félelmet. Hiába termelnénk többet, nem tudnánk eladni, tehát nem is tudnánk tovább termelni. FODOR: - Mindenesetre nem ártana egy működőképes piacgazdaságig eljutni. Ezt kérjük számon a mai modellen. Messze vagyunk tőle, a miénk még centralizált gazdaság. CSAPLÁR: - De máris vagy mégis értékesítési gondjai vannak még ennek a szétvert mezőgazdaságnak is, hogy csak egy példát mondjak a beszorítottságunkra. Mi nem tudunk betömi piacokra, hozzánk viszont betörnek, mert aki bennünket piacává akar tenni, az az erősebb. És az ő ereje ettől még nem lesz a mi erőnk... Az, hogy piacgazdaság, már sokszor hallottuk. Mást kéne mondani. Ezt és ezt csinálom, három lépésben, tíz lépésben. FODOR: - Fogunk tudni mondani ilyet. És mások is fognak tudni mondani. De senki nem fog előállni vele túl sokkal a választások előtt. Hiszen többen érzékelik ma már ezt a helyzetet, mint 1990-ben. De természetesen annak, amit mondunk, igaznak;, megvalósíthatónak kell lennie. CSAPLÁR: - Csakhogy ilyen körülmények között szokásos választás még nem lehet. Az előző sem volt az, de a következő sem lehet még az. Nem olyan a helyzet, mint boldogabb országokban, hogy vagy az egyik párt nyomul előrébb, vagy a másik, és megy tovább minden. Mintha a következő választásnak még nagyobb jelentősége is lenne, mint az előzőnek! Akkor csak a már egyébként is gyönge kommunizmustól kellett elválasztani magunkat. Most viszont minden mástól el kell választani magunkat, ami nem demokrácia. Te derűsen nézed a dolgokat, azt mondod, hogy nincsen káros nemzetközi tendencia. Mégis mintha ebben a viszonylagos derűben alattomosan egyre szaporodnának a bajok. A demokrácia is fölfalhatja a i gyermekeit, nemcsak a forradalom? Nálunk még ez is lehetséges? FODOR: - Az, hogy én nem látom »veszélyesnek, pláne tragikusnak a i magyar helyzetet, nem azt jelenti, hogy nem tudom, hányán és milyen : nehéz helyzetben élnek, milyen megalázó létben vegetálnak évek óta. Es vannak bajok, amelyek mélyülnek, ahelyett, hogy megoldódnának. Másfelől viszont azt mondom, hogy a tragikus látásmód nem alkalmas a káros folyamatok megállítására. Az el- i veinkhez hűeknek kell lennünk, de nem szomorkodhatunk azon, hogy nem fogadták el az álláspontunkat. Képeseknek kell lennünk arra, hogy nagyobb összefüggésekben lássuk a dolgokat, összességében van egy mozgás Magyarországon, erre kell irányítanunk a figyelmet. CSAPLÁR: - Az illúzióknak az a sorsuk, hogy elvesznek. De egy illúzió- I nak nem szabad szertefoszlania: hogy lehet jobb az élet nálunk, méghozzá lényegesen. És nem az örökkévaló idő- I ben. Mert ez talán nem is illúzió. És akárminek nevezzük, ha hozzátok, a fiatalokhoz tapad, nem szabad elveszíteni. Nem tudjátok magatokról levakarni ezt a várakozást. Ha valaki már senkiben és semmiben nem bízik, akkor azt mondja: jöjjenek a fiatalok! Ez is a magyar történelem és benne egy állítólagos demokratikus eseiy sajátossága. Ki kell aknázni a lehetőséget. Biztos tudtok valamit, ezért vagytok fiatalok, nem? Sokan így hiszik Ezt az illúziót minél később oszlassátok szét. Amikor már unalmasan és visszafordíthatatlanul demokrácia lesz. A hozzá méltó élettel.______ FODOR: - így van. De ennek illúzió helyett igaznak kell lennie Nekünk tényleg egy másfajta politikai kultúrát kell képviselnünk. Egy más politikai gondolkodást, egy más nyelvezetet. Nem abból kell táplálkoznunk, hogy fiatalok vagyunk, illetve i nemcsak abból. Nekünk tényleg más- I képp kell csinálnunk a dolgokat! Óri-Iási vesztesége lenne a demokráciának, ha erről lemondanánk.
