Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
BEDMArIK IMRE — Milyen érzést váltott ki önbál a többéves előkészíti munka után elfogadott törvény, amit egyébként a törvényhozás több mint 95 százaléka támogatott? — Vegyes érzelmem. Először is rendkívül örülök neki, Iuszen Szabad György szavaival élve: a magyar nemzet 150 éves adósságot törlesztett a törvény megalkotásával. Nagyon várták már a kisebbségek is, főleg a cigányok. Sajnos ők egy kicsit többet is reméltek tőle, mint amit a törvény adni tud, hiszen ők szociális esélyegyenlőséget, bizonyos társadalmi jólétet reméltek tőle. Biztonságot és munkahelyeket, minden olyasmit, amire ez a törvény nem képes. A kisebbségi törvény csak akkor működhet igazán jól, ha párhuzamban fut mellette egy BESZÉLGETÉS HÁGA ANTÓNIA KÉPVISELŐ ASSZONNYAL A cigányság kizuhanhat a társadalomból A cigányság politikai érdekei ugyanolyan tarkák, mint a többpárti demokráciáké. Nem lehet ezt a tarka eszmeiséget képviselő etnikumot egy pártba, frontba tömöríteni, hiszen ez csak súrlódást és feszültséget rejt magában. Mindenkinek ldilön-külön kell politizálni, de a cigányság alapköveteléseikben meg kell egyeznünk — hangsúlyozta lapunknak Hága Antónia, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselője, aki maga is a legnagyobb magyar etnikum, a cigányság szülötte. Hága Antóniával a nemrég elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól rendelkező törvényről, valamint a cigányság legfőbb problémáiról és politikai szerveződéseiről beszélgettünk. nagyonjó foglalkoztatási, szociálpolitikai és közoktatási törvény, önmagában csupán jogi garanciát ad, társadalmi különbségeket és hátrányokat nem képes kezelni és kiegyenlíteni. El kell oszlatni a kisebbségekben azt a tévhitet, hogy a törvény által jelentősem megjavul a helyzetük. Az első rendkívül fontos lépés, de rendkívül sok kiegészítésre szorul. — Ezzel magyarázza, hogy egyes cigányszervezetek Alkotmánybírósághoz fordulnak, kritizálva a törvényt? — A törvény jő, de rendkívül sokat kell még csiszolni raj-> ta. Példaként említhetem, hogy nem teszi lehetővé a kisebbsé-Minden kisebbség számára bizosltani kellene, hogy saját nyelvén olvashassa a választási plakátokat és a szavazócédulákat. Ezeket az apró problémákat idővel majd ki kell küszöbölni. Képzeljük el csak Szlovákiában, milyen kellemetlen lenne, ha a magyar kisebbségek az autonómia megteremtéséhez szükséges szavazáskor szlovákul szavaznának. Akkor, amikor a szabad nyelvhasználat az egyik leglényegesebb része a kisebbségi jogoknak. — Néhány cigány szervezet az erőszak ellen tüntetve nemrégiben felvonult Eger főutcáin. Valóban úgy érd, hogy veszélyben lehetnek a cigányok ma Magyarországon? — Valóban létezik ez a konfliktus. A legfontosabbnak azt tartanám, hogy a törvény szava ségek érdekében. A cigányság helyzete különösen rossz. Jelentős része bármikor kizuhanhat a társadalomból. Hiú ábránd azt gondolni, hogy a kormány képes lehet ügy vezetni az országot, hogy a cigányság érdekeit nem veszi figyelembe, vagy nincs konkrét és korrekt elképzelése a nagy létszámú etniítum sorsáról, hiszen a legszerényebb becslések szerint is 500 ezer, mások szerint 800 ezer cigány él ma Magyarországon. — Hogyan érti, hogy a cigányság bármikor kizuhanhat a társadalombólf — A munkanélküliség és a szociális létbizonytalanság előidézheti, hogy a cigányság elveszti a talajt a lába alól, és kizuhan a társadalomból. A cigányság jelentős része ma már nem képes munkát találni. Érezhető és kitapintható a munkásfclvételcknél a diszkrimináció. Ezért kellene egy diszkriminációs törvény. amely megtiltana mindenféle megkülönböztetést. Valami olyan törvény, amely kiegyenlítené az esélyegyenlőséget. — Mit tehet maga a cigányság azért, hogy benn maradjon a társadalomban? — Az úgynevezett cigánypolitikusoknak óriási szerepe és felelőssége van, hogy a legjobb tudásuk szerint és a maguk professzionizmusával vezessék az etnikumot. Nekik kellene megfogalmazni a cigányság legfőbb követeléseit, bár sajnos az a tapasztalatom, hogy ez nem történik meg minden esetben. Ezenkívül roppant fontosnak tartom az önszerveződéseket is. Ezen túl minden cigánynak sa-Íit jól felfogott érdekében be ellene kapcsolódnia azokba a továbbképzési, szakképzési tanfolyamokba, amelyek valami esélyt teremtenek a munkanélküliség leküzdésére és a társadalmi integrációra. k számára, hogy a választáson kétnyelvű jelölőcédulákat osszanak szét és kétnyelvű szavazólapokon szavazhassanak. érvényesüljön a kisebbségek védelmében is. Ha a rendőrség minden esetben a lehető legtörvényesebben járna el a kisebb— Nem látja úgy, hogy egy egységes és erős cigánypárt alkalmas lenne az érdekeik következetes megjelenítéséret — Nagyon sokan törekszenek a cigányok egységesülésére, nagyon sok cigány próbált már egységfrontot teremteni, párt- . bon, parlamentben vagy éppen csú «szervezetben fogalmazva. Azonban a cigányság politikai érdekei hasonlóan tarkák a többségi demokráciákhoz. Nem lehet tarka politikai eszmeiséget képviselő etnikumot egy pártba tömöríteni, hiszen ez csak súrlódást és feszültséget eredményezne. A cigányságnak is vannak kereszténydemokrata, szocialista és kisgazda beállítottságú tagjai, akiket nem lehel egy pártba integrálni. Minden politikai értékeket képviselő szervezetnek külön-külön kell politizálnia, de a minimális pontokban, a cigányság alapköveteléseiben meg kell egyeznünk. Pesti Hírlap, 1993.7.17
