Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Pesti Hírlap, 1993.7.15 32 szállítási késedelem miatt leáll az egész üzem. Egy bedolgozó vállalkozásnak akkor is tartania kell a szállítási időpontokat, ha történetesen eszkimók potyognak az égből. Egyébként egy életre elesik a megrendelésektől. — Ha már a kutatóiról, a fejlesztésről van nó... Szeretném megemlíteni azt a iától, ami most, az akadémiai törvény tervezetével kapcsolatosan folyik, s amelynek e&ik fontos eleme, hogy mi lesz a kutatással, az akadémiai intézetekkel, maradnak-e, vagy átkerülnek az egyetemekre T — Érdekei, tokiin azt tzcretnék, ha feketén fehéren eldőlne ez a kérdés. A kutatás ügye persze sokkal bonyolultabb ennél, talán pont a végletes leegyszerűsítés miatt keletkezett a heves polémia is. Természetesen kutatás nélkül nem lehet komoly egyetemi oktatásról beszélni. Még 1952-ben tett kísérletet az akkori rendszer arra, hogy teljes egészében elvegye az egyetemektől a kutatási feladatokat, de nálunk a BME-n szerencsére ez sohasem valósult meg. Mi mindig kutattunk is az oktatás mellett. Kétségtelen, hogy ezt a kutatási munkát erősíteni kell a jövőben; méghozzá úgy, hogy a kutatási munka és az oktatás között megmaradjon a mellérendeltségi viszony. A baj az, hogy sokan azt hiszik: úgy tudják megoldani az egyetemek kutatási probémáit, ha az akadémia kutatóintézeteit egész egyszerűen áttolják az egyetemekre. Ez nagy dőreség lenne, már csak azért is, mert az akadémiai intézetek egy sor olyan kutatási feladattal is foglalkoznak, amelyekkel nem tudnának mit kezdeni az egyetemek. Inkább arra lenne szükség, hogy az akadémiai kutatóintézetek egy része alakuljon át valamiféle oktatási intézménnyé, a többi pedig végezze tovább a dolgát, persze úgy, hogy intenzív és kétoldalú kapcsolatot épít ki az egyetemekkel. A fejlett nyugati országokban is ezt a rendszert építették ki, azzal a különbséggel, hogy ott a nagyvállalatok, a cégek is rendelkeznek saját kutatóintézetekkel, melyek rendkívül jó kapcsolatban vannak az egyetemi és az akadémiai bázisokkal. Hangsúlyozom: Magyarországon nincs szükség olyan nagymérvű átszervezésre, mint amilyenről sokan beszélnek, mindössze a helyes arányokat kell megállapítani. Természetesen a hazai kutatás-fejlesztés általános pénztelenségét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a gondok jelentős része most éppen ebből következik. Tudom, hogy nem megnyugtató, de a magyar kutatás-fejlesztés kérdése is lefelé tartó spirálban van, akár az egész gazdaság. Ugyanez jellemző Nyugat-Európára is. És Magyarországnak is el kell érnie valamikor a spirál legalsó pontját. Ám úgy gondolom, három éven belül már felfelé ívelő ágban leszünk.
