Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.14 19 Parlament útközben FARKAS ATTILA A közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási, valamint a csődtörvény mara'oni szavazással zárta évadját az Országgyűlés. Legközelebb, a nyári szünet után már az utolsó évre, az „érettségi" esztendejére szólítja a képviselőket az ülésterembe a csengő, jelezve, hogy a parlament közeledik a törvényhozási ciklus utolsó etapjához, a parlamenti választásokhoz. Az új demokrácia első Országgyűlésének végbizonyítványát majd a választópolgár állítja ki. Addig persze, az utolsó két szemeszterben, a képviselőháznak összességében, illetve egy-egy pártnak és képviselőnek is lehetősége van kr^td'ica föltomászására. De ezzel együtt az elmúlt három év teljesítménye is befolyásolja majd valamelyest a szavazót, aki a következő választáson voksaival. illetőleg távolmaradásával minősíti az Országházban négy évre bizalmat kapott politikusok, pártok teljesítményét. Nem érdektelen tehát, hogy milyen kép alakult ki a polgárban a parlamentáris demokrácia legfőbb letéteményeséről, a magyar parlamentről. Milyen benyomásokat, képeket őrizhet magában a választó az Országgyűlésről? Mennyire fedik le egy-egy polgár demokráciáról alkotott elképzeléseit a Kossuth téren hétről hétre történtek? Ezek a kérdések meghatározók lehetnek abban, hogy az új parlament megválasztásakor a jogosult polgárok milyen arányban járulnak urnához. A közvélemény-kutatások tapasztalatai szerint a rendszerváltás eufóriája ugyan már tűnőben van, de az emberek mégsem ábrándultak ki a demokráciából. a páriát leniből, jóllehet fenntartásaiknak gyakran hangot adnak a kormány és a törvényhozás teljesítménye láttán. Persze igazságtalan lenne a kezdő lépésein éppenhogy csak túllévő demokrácia minden gyermekbetegségét a parlamenten, a Házban helyet foglaló pártokon, politikusokon számon kérni. Nem jár távol az igazságtól az a politikusok körében olykor hangoztatott megállapítás, miszerint a parlament többé-kevésbé jó! tükrözi a társadalmat, és annak bizonytalanságai. ellentmondásai, kapkodásai nyomon követhetők a Ház munkájában is. De hát — tetszik, avagy nem tetszik — a képviselőket végül is ennek az országnak a polgárai választották. Ha pedig nem felel meg az általuk elképzelt képnek a parlament tevékenysége, az közvetett felelősséget ró a honatyákat, pártokat az Országházba juttató polgárokra. ám az esetleges csalódás egyben figyelmeztetés is kell legyen arra. hogy a polgár véleménynyilvánításának súlya van. Mit tett le a parlament az elmúlt három esztendőben a képviselők által oly gyakran emlegetett nép, társadalom asztalára? Ha számszerűleg nézzük, akkor mindéképpen figyelemre méltó az elmúlt több mint három esztendő mérlege. Csaknem négyszáz a Ház által elfogadott, illetőleg módosított törvények száma. Csak a most lezárult félévben több mint félszáz új jogszabály született, és a törvénymódosítások száma is meghaladta a három tucatot. Imponáló! — mondhatnánk. Ám, ha a számok mögé nézünk, és tartalmilag is megkíséreljük értékelni parlamentünk eddigi tevékenységét, akkor már több okunk lehet a csalódásra, illetve a bírálatra. Igaz. a mostani félévben végre valahára megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségtörvény, a képviselők megalkották a humán törvénycsomaghoz sorolt közoktatási, szakképzési és felsőoktatási törvényt, módosították többek között a Btk-t. a bírósági törvényt, és talán szeptemberben megkezdhetik munkájukat az ombudsmanok, az állampolgári és kisebbségjogok szószólói, de az adósság rovatban továbbra is tetemes mennyiségű jogszabály megalkotásának a hiánya szerepel. Elegendő utalni arra. hogy jelentősebb kétharmados törvény — leszámítva a bíróságit — az elmúlt fél évben, illetőleg tavaly sem igen született. Késik a honvédelmi, az ügyészségi törvén)1, és bár szeptemberre tervezik a házszabály módosításának napirendre tűzését, konszenzus híján nem biztos, hogy a parlament hátralévő idejében működéséhez adekvát, új házszabály alapján végezheti munkáját. És így nem mondhat búcsút a tevékenységét akadályozó, számos kérdésre választ nem adó, és így fölösleges, meddő vitákra alkalmat adó elavult szabályozásnak. Végül, de nem utolsósorban árnyat vet az Országgyűlésre, hogy el sem kezdődött az-új alkotmány előkészítése. Vagyis a Ház, illetőleg a törvényjavaslatok benyújtásáért elsősorban felelős kormányzat minden bizonnyal tekintélyes adósságot hagy a jövő esztendőben hivatalba lépő új Országgyűlésre. Hiba lenne azonban csupán a törvényalkotás oldaláról úgy értékelni a parlamentet, mint „törvénygyárat”. A parlament ellenőrző szén. valamint a politizálás első számú porondja. Így van ez akkor is, ha egyesek az olykor alacsony röptű szóváltásokból, civakodásokból. színvonaltalan napirend előtti felszólalásokból kiindulva száműznék a „pártpolitizálást" a Tisztelt Házból. Nem létezik, illetőleg nem szabadna, hogy létezzen autentikusabb hely egy-egy parlamenti párt. képviselő számára az adott törvényalkotási vagy politikai kérdésben markáns véleménye megfogalmazása az ország házánál. Ez egyelőre kevésbé tudatosul, hiszen hellyel-közzel a közvélemény és a sajtó is kevésbé vevő erre. mint egy-egy kevésbé magvas országházi „balhéra” vagy némely képviselő napirend előtti „jutalomjátékára". Ami viszont nem j mindig jutalom a parlament munkáját nyomon kísérő polgár számára. Megfontolandó lenne — és ez ismét az új házszabály mielőbbi elfogadását sürgeti —, hogy a napirend előtti „ingyen-tévéfellépéseket" megszüntesse a parlament. Akkor talán a javarészt csupán az ebben a műfajban jeleskedő honatyák — tekintve, hogy csak az ülésnap után kapnának lehetőséget mondanivalójuk elmondására — takarékosabban gazdálkodnának fellépési lehetőségeikkel. így a számukra jutó talán képletesen is kevesebb reflektorfény hozzásegíthet a parlamentről alkotott kép javításához. A törvénygyárról, a civódások fórumáról alkotott, sematizált parlamentkép lebontható a választásokig hátralévő egy esztendő alatt. Ez kormánypártoknak és ellenzéknek egyaránt érdeke. Miként minden állampolgárnak az. hogy az elkövetkező időszak törvényalkotó munkája. az Országházban folyó politikai vita az eddiginél amjaliabb képet adjon a Házról, hogy megalapozottan, jót és rosszat mérlegelve nyilvánítson véleményt az urnáknál.
