Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-21 / 8501. szám

A NAP INTERJÚJA Sasvári Szilárddal Tegnap a parlamentben az egyik legtöbbet emlegetett név Sasvári Szilárdé volt. A Fidesz 29 esztendős képviselője, aki a tudományos és felsőoktatási albizottságának elnöki tisztét tölti be, mintegy hatvan módosítóindítványhoz adta nevét. S ezeknek a javaslatoknak jó részét támogatta ' a beterjesztő tárca. Ami az említett esetek nagy-nagy többségében annyit jelentett, hogy ezeket az indítványokat meg is szavazta a parlamenti többség. Sok esetben ellenszavazat nélkül. A tegnapi vitában a szakmai szempontok győztek — Nagy sikernek érzi a keddi szinte véget nem érő parlamenti napot ? — Visszakérdeznék. Mini ellenzéki képviselői faggat, vagy pedig mint albi­­zollsági elnököl? — Mindkét minőségében faggatom. Tehát siker? — A hosszú szavazási procedúrái nem érzem éppen sikernek. Ami pedig a javas­lataimat illeti, nézzük először, hogy mit nem sikerült egyik minőségemben sem ke­resztülvinni. Itt ugyan jó kompromisszu­mok születtek. De minden kompromisszu­mot megszenved a jó ügy. Azok között a javaslatok között, amelyek nem szereztek támogatást, tehát elvéreztek a hosszú vi­tákban, benne volt a kreditrendszer meg­honosítására vonatkozó kedvenc felsőokta­tási elképzelésem. Nem fogadták el. — Hitelrendszer a felsőoktatásban? — Ez egy külföldön jól bevált pont­­szerzési gyakorlat a kötelező vizsgák és kötelező tantárgyak rendszere helyett. A lényege, hogy jópontokat gyűjt a hallgató az általa megválasztott tantárgyakból. — A felsőoktatás merevségét oldó el­képzelést vetettek el a honatyák, ha jól értem. — Igen. És azért bosszant ez, mert na­gyon szerettem volna, ha a felsőoktatási törvény jóban oldja a hagyományokat, a merev szisztémát. — De azért a kompromisszumok árán sok mindent nyert. Milyen, a Sasvári név­vel fémjelzett javaslat elfogadásának örül leginkább? — Több olyan javaslatomat is elfogad­ták, amelyek gyarapítják az egyetemi élet Sasvári Szilárd FOTÓ S7K5FTI TAMAS résztvevőinek beleszólási jogait, például a kollégiumi önkormányzatokat erősítik. Vagy: örülök, hogy egyik jól fogadott ja­vaslatom az egységes egyetem, az. Univer­sitas eszméjét szolgálja, mégpedig azzal, hogy hidat ver az azonos szakon, szakmai területen képzést folytató felsőoktatási in­tézmények között. S ezentúl szorgalmaz­za a doktori képzésben, az úgynevezett habilitációs eljárásokban a ncíh egyetemi jellegű tudományos kutatóintézetek és az egyetemek együttműködését. Ez válasz­falak bontásához járul hozzá. — Kormánytisztviselők legtöbbet hangoztatott jelzője e humán törvények esetében, hogy „konszenzusosak", egyetértéssel fogadták el őket. a bizott­sági viták során kialakult volna ezek szerint a politikailag nem azonos állás­pontéi csoportosulások szakmai egyetér­tése. Ezt a közoktatási törvénnyel kap­csolatban is állítják. És teszik e meg­állapításokat méginkáhh most. a felső­­oktatással kapcsolatban. Jogosan? — Ami a közoktatási törvényt illeti, ott a szavazási statisztikáknak nem sza­bad teljesen bedőlni, az csalóka. Egyes lényegi kérdésekben például nem alakult ki az. ellenzék egyetértése. Még alaposan elemezni kell a közoktatási törvény el­fogadási arányainak okait. A felsőokta­tási törvény szavazási eljárásánál ellen­ben csakugyan érezhető volt a szakmai szempontok elsődlegessége, és a kor­mánypártok csakugyan rokonszenves engedékenységet mutattak. Ezt méltá­nyolni kellett, és kell a jövőben is. • N. Sándor László CT! Magyar Hírlap, 1993.7.14

Next

/
Thumbnails
Contents