Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.14 16 Elfogadták a felsőoktatási törvényt Mintán hétfőn a köz- és a szakoktatási törvényt elfogadta a parlament, tegnap reggel berekesztették a felsőoktatási törvény vitáját. Majd a határozathozatali eljárás során mintegy ötszáz módosító indítványról szavaztak a képviselők. A nyári ülésszak utolsó napján a délutáni órákban már-már a szavazásnak végére jutottak a képviselők. De aztán egy időre 1 kény telenek voltak elnapolni a végső döntést. A parlament kétharmada úgy vélte, a törvény paragrafusai közt ellentmondások feszülnek. A felsőoktatási törvény alapelveiben konszenzusra törekvés mutatkozott az előkészítők között. Mádl Ferenc művelődési miniszter vitazáró beszédében arra mutatott rá: azok, akik kimunkálták a törvényi, egyetértettek fő céljaiban: szolgálja a hallgatói és az oktatói érdekvédelmet, az intézményi autonómiát. Először foglalják törvénybe Magyarországon, hogy az egyetemekének nem csupán oktató, hanem egyszer s mind oktató funkciója is van. A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény duális rendszerű, azaz megkülönbözteti, funkciójukat tekintve, az egyetemeket és a főiskolákat. Törvénybe foglalták az egyetem feladatát a posztgraduális képzésben. A törvény előrelépést jelent az intézményi önkormányzat tekintetében, és lényegesen nagyobb szerepet biztosít a hallgatóknak az egyetemi, kari stb. tanácsokban. A miniszter, aki egyszersmind elnöke a Tudománypolitikai Bizottságnak. sajnálatát fejezte ki, hogy a humántörvénv-csomag negyedik részét, az akadémiai törvényt nem tudta a nyári ülésszakon elfogadni a parlament, de határozott Ígéretet tett arra. hogy az őszi ülésszak első témája ez a törvény lesz. amelyet a kormány változatlanul támogat. Végül a képviselők 179 igen. 91 nem és 14 tartózkodás mellen elfogadták a törvényi. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosításának határozathozatalát is félbe kellett szakítani. A módosítás a közösségi vallásgyakorlás katonai létesítményben történő tiltását oldja fel. Az SZDSZ és a Fidesz a végszavazást megelőzően kifogásolta, hogy a módosítások nyomán egy korábbi megállapodással ellentétes törvény születne. A Fidesz frakcióvezetője megjegyezte: az ellenzék kutyaszorítóba került, meri ha nem szavazza meg a javaslatot, alkotmányellenes helyzetet tart fenn. Ezért frakciójuk a módosítás támogatása mellett döntött. Az SZDSZ frakció ezzel szemben tartózkodott a szavazásnál. Balsai István igazságügyminiszter tagadta, hogy bármiféle megállapodás született volna a kétharmados többséget igénylő javaslat elfogadásával kapcsolatban. A parlament végül 201 igen, és 77 tartózkodás mellett elfogadta a törvénymódosítást. • N. E.-N. S. L. Igazat mondott-e Suha? Igazat mondott-e Suha György rendőrségi szóvivő, amikor a Hét című műsorban az 1992 október 23-ai eseményekről nyilatkozott — tette fel a kérdést Eörsi Mátyás (SZDSZ) tegnapi interpellációjában. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár közölte: már csak azért sem kívánnak válaszolni a kérdésre, mert ezáltal állást foglalnának arról, hitelesnek tekintik-e az Egyenlegben bemutatott felvételeket. A képviselő nem. a parlament elfogadta az államtitkár válaszát. Akadémiaitörvény-javaslat csak ősszel A felsőoktatással szorosan összefüggő akadémiai törvény sorsáról érdeklődött a Magyar Hírlap a déli sajtótájékoztatón Kulin Ferenctől. a kulturális bizottság elnökétől. A két törvény együttes tárgyalását a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Rektori Tanács elnöke közösen kérte a parlamenttől. Kulin Ferenc jelezte, hogy a két törvényjavaslatot igenis párhuzamosán tárgyalta a parlament, és azok egymásra épüllek. A szakbizottságok a két törvényt egyszerre érintő kérdésekben már kialakították álláspontjukat és csak a vita befejezése, továbbá a határozathozatal marad az őszre. A független képviselők sajtótájékoztóján Kupa Mihály — Kálmán Anila politikai államtitkárt idézzük — valóságos „bombát robbantott" a kultuszminisztérium alatt. Egyetlen lényegi javaslata volt ugyanis Kupa Mihálynak. de az nem lett része a felsőoktatási törvénynek. A Kupa-javaslat lényege az volt. hogy kötelezni kell a minisztériumot: jövő áprilisig felsőoktatási fejlesztési koncepciót dolgozzon ki. Kupa Mihály vitatta, hogy csakugyan stratégiai ágazat lenne a felsőoktatás finanszírozási szempontból. Az 1994-es költségvetési javaslat ugyanis nem így kezeli. A felsőoktatási programot 2000-ig kellene tervezni. Ez minőségi változásokat, beruházásokat és felvételi keretszámbóvítést jelent, ami pénzigényes. Ezt az adott időszakban a költségvetés nem fedezi, legalábbis a volt pénzügyminiszter véleménye szerint nem. Ezt Kupa súlyos hibának véli. men mint utalt rá, például Hollandiában ötévre előre terveznek, de a felsőoktatási kereteket évről évre a szükségletekhez igazítják. Felzárkózó országok képtelenek Európához közel kerülni. ha a felsőoktatást finanszírozási szempontból is nem tekintik stratégiai ágazatnak. E felzárkózási szemlélet pénzügyi gyakorlatát hiányolta az exminiszter. Kulin Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény lényegi változást hoz a felvételek rendszerében, ugyanis csak az alsó felvételi keretszámot szabja meg. a központilag kialakított keretszámon belül normatív támogatást ad a minisztérium. A felsőoktatási intézmények maguk tágíthatják a felvehetők létszámkereteit, ha tudnak pótlólagos forrást szerezni. Ugyanakkor nem köteles szűrni, szelektálni. Vizsgáztatni az egyetemre, főiskolára pályázókat az egyetem: csupán betölthető helyei és anyagi feltételei korlátozzák abban, hogy szaporítsa hallgatóinak számát. Jánosi György , az MSZP képviselője nagyon pozitívan értékelte, hogy a törvény biztosítja a széttagolt irányítás megszűnését. A földművelésügyi és a népjóléti, illetve az egészségügyi tárca kénytelen lesz fokozatosan átadni autonóm intézményeinek irányítását a művelődésügynek. Ezt Jánosi úgy értékelte, hogy ezekben a kérdésekben személyesen Surján László, illetve Szabó János volt kénytelen visszavonulni. A törvény nem következetes, szerinte, az autonómia tekintetében, hiszen az intézményvezetőket a tárca nevezi ki és megteheti, amint a Képzőművészeti Főiskolai esetében meg is tette, hogy az intézmény tanácsa ellenében nevez ki neki tetsző s az intézménynek nem tetsző személyt rektornak, főigazgatónak. Végül pedig a lehetséges fiatal oktatók alkalmazási feltételeit az MSZP képviselő szerint, a törvény a fiatal tehetségek számára előnytelenül szabja meg. s a tanársegédek meghatározott idejű szerződéses alkalmazása elriaszthatja a tanársegédeket a felsőoktatástól • N. S. L.
