Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.14 14 nyítéka. Ám elfogadva, hogy ez mégis bekövetkezhet, a magyar csapatok legfeljebb néhány óra. de inkább fél nap múltán kezdhetik meg áz ellenség felszámolását. A katonák ugyanis a laktanyákban állomásoznak, hiszen a csapás váratlannak bizonyul. így optimális esetben is legfeljebb néhány óra alatt képesek elhagyni a helyőrséget, ahonnan átlagosan 30 kilométer/óra menetsebességgel haladhatnak az ellenséges csoport felé. S miután valószínű, hogy az ellenség felszámolására nem egyetlen pontról érkeznek, a harc felvétele előtt összpontosítási körletbe kell vonulniuk, ami további időveszteség. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy kiszolgálóalakulatok sorát is mozgatni kell. Ráadásul — a váratlanságból kiindulva — senki nem tudhatja pontosan, hogy milyen erőt kell bevetni: néhány századot vagy mind a két dandárt. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy eközben az ellenség is hasonló sebességgel halad, vagyis a déli határtól hét óra alatt a fővárosba érkezhet Legalábbis akkor, ha valóban létezik az a sokat emlegetett váratlanság. igen barátságtalan lépés lett volna a fegyveresek felvonultatása. Vagyis a Magyar Köztársaság biztonsági érdekeit mintha kevesebbre tartották volna, mint egyik-másik állam véleményét. Olaszország és Ausztria viszont a határ közelében összevonta alakulatait, és az akkori Jugoszlávia nem is tiltakozhatott, miként Szerbia ma sem tehetné, hiszen területén a központi kormányzat ellenőrzése alól kiszabadult fegyveres csapatok mozognak, amelyek tevékenységéért Belgrad aligha vállalna felelősséget. A honvédelmi törvény tervezetének célja mindezek tükrében mintha az lenne, hogy a kormány felhasználhassa a honvédséget, mégpedig az alkotmányban előírt minősített helyzet kihirdetése, valamint a parlament előzetes kontrollja nélkül. Az alkotmánymódosítás — a váratlanság bevezetésével — ugyanis azt jelentené, hogy deklarálják: meglepetésszerű támadás esetén a végrehajtó hatalomé a hadsereg. Hasonló logikát tükröz a törvénytervezet azon kitétele, amely az ország belső biztonságát veszélyeztető helyzetben engedné meg a katonák bevetését Ezt az esetet ugyanis a kormány nem Részletek a 8984. számú, az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatból 1. paragrafus Az alkotmam az alábbi 19/E paragrafussal egészül ki: » 19/E. (1) Az ország légterének szándékos megsértése, váratlan légitámadás vagy külső fegyveres csoportnak a Magy ar Köztársaság területére történő váratlan betörés esetén a támadás elhárítására a kormány — az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett — szükségállapot kihirdetése nélkül is azonnal intézkedni köteles. 2. paragrafus Az alkotmány 40'A paragrafusa helyébe a következő rendelkezés lép: 40'A paragrafus (1) A fegy veres erők alapvető kötelessége a haza katonai védelme. Fegyveres erők: a Magyar Honvédség és rendkívüli állapot idején a határőrség határvédelmi egységei. (A tenezet elfogadásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának sunazatáran an szükség.) Mindezek alapján egyértelmű: az alkotmánymódosítást azzal nem lehet indokolni, hogy a kormány gy orsabban képes dönteni a fegyveres erő bevetéséről. A jelenlegi technikai feltételek mellen ugyanis aligha kell több néhány percnél ahhoz, hogy — az Országgyűlés akadályoztatása esetén — az alkotmányban meghatározón közjogi méltóságok állást foglaljanak aminősített helyzet kihirdetésének szükségességéről és a honvédség bevetésének indokoltságáról. Az elképzelés tehát inkább politikai célokat szolgál, mintsem az ország biztonságának fokozott szavatolását — vélik egyes szakértők. A déli határ mentén csaknem két esztendeje kialakult veszélyhelyzetre — amelyre most hivatkoznak — ugyanis mindez roppant kései válasz. Mert például a hatályos alkotmány nem zárta volna ki, hogy a Baranyaháromszögben dúló harcok idején a határ közvetlen közelében minősített helyzetet hirdessehek ki, és jelentős erőket vonjanak össze. Ezzel szemben nálunk először a rendőrség karhatalmi alakulatait vitték a határra, majd a veszélyhelyzetre hivatkozással sietve felállították a határőrség akciószázadait. A katonai lépések elmaradását pedig rendre azzal magyarázták, hogy tekintené a fegyveres erők alkalmazásának, jóllehet, a javaslat szerint háromezer katona bevetéséről lehet szó. Más oldalról vizsgálva valami hasonlót jelentene az is, ha a miniszter közvetlenül adhatna utasítást a honvédség parancsnokának, akinek így elveszne a szakmai és fegyelmi felelőssége —•"hívja fel a figyelmet a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának egy-korábbi tanulmánya. A miniszternél ugyanis a hadsereg jogszerű működtetéséért való fegyelmi felelősség nem értelmezhető, ráadásul a honvédség tevékenysége felem törvényességi felügyeletet éppen neki kellene gyakorolnia. Ennek következménye lehet — szögezik le a BHKK szakértői —, hogy a hadsereg egész működése jogszerűtlenné válik.1 S bár a politikai felelősséget a miniszternek viselnie kell, ennek alkotmányjogi következménye legfeljebb a következő választás idején mutatkozhat, hiszen a konstruktív bizalmatlansági indítvány kizárja, hogy például a parlament kezdeményezze a tárca vezetőjének me- * nesztéséi I írta és összeállította Lencsés Karoly
