Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
13 szempontokat érvényesíthet például a személyzeti kérdésekben, de más területeken is. Nagy Feró koncertsorozata jól szemlélteti ezt. Ugyanakkor elvész a honvédség vezetőinek szakmai felelőssége — állítja Keleti. Rendkívül sajátos a Honvédelmi Tanács működésének szabályozása is. A testület valamennyi döntését egyszerű többséggel hozhatja meg csupán egyetlen kivétel van: kéthar mados támogatás a tanács valamely tagja mentelmi jogának felfüggesz téschez kell. Ezzel szemben egvsze rű többséggel döntenének arról hogy a fegyveres erők átlépjék-e a magyar államhatárt, illetve hogy idegen csapatokat áliomásoztatassanak vagy alkalmazzanak az ország területén. A képviselő mindezek alapján úgy gondolja, a tervezet számos eleme a kormányzat túlsúlyának biztosításé: szolgálja. Ezzel szemben olyan törvényre van szükség, amely a mindenkori ellenzék — de főként a társadalom — számára hosszú távon megfelelő garanciákkal szolgál — állítja. A parlament számára a tervezet ugyan biztosítja, hogy a honvédelmi alapelveket, a létszámot, a haditechnikai fejlesztés főbb irányait, illetve a költségvetést jóváhagyja, ám például a végrehajtó hatalom döntene a konkrét technikai beszerzésekről. Ráadásul a kormány a közelmúltban megvitatta, s — amint hírlik — el is fogadta a honvédség középtávú fejlesztési tervét, feladatokat szabva utódának. Ez ellentétes a javaslat szellemével, így a törvény parlamenti vitája előtt nem tekinthető barátságos gesztusnak. De Keleti szerint az sem szerencsés, hogy például a MÍG —29-esekről is a képviselők megA váratlan csapás lehetőségének elfogadása végzetes lehet A honvédelmi törvény tervezetének célja mintha az lenne, hogy a kormány felhasználhassa a honvédséget, mégpedig az alkotmányban előírt minősített helyzet kihirdetése nélkül — vélekednek egyes szakértők. A váratlanság fogalmának bevezetése talán a legárulkodóbb a kormányzat szándékairól, hiszen az alkotmánymódosítás tervezetében foglaltak kizárólag politikai tartalmat hordoznak, szakmai szempontból értelmezhetetlenek. Mert mit tehet például a magyar légierő egy váratlan légicsapás esetén, amikor a gépek jelenleg 15 perces készenlétben várakoznak a földön? Ez azt jelenti, hogy a riasztást követően negyed óra múlva szállhatnak fel, miközben ennyi idő alatt az ellenség akár ötszáz kilométert is megtehet A támadót egyébként szerencsés esetben a határtól két-háromszáz kilométernyi távolságban fel lehet deríteni, csakhogy mire a hazai légierő felszáll, az ellenség száz-kétszáz kilométert is megtehet a magyar légtérben. így egy valóban váratlan támadást elhárítani képtelenség. A megoldás csak az lehetne, hogy — amennyiben a támadás veszélye realitás — a ; vadászgépek állandóan a levegőben járőrözzenek. Erről azonban — elsősorban gazdasági megfontolásokból — szó sincs. Tehát mintegy deklaráljuk, hogy védtelenek vagyunk. Az alkotmánymódosítás szerint a szárazfóldön bekövetkező váratlan támadás esetén a kormány kétdandámyi erő felett rendelkezhetne, s a parlament csak utólagos kontrollt gyakorolhatna. Ezzel szemben Magyarországon ma van kilenc dandár — létszámuk egyenként kérdezése nélkül döntöttek — ez 260 millió dolláros beruházás —, miként egyéb célokra is több százmillió forintot fordíthatnak parlamenti kontroll nélkül. A szakértő úgy véli, az Országgyűlésnek kellene meghatározni a fegyveres erők felső szintű vezetésének rendjét, amelyet a tervezet szerint a végrehajtó hatalom tetszése szerint alakíthatna ki. Ez a megoldás veszélyeztetné a honvédség stabilitását, mert akár kormányzati ciklusonként változhatna az irányítás rendszere. Keleti azt is felvetette, hogy a hadsereg magasabb harckészültségbe helyezését és mozgósítását szintén az Országgyűlés hatáskörébe lenne célszerű utalni, hiszen ezek háborús szituációt megelőző intézkedések. A képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet több pontján alkotmányellenesnek tűnik. A leginkább kifogásolható kitétel, hogy a javaslat szerint tartalékos szolgálatot lehetne teljesíteni a rendőrségnél, a tűzoltóságnál és a — büntetés-végrehajtásnál! Az alkotmány viszont honvédelmi kötelezettségről beszél, amit rendkívül nehéz kiterjeszteni a börtönökre. A legveszélyesebbnek azonban a rendőrség tartalékosokkal való feltöltése bizonyulhat, hiszen két miniszter megállapodásán múlhat, mennyivel : bővítik a testület létszámát. De ezzel j összefüggésben felvetődik az is: ha j a határőrséget kiveszik a fegyveres erők köréből, ott vajon lehet-e sorkatonai szolgálatot teljesíteni. Az MSZP egyébként 16 alkotmányellenesnek vélt pontot sorolt fel. de észrevételeikre a tárcától még választ sem kaptak. háromezer körüli —, ebből három feltöltöosége 75. háromé 50, míg további háromé 25 százalékos. A katonák negyede mindenütt újonc, legalább másik negyede a laktanyán kívül tartózkodik, egy része pedig szolgálatot ad. így két ütőképes dandár mozgósítása sem egyszerű feladat. Ugyanakkor az egységek az ország területén szétszóródva helyezkednek el. vagyis további problémát jelent az erők megfelelő helyre összpontosítása. Az alkotmánymódosítás szempontjából azonban fontosabb szakmai kérdés, hogy milyen erőkkel szemben érdemes két dandárt bevetni. Hiszen, ha néhány tucatnyi fegyveres átsodródásáról van szó. azokkal a határőrség akciószázadainak kell felvenniük a harcot. Ezért is érthetetlen, hogy az alkotmánymódosításra irányuló másik javaslat miért veti fel: a szintén honvédelmi kötelezettségen alapuló szervezet ne tartozzék a fegyveres erőhöz. Külpolitikai megfontolásokból vajon valóban nem közömbös, hogy minek nevezzük a katonát? De vélhetően más szempontok vezérlik a jogalkotót: a rendészeti izervvé nyilvánított határőrség felen a belügyminiszter rendelkezhet Egyesek emiatt is bizonyos politikai manipulációra gyanakszanak. A katonaság nyilván csak akkor avatkozik közbe, ha legalább néhány zászlóalj tört be az ország területére. Ekkora létszámot azonban nem lehet észrevétlenül mozgatni. így kétséges. hogy beszélhetünk-e egyáltalán váratlanságról. Ha pedig ilyen erő mégis meglepetésszerűen lépi át a határi, az a katonai hírszerzés tökéletes működésképtelenségének bizo-
