Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.14 06- Teljesen egyértelmű a változás. Munkatársaimmal készítettünk egy alapos és átfogó elemzést a középeurópai országok franciaországi képéről és kapcsolatrendszerérői. Azt állapíthattuk meg. hogy míg a nyolcvanas évek végéig nagyjából az ötödik helyen álltunk - Románia, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia mögött addig mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Általános francia vélekedés szerint a visegrádiak elhúztak a többiektől. S nem lehet eleget ismételni, hogy a volt KGST-államokba irányuló francia beruházások ötven százaléka Magyarországra érkezik, ami számunkra rendkívül pozitív fejlemény. Az utóbbi hetek azt mutatják, hogy ez az irányzat folytatódik, azzal a kiegészítéssel, hogy Csehország mindinkább fölzárkózik Magyarország mögé. Gazdasági körökben pillanatnyilag ez a két állam élvez elsőbbséget, s ez bizonyos mértékig tükröződik a diplomáciában is: Juppé külügyminiszter a térségben először Prágát és Budapestet kereste föl.'- Mérlegre tehetők-e a gazdasági és kulturális kapcsolatok: miközben a francia érdeklődés nyomán a gazdasági együttműködésben egyfajta fejlődés észlelhető, a kulturális szférában mintha nem lenne mozdulás.- Úgy gondolom, hogy kulturális téren egyfajta szinten tartás figyelhető meg, ami talán természetes, hiszen ebben a szférában talán már a hatvanas évek eleje óta igen jó kapcsolatok alakultak ki. A gazdaságot érdekes mozgás jellemzi: a nagy beruházások közül, amelyeket a francia kormány 1990 óta támogatott vagy támogatni próbált, eddig még egy sem valósult meg. Most a legjelentősebb talán a Hegyeshalom-Győr autópálya, amely nagy francia részvétellel épülhetne meg, s jó esély mutatkozik a Budapest- Kelebia vasútvonal rekonstrukciójára, ha a tárgyalások megfelelően haladnak, különösen pénzügyi szempontból.- Van-e annak nyoma a diplomáciában, hogy az említett nagy tervek végrehajtása valamiképpen késlekedik? Vagy éppen létre sem jön, amint például a közelmúltban kiderült, hogy nem a Maira cég kapja meg a negyedik budapesti metróvonal építését.- Van ennek diplomáciai kisugárzása, mert minden állam, így Franciaország is tudja és észleli, hogy egy-egy ilyen terv megvalósulása voltaképpen többet jelent, mint maga a nagyberuházás. De a lényeg mégis a gazdasági szférában dől el, s azt hiszem, általános irányzatról nem beszélhetünk, mert mindig konkrét körülmények határozzák meg a.dön- - lést. Itt sokan eléggé tragikusan fogták föl a Matra cég kiesését a versenyből, de hát máshonnan nézve, ez, mégsem olyan meglepő, hiszen Párizs városa nem volt hajlandó Matraszerelvényeket rendelni, miközben Toulouse-ban már fölavatták a Matra-metrót. Mindamellett az a véleményem, hogy az országról kialakított kép szempontjából szükség van egy-egy ilyen terv megvalósítására, ezért tartanám fontosnak a megegyezést a Budapest-Kelebia vasútvonal rekonstrukciójáról. Ennek politikai mellékzöngéi is vannak, hiszen összefügg a jugoszláv válság állapotával, illetve a megoldás távlataival. A kapcsolatok jelentősége- Végül egy olyan kérdés, amely az ön személyén keresztül kapcsolódik a magyar-francia viszonylatok fejlődéséhez. Nem egészen három évvel ezelőtt egyik nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy kétségbe vonja a diplomácia „szakma" jellegét. Hogyan látja ezt csaknem három év múltán, annak fényében, amiként a magvar-francia kapcsolatok alakultak?- Úgy gondolom, hogy bizonyos mértékig félreértették vagy félremagyarázták szavaimat. Éppen a francia diplomácia példája mutatja, hogy sokan érkeztek máshonnan külügyi szolgálatba: a múlt században például Chateaubriand, Benjamin Constant. Lamartine, a nagy romantikus költő, századunkban pedig két olyan alkotó, mint Paul Claudel és Saint-John Perse is vállalt külügyi megbízatást. A pályán tehát nem kizárólag azok tudnak mozogni, akiknek diplomáciai alapképzettségük van, ilyen iskolákat végeztek. Természetesen szükség van az alapvető szakmai tudás elsajátítására, de továbbra is fenntartom, hogy a szűkebben vett diplomáciai terület ismeretén túl óriási előnyt jelent, ha az ember a társadalom más szféráiban is ismerős, másfajta kapcsolatrendszerrel is rendelkezik. Párizsban a szeren-csés vélfjlf^&y. hozta, hogy a cseh és a lengyel nágykövet is hozzám hasonló indíttatású, és a témáról löbbszötnbfcszélvtéít. a véleményünk ebben teljesen egybevág. Úgy gondolom, hogy sikerült is elég komolyeredményeket elérnünk az utóbbi csaknem három esztendőben. (m. j.)
