Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.14 (Tudósítónktól) PÁRIZS - A nagyberuházások sorsa kisugárzik a diplomáciára is, itt sokan eléggé tragikusan fogták föl, hogy a Matra cég kiesett a budapesti metróversenyből, pedig Párizs sem rendelt a korszerű szerelvényekből. Lapunknak adott interjújában a többi között ezt mondta Szávai János, hazánk párizsi nagykövete, aki nem egészen három éve tölti be ezt a posztot a francia fővárosban.- Nagykövet úr! Az új francia kormány március végi hivatalba lépése után magyar kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt több ízben hangsúlyozták, hogy az új párizsi kabinet több tagjának kifejezetten jó személyes kapcsolatai vannak magyar politikusokkal, ezért a két ország együttműködésében a korábbinál intenzívebb szakasz várható. Úgy tűnhet fel azonban, hogy az elmúlt hónapok nem igazolták ezeket a reményeket. netán illúziókat. Vagy tévednék? * Árnyalni a képet- Gondolom, hogy kicsit árnyalni kellene a képet. Részben nem szabad arról elfeledkezni, hogy az előző, szocialista kormányban is volt több olyan miniszter, aki nagyon sokat tett a kapcsolatok fejlesztéséért. Csak két nevet említek: Pierre Jo.xe hadügyminiszterét és Michel Yauzelle igazságügy-miniszterét. Részben azt hangsúlyoznám, hogy az új kormányt övező várakozás teljességgel jogosult: a kabinet négy-öt tagját magam is ismertem már korábbról, s tapasztaltam, hogy mennyire könnyű velük a kapcsolatteremtés, milyen nyitottak gondjainkra. Ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a kormány csak valamivel több mint száz napja van hivatalban, és természetesen lefoglalják a belső problémák. Úgy gondolom tehát, hogy még legalább fél évig, tehát ennek az esztendőnek a végéig a Balladur-kabinet tevékenységének súlypontja a belpolitikára helyeződik, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó külpolitikai területekre, így a GATT-ra. Végül egy harmadik megjegyzés: egy-egy ország külpolitikája általában nem változik radikálisan, ha új kormány lép hivatalba, hiszen vannak állandó nemzeti érdekek.- Ha számba vesszük, hogy mi történt a márciusi kormányváltás óta, akkor nyugtázhatjuk, hogy EK-társulási szerződésünket, amelynek ratifikációja, úgy látszik, nem volt napirenden egészen a választásokig, a napokban megszavazta a nemzetgyűlés; ez tehát már az új külügyminiszter és az európai miniszter munkájának az eredménye. Másodszor: a j földrészünkön új rendet, s ennek megteremtésére összeurópai értekezletet előirányzó, még kezdeti szakaszban lévő Balladur-terv első változata számos olyan elemet tartalmaz, amely kifejezetten a magyar külpolitika által fölvetett témákból táplálkozik, így például előtérbe helyezi a kisebbségi kérdést. Harmadszor: úgy gondolom, hogy nagyon eredményesek voltak Lamassoure európai miniszterrel folytatott megbeszéléseink, s a koppenhágai nyilatkozatba hazánk és a többi középeurópai ország EK-felvéteiének kérdése így került be, ahogyan azt a magyar külpolitika másfél-két éve kéri.- Mindamellett engedjen meg néhány közbevetést: a társulási szerződés ratifikációs eljárásával a franciák az EK-n belül alaposan lemaradtak. A Balladur-tervvcl kapcsolatban olyan kételyek is fölvetődnek, hogy nem akarják-e ezzel az elgondolással a közép-európai országok belső, egymás közötti kapcsolataira helyezni a hangsúlyt, s végül: a számunkra igen kedvező koppenhágai nyilatkozat ellenére úgy fest, hogy a Közösségen belül a franciák az elmélyítők táborát gyarapítják, s nem azokét, akik a kibővítés szószólói.- Azt hiszem, nem feladatunk a francia külpolitika értékelése, másfe-' - lől Juppé külügyminiszter és Lamassoure európai miniszter őszintén elmondták, hogy az EK-naptár első időszakában az EFTA-országok felvételét tárgyalják, a második szakaszban a Közösség bizonyos strukturális átalakítását végzik el, mert jelenlegi formájában a szerkezei talán már most is működésképtelen, és a mi felvételünk csak a harmadik szakaszban kerülhet sorra. Ezek a realitások. Azt hiszem, van bizonyos játékterünk, s ez valamelyest nőtt az új kormány hivatalba lépése óta. De tudomásul kell venni, hogy vannak olyan adottságok, amelyeken nem tudunk változtatni, és külpolitikánkat, illetve a magyar-francia kapcsolatrendszert csak ezek figyelembevételével tudjuk formálni. A visegrádiak az élen- Hogyan látja azt az adottságot, hogy az e századi francia külpolitikának Közép-Kelet-Európában hagyományosan nem a mai értelemben vett visegrádi térség, hanem Románia volt a súlypontja? \ an-e ebben változás? ‘ Szávai nagykövet a Balladur-kormúny tevchenyscgénelc súlypontjáról • * • • I _ , , , [ • i , . Alaposan változott Párizs Közép-Európa-képe.
