Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-01 / 8490. szám
Kapu, 1993/5.sz., május 21 KOVÁCS TERÉZ A VMDK által elképzelt autonómia területi sajátosságai és a vele kapcsolatos vélekedések Szomszédos államaink nagy idegenkedéssel tekintenek az ottani magyarság minden autonómiatörekvésére, pedig Európában nem a nemzeti államokon belüli bezárkózást, hanem egyre jobban a kisebbnagyobb autonómiával rendelkező régiók, tartományok együttműködését szorgalmazzák. Ezt szomszédaink közül most legkevésbé éppen azok értik meg ahol - nem illő ugyan erre hivatkozni, de - voltak bizonyos hagyományai az autonómiáknak. A Vajdaság fogalom eredete A Vajdaság ma három földrajzi területből: Bácskából, Bánátból és Szerémségből áll. A temesi bánságot (később Bánát) a XVIII. század elején osztrákok hozták létre, és igazgatásilag a bécsi udvari kamara alá tartozott egészen 1775-ig. Ekkor visszakerült Magyarországhoz és belőle három megyét hoztak létre: Torontáli, Temest és Krassót. A mai Vajdaság ebből a területből az egykori Torontál megyét foglalja magába. „A temesi bánság kissé módosított névvel és megnagyobbodott területtel 1849- ben kelt új életre, midőn a szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a Magyarországtól elszakított Krassó, Temes, Torontál (beleértve a nagykikindai területet is), Bácsbodrog megyék és Szerém megye rumai és Hoki járásainak területéből új koronatartományt alakított Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven." 1 1860-ban a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság megszűnt, és területén visszaállt az 1849 előtti magyar igazgatás. Köztudott, hogy a nagyhatalmak az első világháború után ezt a területet Jugoszláviának adták, bár a szerbek, a maguk módján, már korábban megtették ugyanezt. Hiszen 1918. november 25-én összehívták a Nagy Vajdasági Nemzetgyűlést A meghívott 775 küldött közül egy magyart 2 németet, néhány románt és bunyevácot leszámítva, mindenki szerb volt. Az összejövetelt Újvidéken tartották, ahol határozatba foglalták, hogy a Vajdaság egyesül a Királyi Szerbiával. Történt ez akkor, amikor a magyarok és a nagyhatalmak is egyértelműen úgy tartották, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyes területei hovatartozása eldöntésének legjobb módszere a népszavazás lesz. Ráadásul az akkori Vajdaság lakosságának egyharmada magyar, egyharmada szerb volt. Ugyanennyit tettek ki az egyéb népcsoportok (németek, zsidók, szlovákok, románok stb.) együttesen. Ez utóbbiak 80 százalékát azonban németek alkották, akiknek egy része a második világháború után elmenekült, nagyobb részüket azonban helyi munkatáborokba gyűjtötték, ahol éheztették, kínozták és agyondc 1 ^oztatták ókét. Következésként, nagy részük meg-r halt, kisebb részük pedig a munkatáborok felszámolása után (1949- 1951-ben) még egy ideig megmaradt szülőföldjén, de azután kivándorolt Németországba. 1941-ben a Vajdaság egy része - Bácska és Baranya - Magyarországhoz került, majd 1945 márciusában az akkori partizán vezetők. Titoval az élen, ismét Szerbiához csatolták. A Vajdaság lakosságának akkor 25 százaléka volt magyar. A mai Vajdaság nemzeti szempontból Európa legkevertebb területe. Megtalálhatók benne az összes délszláv népek, de amellett ott vannak a nemzeti kisebbségek (népcsoportok) is. Az 1961-es az első olyan népszámlálás, amely már egy konszolidáltabb korban zajlott le. Ekkor a szerbek a nem egészen kétmilliós Vajdaság 57, a horvátok meg 7 százalékát tették ki. A szerbek aránya azóta csak nőtt, a horvátoké pedig - főleg az 1991-es népszámlálás időszakára - csökkent. A többi délszláv népek a lakosságon belül pár százalékot tesznek ki, ezen belül a macedónok és főleg a szlovénok az 1 százalék alatt vannak. A nemzeti kisebbségek közül továbbra is a legszámosabbak a magyarok, akik 1961-ben 21, 1991-ben pedig már csak 17 százalékot tettek ki. Mellettük élnek még a szlovákok, a románok és a ruszinok. Ez utóbbiak a lakosság 0-2 százalékát alkotják. Az elmúlt szocialista rendszerben a Vajdaságban öt hivatalos nyelv volt: az akkor még szerbhorvátnak nevezett mellett a magyar, a szlovák, a román és a ruszin. A szerbiai autonóm tartományoknak (Koszovó és Vajdaság) hol kisebb, hol nagyobb önállóságuk volt. Legutóbb 1989-ben beolvasztották őket a Szerb Köztársaságba, és azóta közjogilag nem léteznek. A VMDK autonómia koncepciója Az 1990-ben alakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is kiáll a Vajdaság alkotmányjogi státuszának rendezése mellett, de politikai stratégiájában egy ettől lényegesen más tartalmú és területre kiterjedő autonómia koncepció szerepel. Megfogalmazásukban az autonómia és az önkormányzat szinonimaként jelenik meg. Ágoston András, a VMDK elnöke a szervezet 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén előterjesztette az autonómiára vonatkozó elképzeléseiket, amelyeket a jelenlévő küldöttek el Is fogadtak. A dokumentum ci-
