Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-01 / 8490. szám
1 22 me: Vajdasági Magyar Autonómia Memorandum és lényege, hogy az ottani magaroknak attól függően, hogy hol élnek, három szinten kellene garantálni az önkormányzatot. Ezek: 1. Személyi (perszonális) önkormányzat; 2. a Magyar Autonóm Körzet; 3. a magyar helyi önkormányzatok. A Memorandumot lefordították a világnyelvekre és elküldték azokhoz a nemzetközi fórumokhoz, ahol a volt Jugoszlávia sorsáról döntenek. A dokumentumot magyarul a Limes 1992/7-8. számában olvashatjuk kivonatosan. 1. A személyi önkormányzat célja a magyarság nyelvi és nemzeti önazonosságának, valamint oktatási, művelődési, tájékoztatási és közösségi Jogainak a megteremtése és védelme. Ugyanakkor a magyarság történelmi hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása, gyarapítása és erősítése. A személyi önkormányzat jogi személyként van elképzelve, amely az államtól átvesz hatalmat azért, hogy a ráruházott tevékenységet majdan az állam befolyásának kizárásával végezze. Szervei:- a magyar népcsoport parlamentje . - az önkormányzati tanács- az önkormányzat elnöke. A magyar népcsoport parlamentjét a szemlyi autonómiához csatlakozó választópolgárok által megválasztott képviselők alkotják. A parlamenti képviselők mandátuma 4 évre szól. Az önkormányzati tanács a személyi autonómia operativ szerve lenne. Tagjait a magyar népcsoport parlamenti képviselői közül választanák ki. A személyi önkormányzathoz tartoznának mindazok az intézmények és személyek, amelyek, illetve akik kinyilvánítják, hogy a személyi autonómia keretén belül kívánnak működni, valamint azok az intézmények és szervezetek, amelyeket az önkormányzat alakít. Az önkormányzat választott vezető szerve nyilvántartásba vehet olyanokat is akik nem magyarok, de neveltetésük, vallásuk, kulturális érdeklődésük alapján kinyilvánítják, hogy részt kívánnak venni a magyar önkormányzatban, és annak anyagi alapjainak biztosításában. Ennek az önkormányzatnak a működése tehát abban merül ki, hogy biztosítsa a magyar nyelvű oktatást, művelődést és tájékoztatást. Finanszírozása a költségvetésből, a választól által ráeső céleszközök felhasználásával történne, de az önkormányzat részt vehet gazdasági vállalkozásban is, amennyiben az hozzájárul anyagi helyzetének Javításához. Ez a személyi elven alapuló önkormányzat Szerbia egész területén élő magyarságra kiteijedne, éljen az bárhol. 2. A Magyar Autonóm Körzet a területileg összetartozó magyar többségű települések egyfajta laza tömörülése lenne. A Magyar Autonóm Körzethez való csatlakozásról nem a polgárok közvetlenül, hanem az első szabad többpárti helyhatósági választásokon megválasztott, községeknek nevezett - a magyar viszonylatban a városkörnyéknek megfelelő - képviselőtestületek dönthetnek. Ha a képviselőtestület nem foglal állást e kérdésben, vagy a polgárok elégedetlenek a döntéssel, akkor 100 polgár Javaslatot tehet a népszavazás kiírására. 1000 helyi polgár aláírása pedig kötelez erre. A magyarlakta települések Észak-Bácskában a Tisza mentén mintegy 100 km-re a magyar határtól délre, és attól nyugatra Szabadka irányától délre húzódnak. E régión kívüli, a többségében magyarlakta települések is társulhatnak a magyar körzethez, illetve szerb többségű települések ebből kiválhatnak, amennyiben a körzet területéhez tartoznak. Ez tehát egy különleges közigazgatási, kormányzati egység, amelynek székhelye Szabadka város lenne. Területén egyenjogú hivatalos nyelvként szerepelne a magyar, a szerb és a horvát. Minden hatósághoz és hivatalhoz olyan személyt kell alkalmazni, akik jártasak mindhárom nyelvben. Azok, akiknek anyanyelve nem magyar, szerb vagy horvát, a Magyar Autonóm Körzetben ugyanolyan jogokat élveznek, mint az ország területén élő egyéb kisebbségi népcsoportok. A körzet címerét majd a képviselőtestület állapítja meg. A zászló piros-fehér-zöld színú, címer, illetve csillag nélkül. E sajátos közigazgatási kormányzati egység szervei:- a Képviselőtestület- a Területi Tanács- az elnök. A Magyar Autonóm Körzet legfőbb képviseleti szerve a Képviselőtestület, amelynek tagjait 4 évre választják. A Képviselőtestület hatáskörébe tartozik többek között a főügyész, a pénzügyi igazgató, az oktatási tanács, a rendörparancsnok és más tisztségviselők kinevezése. A Képviselőtestület saját soraiból választja a Területi Tanács tagjait és az elnököt. A Magyar Autonóm Körzet központi igazgatásának költségeit a területén éló polgárok hozzájárulásából és az állami költségvetésből fedeznék. 3. Tekintettel arra, hogy e magyar tömbön kívül a Vajdaság területén mintegy 15 olyan település van, amelyben nyelvszigetet vagy szigetcsoportot alkotva a magyarság többségében van, ezért a VMDK dokumentumában előre látták, hogy számukra magyar helyi önkormányzatot hozzanak létre. Ezek a települések főleg a tartomány bánáti részében találhatók. Esetükben olyan különleges státuszú helyi önkormányzatot hoznának létre, amelyek egyebek között a magyar nyelvi és kulturális érdekeket szem előtt tartó hatáskörökkel és kötelezettségekkel vannak felruházva. Ezeket a hatásköröket központi vagy regionális szerv csak a Jogszabály ilyen értelmű határozott rendelkezései alapján korlátozhatja. ^Az autonómia koncepció ellenzői A nyugati demokráciákban az egyéni szabadságjogok megvalósulására, a szerbek pedig kizárólag a kollektív jogokra fektetik a hangsúlyt. A VMDK 'autonómia koncepciója egy sajátos átmenetet képez a kettő között, mert olyan közjogi keret, amely egyaránt hivatkozik a magyarok kollektiv és egyéni jogaira. A szerb szocialista és ellenzék pártok képviselői azonban nem elégszenek meg ezzel, nekik csak az felelne meg, ha a magyarok úgymond felesküdnének a szerb kollektív érdekekre. Az ország első embere Dobrica Csosics nyilatkozatával is ezt támasztja alá. A Vajdaságban élő magyaroknak „...harminc éven át több Joguk volt, mint honfitársaiknak odahaza. És most, amikor a szerb nemzet történelmének tragikus fordulópontjához érkezett, a magyarok ezt a harminc évet nem viszonozzák kellő szolidaritással.^ .• A VMDK megalakulását kővetően folyamatosan tárgyalásra hívta a szerb pártokat, de miután azok nem akartait vele tárgyalni, jó politikai érzékkel megkereste a hágai jugoszláv béketerv kidolgozásában résztvevő feleket és ott tájékozódott saját lehetőségeik felól. Elképzeléseit ezután szinte beleágyazták a jugoszláv békekonferencia, közismertebb néven a Carrington-dokumentumokba. Ráadásul a javaslat csekély szövegmódosítások árán .papíron" összhangba hozható a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányával (1992) is, mind pedig a Szerb Köztársaság alaptörvényével. Tehát a VMDK autonómia koncepciója nem a politikai légüres térben született. A szerb pártok eredetileg úgy tervezték. hogy a külföld előtt majd ők képviselik a magyarokat. Ezért most rendkívül fel vannak háborodva amiatt is, hogy a VMDK a külföldi békefórumok előtt megpróbálja ezt a szerepet betölteni. Az 1992 decemberi választások alkalmával a VMDK-képviselók még
