Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Magyar IJer.izet, 1^93.7.6 22 tőek azok az. ellenérvek, amelyek a magyarságra vonatkozó gyakorlati el­képzelések érvényesítése érdekelt el­lendrukkereinek vehemens kirohaná­sai, vagy a korábban tabuként kezelt status quo bénító beidegződései miatt vetik el ennek az igényét. Gyakran be­lemagyarázzák az elvbe a nacionaliz­must. irredentizmust, revizionizmust stb. Pedig az önrendelkezési jog ön­magában nem jelent többet egy nem­zetközi jogi eszköznél (eszközrend­szernél), valamint az elvnek megfele­lő (még hiányos) technikáknál és (kezdetleges) intézményrendszernél. Tartalom nélkül az önrendelkezési jog sem jelent megoldást, alternatívát nemzeti problémáinkra. Meghatároz­za azonban az eszközt (a keretet), amely tiszteletben tartva a szabadság­ra és egyenlő emberi méltóságra épü­lő lársadalomszervezés alapelveit, nemzetközi szinten garantálja a nép­szuverenitáson és közmeggyőződésen alapuló akaratnyilvánítás legitimitá­sának társadalmi és lélektani feltétele­it. A megoldást, az alternatívát a tarta­lomjelenti, vagyis az adott gazdasági, bel- és külpolitikai feltételek között megfogalmazott, nemzetünk, illetve nemzetrészeink létét és töretlen fejlő­dését biztosítani hivatott konkrét stá­tusunk, valamint viszonyaink. Tehát maga a nemzeti cél, amit az adott gaz­dasági, társadalmi, bel- és külpolitikai feltételek között az önrendelkezési jog eszközével el kívánunk érni (ezek a viszonyok végső soron meghatároz­zák, olykor korlátozzák a nemzeti célt). A szabadságon és egyenlő em­beri méltóságon alapuló önrendelke­zési jog feltételezi szubjektumának azt a jogát, hogy maga határozza meg konkrét céljait. Következésképpen a konkrét nemzeti cél realitását (vagy irrealitását) nem a status quo merev érintetlenségének érdekeltségi szférá­ja határozza meg, hanem a lehetőség realitása, hogy az adott gazdasági, tár­sadalmi, bel- és külpolitikai feltételek között megvalósítható-e az önrendel­kezési jog eszközével. Napjaink poli­tikai átrendeződésein kimutatható, amilyen mértékben kapott zöld utat az önrendelkezési jog érvényesítése, olyan mértékben veszített merevségé­ből a status quo és vált egyre inkább elméleti kategóriává A helyesen értelmezett és alkal­mazott önrendelkezési jog (elméleti, intézményi és gyakorlati hiányosságai ellenére) az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely alkalmas magasabb szintű, tartós integrációk megvalósítá­sára. Érvényesítése nemcsak hogy nem ellentétes, hanem feltételezi az összeurópai (integrációs) tendenciá­kat. További pozitívumai között fel­tétlenül említést érdemel, hogy az egyetlen olyan nemzetközi jogelv, amely lényegéből eredően figyelembe veszi a halárainkon túl élő magyarság akaratát, a nemzetté válás hatékony eszköze, mivel lényegében a történel­mi fejlődés törvényszerűségeire épül; nincs örök időkre meghatározott tarta­lomhoz kötve, ezért igazodni tud az emberiség fejlődéséből fakadó igé­nyekhez; természetéből fakadóan le­gitim, ezért érvényesítése tarlós meg­oldásokat eredményez. Bár korlátái jelentős feladatok elé állítják az esz­meteremtő és politikai magatartást meghatározó műhelyeket, álláspon­tom szerint az önrendelkezési jog in­­tézménye jelenti az új szellemű filozó­fiát nemzeti problémáink kezelésére, megoldására és a megoldás nemzet­közi elfogadtatására. kreczinger István

Next

/
Thumbnails
Contents