Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Magyar IJer.izet, 1^93.7.6

22

tőek azok az. ellenérvek, amelyek a magyarságra vonatkozó gyakorlati elképzelések érvényesítése érdekelt ellendrukkereinek vehemens kirohanásai, vagy a korábban tabuként kezelt status quo bénító beidegződései miatt vetik el ennek az igényét. Gyakran belemagyarázzák az elvbe a nacionalizmust. irredentizmust, revizionizmust stb. Pedig az önrendelkezési jog önmagában nem jelent többet egy nemzetközi jogi eszköznél (eszközrendszernél), valamint az elvnek megfelelő (még hiányos) technikáknál és (kezdetleges) intézményrendszernél. Tartalom nélkül az önrendelkezési jog sem jelent megoldást, alternatívát nemzeti problémáinkra. Meghatározza azonban az eszközt (a keretet), amely tiszteletben tartva a szabadságra és egyenlő emberi méltóságra épülő lársadalomszervezés alapelveit, nemzetközi szinten garantálja a népszuverenitáson és közmeggyőződésen alapuló akaratnyilvánítás legitimitásának társadalmi és lélektani feltételeit. A megoldást, az alternatívát a tartalomjelenti, vagyis az adott gazdasági, bel- és külpolitikai feltételek között megfogalmazott, nemzetünk, illetve nemzetrészeink létét és töretlen fejlődését biztosítani hivatott konkrét státusunk, valamint viszonyaink. Tehát maga a nemzeti cél, amit az adott gazdasági, társadalmi, bel- és külpolitikai feltételek között az önrendelkezési jog eszközével el kívánunk érni (ezek a viszonyok végső soron meghatározzák, olykor korlátozzák a nemzeti célt). A szabadságon és egyenlő emberi méltóságon alapuló önrendelkezési jog feltételezi szubjektumának azt a jogát, hogy maga határozza meg konkrét céljait. Következésképpen a konkrét nemzeti cél realitását (vagy irrealitását) nem a status quo merev érintetlenségének érdekeltségi szférája határozza meg, hanem a lehetőség realitása, hogy az adott gazdasági, társadalmi, bel- és külpolitikai feltételek között megvalósítható-e az önrendelkezési jog eszközével. Napjaink politikai átrendeződésein kimutatható, amilyen mértékben kapott zöld utat az önrendelkezési jog érvényesítése, olyan mértékben veszített merevségéből a status quo és vált egyre inkább elméleti kategóriává

A helyesen értelmezett és alkalmazott önrendelkezési jog (elméleti, intézményi és gyakorlati hiányosságai ellenére) az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely alkalmas magasabb szintű, tartós integrációk megvalósítására. Érvényesítése nemcsak hogy nem ellentétes, hanem feltételezi az összeurópai (integrációs) tendenciákat. További pozitívumai között feltétlenül említést érdemel, hogy az egyetlen olyan nemzetközi jogelv, amely lényegéből eredően figyelembe veszi a halárainkon túl élő magyarság akaratát, a nemzetté válás hatékony eszköze, mivel lényegében a történelmi fejlődés törvényszerűségeire épül; nincs örök időkre meghatározott tartalomhoz kötve, ezért igazodni tud az emberiség fejlődéséből fakadó igényekhez; természetéből fakadóan legitim, ezért érvényesítése tarlós megoldásokat eredményez. Bár korlátái jelentős feladatok elé állítják az eszmeteremtő és politikai magatartást meghatározó műhelyeket, álláspontom szerint az önrendelkezési jog intézménye jelenti az új szellemű filozófiát nemzeti problémáink kezelésére, megoldására és a megoldás nemzetközi elfogadtatására.

kreczinger István