Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-13 / 8496. szám

Népszabadság, 1993.7.6

iÖ

Teljesen ellentmondásos érzéseket keltett a hazai szakmai és szélesebb közvéleményben az a tény, hogy az amerikai General Electric (GE) egészen megszerezte a Tungsramot. Vannak, akik határozottan állítják, hogy ez volt a legendás vállalat életben maradásának egyetlen esélye, hiszen a három multi, a Philips, az Osram és a GE már lenyelte a világ összes komoly fényforrásgyártóját. Mások viszont nagyon is rossz néven veszik, hogy egy ügyes manőverrel a GE teljesen kibillentette a cégből a Magyar Hitel Bankot (MHB), és ezzel a magyar tulajdonosi befolyásnak még a látszata sem maradhatott fenn. A GE szándékairól, a Tungram jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Chuck Pieperrel, a GE Lighting Europe elnök-vezérigazgatójával. (Interjúnk a 13. oldalon)- Magyarországon sokakban ellenérzést váltott ki az a mód, ahogy a GE kiütötte az MHB-t a maradék 25 százalékos tulajdonrészéből is, * ami egy jól felépített stratégiai lépésnek tűnt. Mikor döntötte el a GE, hogy a részvények leértékelésével szerzi meg a teljes céget?- Nemcsak Magyarországon okoz dilemmát, hogy a vállalatokat a nemzetközi töke bevonásával privatizálják-e, és ha igen, milyen mértékben. Hasonló problémák vannak a tér-i ség többi országában is. A GE alapelve, hogy ahhoz igazodik, amit az egyes kormányok elhatároznak. Tudomásunk szerint a magyar kormány már a GE- vel való tárgyalások előtt több évvel foglalkozott a Tungsram privatizációjának gondolatával. A GE osztrák bankoktól vette meg a vállalatot, bár kétségtelen, az ügyletnek részese volt a kormány is. Az MHB magyar magánbankként viselkedett az ügyben, és nem állami !bankként. Amikor az MHB elhatározta, hogy a részvényeit el akarja adni, az eredeti megállapodás szerint a GE köteles volt megvenni. A kérdés csak az ár volt.- És mennyiért vették meg?- Azt nem mondhatom meg.- De mennyivel korábban határozták el, hogy az MHB-t olyan helyzetbe hozzák, bogy el akarja adni a részvényeit?- Én nem értek egyet azzal a feltételezéssel, hogy ez egy előre kidolgozott stratégia lett volna. A Tungsramnak új tőkére volt szüksége, amit ha nem kap meg, csődbe megy. A tőkeemelés a túléléshez kellett. Az MHB viszont inkább pénzügyekkel foglalkozó bank, semmin* befektető bank akart lenni, ami az ő szempontjukból stratégiai döntés. Nem akartak részt venni a tőkeemelésben. A Tungsram viszont nem engedhette meg magának, hogy tovább növelje a veszteségeket. Amit a GE tett, az nem a részvények megszerzésére irányuló stratégia volt, hanem a működőképesség fenntartásához nélkülözhetetlen lépés.- A Tungsram 1992-re deklarált 9,5 milliárd forintos veszteségén sokan megdöbbentek, hiszen a cég még pár éve nyereséges volt, de a

. későbbi veszteségei is jóval alacso- i nyabbak voltak. Még a hazai és a , nemzetközi számviteli különbségek 1 sem indokoltak - egyes vélemények szerint - ilyen nagy hiányt. De , akárhogy is van, nagy kérdés: ekkora veszteség után hogyan gondolja a GE, hogy már az idén nyereséges lehet a cég?- A veszteség egy jelentős része úgynevezett reorganizációs, féljavitással összefüggő költség. Ezek olyan kiadások, amelyek az adott évben kiugróan magasak, és csak néhány év alatt, fokozatosan térülnek meg. De elengedhetetlenül fontosak. A kelet-európai gazdaság nagyon alacsony szinten van, és sok ilyen befektetésre van szükség. Minél gyorsabban csináljuk, annál hamarabb lesznek egészségesek a vállalatok, de az is igaz, hogy’ az első év szörnyű az embereknek. Viszont el fogjuk érni, hogy 1993- ban a Tungsram nullszaldós legyen.- Konkrétan milyen feljavító lépéseket tettek?- Új telekommunikációs rendszert építünk ki. Mert egyszerűen képtelenség volt, hogy Nagykanizsával, ahol a világ legnagyobb GE-gyára van, összesen két telefonvonalunk volt. így nem lehet gyárat működtetni és vevőket kiszolgálni. Most építjük ki saját mikrohullámú telefonrendszerünket az összes Tungsram-gyárral. Mert ha a kormányra várnánk, hogy oldja meg a telefonproblémát, rég kiesnénk az üzleti életből. Igen fontos fejlesztés volt a nagykanizsai elosztó központ létrehozása is, amivel el tudjuk érni, hogy a vevők kiszolgálása javul, miközben a készletezés költsége csökken.

A legnehezebb lépés a létszámleépítés volt. Ez sajnálatos, senkinek sem jó, de elkerülhetetlen kényszerűség ahhoz, hog\- nyereségessé tegyük a vállalatot, és stabil jövője legyen azoknak, akik megmaradnak. Ha nem hoztuk volna meg ezeket a nehéz döntéseket, már csődbe mentünk volna, és senkinek sem lenne munkája. Népszerűtlen dolog, de igyekeztünk ia lehető leghumánusabban megoldani, és segíteni az embereknek, hogy új lehetőségeket találjanak maguknak.- Sokat lehetett hallani arról, hogy a GE nagy összegeket költött a korkedvezményes nyugdijakra és a távozó dolgozók átképzésere, új

> munkához segítésére. Ezt meg a , szakszervezetük is elismeri, bár kevésbe tartja hatékonynak. Viszont lehet olyan hírekkel is találkozni, hogy a GE túlhajszolta a létszámleépítést a jelenlegi technikai színvonalhoz képest, és ezért az embereket ingyenes túlmunkára kényszerítik. Mi erről a véleménye?- Úgy gondolom, hogy akiket ki lehet túlórában fizetni, azokat ki is fizetjük. Ez a fizikai dolgozókra vonatkozik. A szellemiekkel némileg más a helyzet, mert a világon mindenütt úgy van, hogy a szellemiek többet dolgoznak, mint a fizetett munkaidő. Ez természetes, és nem hiszem, hogy ezért elnézést kellene kémünk. De ez nem jelenti azt, hogy ne értékelnénk nagyra a szellemijek tevékenységét. Egyébként Imi a szellemi dolgozókat két : csoportba soroljuk. Az egyikbe lazok tartoznak, akik szolgáltatásaikkal, adminisztratív í munkájukkal vesznek részt a | folyamatokban, a másik csoporthoz tartozók pedig a ter- i melés és az értékesítés növekedését segítik. Miközben kénytelenek voltunk és még .vagyunk is a létszámot csökkenfteni, arra törekszünk, hogy a ‘ második csoportba tartozók száma növekedjen. Ugyanis a siker döntő mozzanata, hogy a régi termékek ára és mennyi! sége csökkenjen, az új termékeké pedig növekedjen Magyarországon, ahol az infláció jobban nő, mint ahogy a forint

Már régen túlléptük az országhatárokat

A Tungsramról a GE Lighting Europe elnök-vezérigazgatójával