Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-13 / 8496. szám
Új Magyarország, (nek keretében már kiírták, illető-leg még ebben az évben kiírják ^9 nagy autószbádák építési pro-, jektieit,-de némely területen ■ szükséges azoknak az ágazati törvényeknek a * megalkotása, amelyek hatályon kívül helyezik a koncessziókat meg nem engedő szocialista törvényeket. Ezek közül az Országgyűlés már elfogadta az új banyatörvényt, jelenleg tárgyalja a módosított gáztörvényt, és benyújtás előtt áll a vízügyi, hajózási törvény, illetve az építési törvény módosítása. Nemzetközi integráció Magyarország nyitott gazdaságú ország, ahol a nemzeti jövedelem több mint ötven százaléka a külkereskedelemben realizálódik. Ezért volt lényeges Magyarország számára az EK.társulásra, valamint az EFTA- egyezmény' megkötésére irányuló munka, amelynek végsó célja a teljes jogú tagság elnyerése. A nemzetközi integrációban való részvételünk többrétegű. Az egyik része, hogy meg kell teremteni jogrendszerünk harmonizációját az EK jogrei._lével, mely a sorozatban nozott uj törvényeknél már magától értetődő. Ezen túlmenően újjá kell szerveznünk a szabványrendszerünket, a minőségellenőrzés és -tanúsítás rendjel, európai módon kell szabályoznunk az akkreditiert és a devizális kérdéseket. A másik terület a gazdasági tevékenység, mely során támogatjuk és szorgalmazzuk a közös vállalatok létrehozását, az 1996- os világkiállításba minél nagyobb mértékben kívánjuk bevonni a külföldi vállalkozásokat is, és gazdasági érdekeinkkel összhangban további lépéseket teszünk a forint konvertibilitása érdekében. A gazdaság várható fejlődése Az ipari termelés bővítésének érdekében az európai piacok mellett további aktív külpiaci munkával távolabbi‘területek. 1993.7.6 így elsősorban Délkelet- és Kelet-Ázsia térségeire kell figyelmet fordítanunk, de a tőkeerős európai, amerikai és távol-keleti vállalatokkal együttműködve a| volt Szovjetunió utódállamaiban, mint potenciális piacon való részvételünket is stabilizálnunk kell. A gazdasági növekedés egyik kulcskérdésének látjuk, hogy a lakossági megtakarítás egy részét átcsoportosítjuk a gazdálkodó szféra javára. . , Azzal számolunk, hogy a hitelkonszolidációs rendszer révén is és további külföldi források igénybevételével (mint amilyen például a korábbi német Start-hitel is volt) a vállalkozók számára .olcsóbbá“, kedvezőbbé tesszük a hiteleket, továbbra is segítve őket - különösen az új vállalkozások esetében a garanciális kérdésekben. Az államháztartás nettó hitelfölvétele továbbra is jelentős marad. A gazdaság átalakulása az államháztartásra is fokozott terheket ró, ugyanakkor az élénkülés rövid távon még nem eredményez nagymértékű jövedelembővülést. • A lakossági megtakarítások - a csökkenő hányad ellenére - továbbra is jelentős összeget érnek el. Ugyanakkor változásra számítunk a megtakarítások szerkezetében. A betéti kamatszínvonal előrelátható csökkenése, a gazdasági növekedés megindulása a vállalkozási befektetések, a bankrendszeren kívüli értékpapír-vásárlások emelkedésének irányába hat. 1994-ben - a gazdasági növekedés hatására - fordulat prognosztizálható a munkanélküliség tekintetében, továbbá számítunk mind a keresetek, mind pedig a vállalkozói jövedelmek növekedésére. Ez a belső fogyasztás növekedését eredményezi. Középtávon a piacgazdasági rendszer kiépülésétől, nemzetközi környezetünkbe való integrálódásunk elmélyülésétől a magyar gazdaság adaptív készségének megteremtése, európai viszonylatban elfogadhatónak minősíthető ütemű, tartós és kiegyensúlyozott növekedési pályára térés remélhető. Az 1990-es rendszerváltozást követően - nyilvánvalóan a volt NDK állami státusának, a német egységnek a helyreállításával összefüggésben gazdasági szakemberek gyakran fejezték ki csalódottságukat a német tőke viszonylag alacsony magyarországi részvétele miatt. Örömömre szolgál, hogy annak ellenére, hogy az USA-ból származó befektetések még mindig abszolút többséget jelentenek hazánkban, Németország szerepvállalása igen jelentős változást mutat, és már stabilan második helyen áll a külföldi befektetők sorában. Úgy hiszem, ez a tendencia szükséges és elkerülhetetlen, mert a nyugat-európai, hozzáteszem. számunkra tradicionálisan, német tőke nélkül sem a magyar gazdaság, sem a keleteurópai régió hosszú távú stabilitása nem biztosítható. A térség országaiban a befektetés kockázata nagyobb. De egy biztos: ez a kockázat lényegesen kisebb annál, mint azt tavaly április 1- jén a Handelsblatt Fórumon, Hannoverben is volt szerencsém jelezni. Meggyőződésem, hogy a politikai vasfüggöny helyett egy ellenkező irányú gazdasági vasfüggöny felépítése nem szolgálná Európa hosszú távú érdekeit, sőt adott esetben politikai és gazdasági instabilizációhoz vezethet. Ezért mint a magyar kormány tagja csak arra tudom Önöket biztatni, hogy gazdasági értelemben elevenítsék fel a régi jelszót: Drang nach Osten. Szabó Ivin pénzügyminiszter előadása 1943. Június 24-én Kölnben a magyar gazdasági fórum megnyitása alkalmiból * hangzott el
