Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-12 / 8495. szám

Magyar Nemzet, 1993.7.5 07 Nem csorbult a kormány és a parlament tekintélye Bahai István az Alkotmánybíróság élesen különböző állásfoglalásairól Az Alkotmánybíróság június 29-én kihirdetett két határozatában alkotmányellenesnek minősítette az „egyes büntetőeljárási szabá­lyok kiegészítéséről” szóló, az Or­szággyűlés 1993. február 16-i ülé­sén elfogadott, de még ki nem hir­detett törvényt, valamint a büntet­hetőség elévülésének értelmezésé­ről szóló országgyűlési elvi állás­­foglalást. A Magyar Nemzet a hatá­rozatokkal kapcsolatban interjút kért dr. Balsai István igazságügy­minisztertől. Nem volt egyöntetű a döntés- Miniszter úr! Nem volt jelen a nagy érdeklődéssel várt alkotmány­­bírósági határozatok nyilvános kihir­detésén...- Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt jelen az Alkotmánybíróságon, egyrészt mert más irányú hivatalos elfoglaltságom volt, másrészt pedig nem is tartottam feltétlenül szükségesnek, hogy sze­mélyesen részt vegyek a határozat kihirdetésén, mivel a testület nem a kormány nevében előterjesztett és az Országgyűlés által elfogadott, de még a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvényről döntött. Az Or­szággyűlés 1993. február 16-i ülésén közel kétharmados többséggel elfo­gadta az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcso­latos eljárásról szóló törvényt, amely ellen körülbelül két tucat, szinte ki­zárólag MSZP-s szavazat szólt. A köztársasági elnök 1993. március elején e törvény alkotmányosságá­nak előzetes vizsgálatát is kérte az al­kotmánybíróságtól.- Mi a véleménye a június 29-én kihirdetett, alkotmányellenességet megállapító két határozatról?- Képviselőként nem örülök az Országgyűlés állásfoglalásával kapcsolatos határozatnak. Újabb bi­zonyítékát látom benne, hogy bizo­nyos kérdésekben elég élesen kü­lönböző álláspontot képvisel a tör­vényhozó testület és az Alkotmány­­bíróság. Mint ismert, a büntethető­ség elévülésével kapcsolatban az al­kotmánybírák immár másodszori hoztak - most nem is egyhangú alkotmányellenességet megállapító döntést olyan törvényről, amelyet i az Országgyűlés már elfogadott. Megjegyzem: egyrészt természetes­nek tartom, hogy a törvényalkotók és az alkotmánybírák esetenként más véleményen vannak egyes kér­désekben, másrészt kívánatosnak tartanám, hogy a hatalmi ágak egyensúlyának érdekében a jelenle-! ginéi nagyobb összhang legyen azj Országgyűlés és az Alkotmánybíró­ság között.- Mint igazságügy-miniszter ugyanakkor megerősítését látom annak, hogy a kormány helyesen járt el, amikor az Alkotmánybíró­ság 1992. márciusában kihirde­tett, az úgynevezett elévüléssel kapcsolatos határozatát figyelem­be vette, és teljesen új megközelí­tésben dolgozta ki az 1956-os há­borús eseményekkel kapcsolatos törvényjavaslatát. Ismeretes, hogy a most alkotmányellenesnek minősített törvény és az Ország­­gyűlés elvi állásfoglalása egya­ránt az elévülés kérdéseivel fog­lalkozott. A korábbi alkotmánybí­rósági határozatra tekintettel so­kak számára nem vojt meglepő az úgynevezett II. Zétényi-féle tör­vény alkotmányellenességének a megállapítása. Úgyanakkor figye- i lemre méltónak tartom', hogy az Alkotmánybíróság most kihirde­tett határozatát nem egyöntetűen, hanem egy markáns különvéle­ménnyel - amely szerint a törvény nem sérti az alkotmányos bünte­tőjogot - hozta meg. A múlt tisztázása- Az Országgyűlésnek vagy a kor­mánynak okozhatnak-e presztízsveszté­seket az alkotmányellenességet megáll­apító alkotmánybírósági határozatok?- A kormány, illetve a kormány­­koalíciót alkotó pártok országgyűlési képviselői mindenkor olyan törvény­­javaslatokat kezdeményeztek, támo­gattak, amelyek - álláspontunk sze­rint - összhangban vannak az alkot­mánnyal. Véleményem szerint az nem jelenthet presztízsveszteséget sem a kormánynak, sem az Ország­­gyűlésnek, ha az Alkotmánybíróság vagy bíráinak többsége valamely tör­vényről megállapítja, hogy alkot­mányellenes. Ennek megítélése olyan közjogi kérdés, amelyben szüksé­gesek az ellentétes álláspontok. Ter­mészetesen mind a kormány, mind az Országgyűlés tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság határozatait.- Mértéktartó politikushoz nem illőnek tartom az Országgyűlés sza­baddemokrata alelnökének nyilatko­zatát, amely szerint a június 29-én ki­hirdetett alkotmánybírósági határo­zatok csorbították a kormány tekinté­lyét. (A Népszabadság legalábbis így idézte az alelnök szavait.) Megjegy­zem: az alkotmányellenesnek minő­sített törvényt dr. Zétényi Zsolt kép­viselő és támogatói terjesztették elő,

Next

/
Thumbnails
Contents