Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-12 / 8495. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.5 08 a kormány nem kifogásolta javaslatukat, az Országgyűlés pedig nagy többséggel elfogadta azt. Az alkotmánybíróság törvényben rögzített feladata, hogy - a köztársasági elnök indítványa alapján - előzetesen megvizsgálja a törvényt, megfelel-e az alkotmányos követelményeknek. Ismétlem, semmiféle tekintélyveszteség nem éri sem a kormányt, sem az Országgyűlést, hogy az általuk alkotmányosnak tartott törvényről más véleményt alkotott az Alkotmánybíróság egésze vagy többsége.- Szükségesnek tartom még kijelenteni: egyetlen jogállam kormánya, parlamentje sem mondhat le arról, hogy fontos, büntetőjogi felelősséggel is összefüggő kérdéseket megoldjon. Hangsúlyozom, a kormány és a kormánykoalíciót alkotó pártok célja a múlt tisztázása is, és ennek érdekében alkotta meg az Országgyűlés azt a törvényt, amely az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc vérbe fojtása során, a megtorlás idején a hatalom bitorlói által elkövetett bűncselekmények tetteseinek büntetőjogi felelősségre vonásáról rendelkezik.- Az elmondottakra tekintettel tehát nem helytálló, hogy a kihirdetett alkotmánybírósági határozatokkal lezárult az igazságtételi törvénykezés?- Az „igazságtételi törvénykezés” kifejezés használata egyfajta zsurnalisztikái megközelítése a témának. Ez félreértésekre adhat lehetőséget, mivel az újságírók ezt a fogalmat csak egyetlen vagy egy-két törvényjavaslatra, illetve törvényre alkalmazzák. Véleményem szerint az elmúlt rendszerben elkövetett, a bíróságok által el nem bírált súlyos jogsértések tekintetében büntető igazságszolgáltatásról lehet és kell beszélni. Kijelenthetem: a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos törvénykezés még nem zárult le. Mint már utaltam rá, az Alkotmánybíróság előtt van a kormány által beterjesztett és az Országgyűlés által már elfogadott törvény. Ugyanakkor országgyűlési vitára vár egy törvényjavaslat, amelyet kereszténydemokrata képviselők terjesztettek be. Gáspár Miklós képviselő a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy reméli, „tör- vényjavaslatuk élő jog lesz”. Nincs visszamenőleges ítélkezés- Az Alkotmánybíróság előreláthatóan szepemberben hirdet határozatot a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvényről. Milyen várakozással tekintenek a döntés elé?- Sok más gondom között természetesen számon tartom ezt a függő kérdést is. Talán nem tekinthető véletlennek, hogy az Alkotmánybíróság a június 29-én kihirdetett határozataiban egy időben döntött a büntethetőség elévülésével összefüggő törvényről és az országgyűlési elvi állásfoglalásról. Bizonyos jogi , illetve logikai következtetés vonható le abból, hogy az alkotmánybírák a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvényről nem ezekkel egyidejűleg döntöttek. Hangsúlyozom: az Alkotmánybíróság előtt levő törvény nem vezet be visszamenőleges ítélkezést, nem alkot utólagosan büntető jogszabályokat, hanem összefoglalja a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozó jogszabályokat, amelyek 1956-ben hatályban voltak és ma is hatályosak. Meggyőződésünk szerint az 1956-os háborús eseményekkel kapcsolatos törvény - a hatályos büntető jogszabályokra, a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos közvélekedésre és a nemzetközi (legutóbb éppen a német) jogalkotásra figyelemmel - az Alkotmánybíróság szerint is megfelel majd az alkotmányossági követelményeknek. Baranyó György
